Most érte el a Florence hurrikán az USA partjait, egymillió embert evakuáltak
Mire partot ér, a Florence ereje alig haladja majd meg egy hevesebb zivatarét. Az Észak- és Dél-Karolinához minden órában 25 kilométerrel közelebb kerülő, óránként 180 kilométeres óránkénti sebességgel süvítő szeleket összpontosító hurrikánt ugyanis több kategóriával, 5-ös erősségűből 2-es kategóriájú hurrikánná minősítették vissza. A forgószelet ettől függetlenül továbbra is életveszélyesnek tekintik.
A Florence-t nemcsak az Atlanti-óceán fölött gyűjtött ereje miatt, hanem azért is különösen veszélyesnek tartják, mert a számítások szerint partot érve a szokásosnál lassabban veszít majd az erejéből. A várakozások szerint nagyon hosszú partszakaszt, Észak- és Dél-Karolina teljes hosszát érintheti a rombolás. Az érintett államokban már több mint egymillió embert evakuáltak, egyes energiaszolgáltatók pedig arra készülnek, hogy azok közül, aki marad, több millióan napokra áram nélkül maradhatnak. A szárazföld belsejében található telephelyeken dolgozó alkalmazottaik százait irányították át állandó telephelyeikről a parti régiókba.
Már a 2-es is hatalmas károkat okoz
A hurrikán pillanatnyi besorolása ezt egyébként szükségessé is teszi. Az 1969-ben két építőmérnök, Herbert Saffir és Robert Simpson által a trópusi viharok osztályozására kidolgozott Saffir-Simpson skála szerint ugyanis egy 2-es erősségű, óránként 154-177 kilométeres sebességű szeleket tömörítő hurrikán „kiterjedt károkat okoz. Még a gondosan tervezett, megerősített falazatú lakóházak tetőszerkezete is megsérülhet. A vihar által kitépett, nem túl mélyen gyökerező fák útzárakat alkothatnak. Kiterjedt áramkimaradással kell számolni, amely helyenként több napig, akár hétig is eltarthat."
Az ötfokozatú skála egyes kategóriáinak pusztító ereje között meglehetősen nagy a különbség, pedig a szélerősség laikus szemmel alig-alig, kategóriánként 20-25 km/h-val növekszik. Csakhogy míg a tengerek felől a szárazföldre ráforduló, 1-es erősségű forgószél legfeljebb csak a part menti fákban tesz kárt, egy 3-as fokozatú már a masszív épületekben is hatalmas rombolást hagy maga után, míg egy 5-ös kategóriájú, óránként több mint 250 kilométeres sebességgel tomboló forgószél nyomán az épületek a földdel lesznek egyenlővé és az érintett területek hónapokig lakhatatlanná válnak.
Más kérdés, hogy például a Miamira 1992-ben lesújtó, 5-ös kategóriájúnak értékelt Andrew-hoz, vagy a Burmában 2008-ban tomboló 4-es erősségű Nargis tájfunhoz hasonló ciklonok rendkívül ritkák, mert az óceán felett keletkező forgószelek a partmenti öblökben nagyon gyorsan és sokat veszítenek az erejükből. A pusztítás mértéke pedig nemcsak a forgószelek erejétől, hanem az érintett területek beépítettségétől, az ott élők népsűrűségétől is függ.
Az éghajlatváltozás a hurrikánok barátja
Meteorológusok szerint a korábban nagyon ritka, egy-egy partszakaszon évszázadonként legfeljebb 2-3 esetben előforduló mértékű pusztításra a jövőben gyakrabban kell majd számítani. Minél melegebb a levegő, annál több párát képes megtartani, ekképp a hurrikánok ereje lassabban csökken. A globális felmelegedés miatt gyakoribbá válnak az intenzív felhőszakadással, pusztító széllökésekkel kísért forgószelek a partszakaszokon, sőt a szárazföld belseje felé haladva is – fejtegette a Washington Postban Eric Holthaus meteorológus.