Ősanyag, a sejt mint számítógép és a látható agy: csütörtök este ismét Budapest Science Meetup!

Szeptember 13-án, este 7-re várunk mindenkit a nyári szünet utáni első Budapest Science Meetup-ra az MTA Könyvtár és Információs Központban. Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk.

Az első előadásból kiderül, hogyan segítenek a részecskegyorsítók az univerzum történetének hajnalán keletkező elemi részecskék megértésében. Ezután a molekuláris biológia aktuális fő kihívásairól lesz szó, és választ kapunk arra, hogy a növekvő biológiai adatmennyiség miért nem feltétlen arányos a tudásunk bővülésével. Végül pedig a funkcionális MR klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról lesz szó.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on, illetve Facebook-on is regisztrálni, de nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Részecskegyorsítókkal az ősanyag nyomában

Kincses Dániel - ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék

Univerzumunkban az ősrobbanás után rövid idővel még nem voltak jelen az atommagokat alkotó protonok, neutronok, csak az alkotóelemeik, melyeket kvarkoknak és gluonoknak nevezünk. Ahogy az Univerzum tágult és hűlt, ez a különleges ősanyag nagyon hamar átalakult. A kvarkok és gluonok összeragadtak, és új, összetett részecskék jöttek létre. Napjainkban sikerült ezt az állapotot laboratóriumi körülmények között létrehozni, nagyenergiás atommag ütközések segítségével. Az ilyen ütközések során az ősrobbanás után uralkodó hatalmas hőmérséklet jön létre, az atommagok anyaga megolvad, és létrejön az ősanyag. Ebből a pillanat tört része alatt új részecskék keletkeznek, és repülnek szét a tér minden irányába. A nagyenergiás kísérleti fizika célja, hogy ezeket a keletkezett részecskéket bonyolult detektorrendszerekkel elkapja, és különböző tulajdonságaikat mérve visszakövetkeztessen a kezdeti állapotra. Előadásomban ismertetem a tudományterület alapjait, illetve kitérek pár konkrét példára is, amelyeken keresztül bemutatom mivel foglalkozik egy kísérleti részecskefizikus, és milyen hétköznapi haszna lehet ebből az egészből az embereknek a jövőben (vagy akár napjainkban is).

Számítógép-e a sejt, és mérnöki munka folyik-e benne?

Sebestyén Endre - Semmelweis Egyetem, I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet

Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia eszköztára szédületes fejlődésen ment keresztül. Az újgenerációsnak elnevezett szekvenálási módszerekből mostanában még újabb generáció lett, és egy-egy sejt DNS vagy RNS tartalmát már egyénileg is vizsgálhatjuk. A különféle genom projektek, sejtatlaszok és katalógusok hatalmas mennyiségű adatot generálnak, azonban ezek egyre több kérdést vetnek fel ahelyett, hogy oszlana a köd. Úgy tűnik, hogy az emberben sem létezik egy pontosan leírható referencia genom vagy génkészlet, az egyébként jól funkcionáló sejtekben pedig rengeteg a zajos és hibás mechanizmus. Másrészt ezek a molekuláris mechanizmusok inkább hasonlítanak Rube Goldberg őrült szerkezeteire, amit ráadásul egy kontár rakott össze, mint mérnöki precizitással működő (számító)gépekre. Az előadásban ezeket a témákat körbejárva, a molekuláris biológia aktuális nagy kihívásairól fogok beszélni.

Működés közben látni az agyat: funkcionális MR a klinikai gyakorlatban

Kozák Lajos Rudolf - Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont

Funkcionális MR (fMR) mérésekkel nem invazív módon lehet működés közben vizsgálni az emberi agyat. A közhiedelemmel ellentétben az eljárás gondolatolvasásra még nem alkalmas, azonban számos, a mindennapi életünkben alapvető fontosságú funkciót és az azokat működtető ideghálózatokat lehet vele pontosabban megismerni, feltérképezni. A módszer negyedszázados története során mind a kutatás, mind a klinikum területén megkerülhetetlenül fontos eszközzé vált, de előadásomban az alapok ismertetése után elsősorban az utóbbi témát járom majd körbe. Az elmúlt évtizedben a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpontban elvégzett 500-as nagyságrendű műtét előtti fMR vizsgálatból válogatott példákkal bemutatom, hogy miért hasznos az fMR az epilepsziás illetve agydaganatos betegek műtét előtti kivizsgálásában, majd érintem az aktuális trendeket és kitérek a gondolatolvasás kérdésére is.