Az OGYÉI szerint hatásos volt a menzareform, csak sajnos a gyerekek még mindig nem azt eszik, amit kellene

Meglett az óvodai és iskolai közétkeztetésben három évvel ezelőtt bevezetett irányelvek hatása. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet sajtóközleményben hozta nyilvánosságra az ez ügyben nemrég készített hatásvizsgálata eredményeit. Eszerint fontos eredmény például, hogy az utóbbi öt évben „étrendenként” negyedével, 8,6-ról 6,4 grammra csökkent az ételek átlagos sótartalma az iskolai menzákon. 

A jelentés diszkréten elhallgatja, hogy a magyar menzákon kínált ételek átlagos sótartalma három éve is meglehetősen problémás volt, és ma is az. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőtteknek 5 grammnál nem lenne szabad több sót fogyasztaniuk. Naponta. A fokozott sóbevitel nagyban növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a sztrók kockázatát. 

A WHO-irányelvek a 16 évesnél idősebbeket tekintik felnőtteknek. A fiatalabbak sóbevitelét arányaiban annyival kell csökkenteni, amennyivel kevesebb a szervezetük energiaszükséglete. Eszerint egyéves kor alatt naponta kevesebb mint 1, három éves korig durván 2, óvodás korban 3, 11 éves korig pedig naponta legfeljebb 4 gramm sóra lehet a szervezetnek szüksége. A közétkeztetésben a friss jelentés szerint a magyar gyerekek a teljes napi ajánlott mennyiség másfél-kétszeresét fogyasztják el sóból, étkezésenként.

Otthon már csak zöldség és gyümölcs lehetne a menü

Bár a reformok kétségtelenül jártak némi pozitív változással, a teljes szemléletformáláshoz a jelek szerint hosszú út vezet. Ma az iskolák négyötödében kapnak a gyerekek friss zöldséget és gyümölcsöt napi szinten; ez öt éve alig érte el a közintézmények 50 százalékát. Más kérdés, hogy az OGYÉI saját ajánlásában is az szerepel, hogy „naponta legalább 4 adag zöldség vagy gyümölcs elfogyasztása javasolt”. 

Jogos az érv, hogy a dietetikai ajánlások betartása a család feladata is. Más kérdés, hogy ha a gyerekek 8 és 16 óra között jó, ha egyetlen adag zöldséget vagy gyümölcsöt kapnak, a fennmaradó 2-3 adagot már legfeljebb csak reggelire és vacsorára ehetik meg, minden nap. 

Miből mennyi lenne elég?Fotó: U.S. Department of Health / U.S. Department of Agriculture

Halból nagy a hallgatás

Némiképp egyszerűbb a helyzet tej- és tejtermékekfronton. Egyfelől ebből az élelmiszercsoportból az iskolák 70 százaléka jól teljesít, szemben az öt évvel ezelőtti 50 százalékkal. Másrészt az ajánlást is könnyebb betartani: noha az OGYÉI jónak látná, ha a gyerekeknek bármelyik főétkezés alkalmával lenne lehetősége tejet, tejtermékeket, sajtot vagy tojást választani, a lényeg, hogy minden nap jusson a szervezetükbe a szóban forgó élelmiszerekből valami. 

Bár arra a közlemény nem tér ki külön, hogy a gyerekek kapnak-e minden héten halféléket, az biztos, hogy az OGYÉI jónak látná, ha hetente legalább egyszer ennének halat. Ez ügyben rá is férne a szemléletformálás a jövő nemzedékére, tekintve, hogy egy nemrég készült felmérés szerint Európában a magyarok fogyasztják a legkevesebb halat.

Grafika: Európa Pont / Eurostat

A statisztikák alapján bőven van még hová reformálni a közétkeztetést, a jelentés készítői ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik legsürgetőbb probléma az iskolai étkeztetésben az időhiány. A hazai intézményekben átlagosan alig fél óra jut az ebédelésre, de akadt olyan intézmény is, ahol a gyerekeknek mindössze tíz percük volt elfogyasztani az ebédet.