Repülni nem tud, de ismeretlen terepen kiválóan tájékozódik a forradalmi robotdenevér
Robotdenevért fejlesztettek a Tel Aviv-i Egyetem kutatói. A RoBatet egy végzős diák, Itamar Eliakim készítette, tanárai segítségével. A RoBat annak ellenére világszenzáció, hogy a prototípus ránézésre még a legnagyobb jóindulattal sem hasonlít a névadó emlősre, töbek között azért, mert egyetlen centit sem képes repülni. Viszont a teljesen autonóm módon közlekedő RoBat a világ első olyan robotja, amely kizárólag a környezetében elhangzó hangok alapján, a hallása segítségével tájékozódik. Így:
Az autonómrobot-gyártásban az egyik legnehezebben megoldható probléma az, hogy miként haladjon végig a robot egy számára még teljesen ismeretlen útvonalon, azaz hogyan térképezzen fel egy terepet úgy, hogy ezzel egyidőben navigálni is tud rajta. Ezt a problémát az élővilág egyes állatfajai aktív hanglokációs technikákkal oldják meg. Nemcsak a denevérek, hanem például a cickányok vagy a delfinek is alkalmaznak bioszonár-technikákat. A denevérek például a szájukból bovcsátják ki a hangot, majd a környezetük által visszavert hanghullámokat az erre alkalmas érzéklőikkel felfogva és azokat kiértékelve tájékozódnak.
A kutatók szerint a szonártechnika a látást imitáló szenzorokra építő robotokkal szemben segítheti a hallásra épülő szerkezeteket abban, hogy megkülönböztessék egymástól azokat a tereptárgyakat, amelyeken nem tudnak áthatolni, azoktól, amelyek legfeljebb csak lelassítják, de meg nem állítják őket. Ezt elősegítendő a RoBat alkotói tárgyfelismerő algoritmust is integráltak robotjukba. A visszaverődő hanghullámok elemzéséből olyan részletek is kiderülnek egy-egy akadályról, mint például annak anyaga vagy sűrűsége. Így a robot ki tudja számítani, hogy egy áthatolhatatlan falba vagy egy ágas-bogas, de leküzdhető sövénybe futott-e bele.
Hallótávolságon belül jobban látnak
A szonártechnológiának az izraeliek szerint felbecsülhetetlen lenne a haszna például olyankor, amikor természeti katasztrófák utáni mentésben vetnek be robotokat. Az idén nyáron egy thai barlangban rekedt, kamaszokból álló focicsapat megmentésekor is használtak szonártechnológiával operáló gépeket. Az ott alkalmazott víz alatti drónok egyike emberi irányítással működött ugyan, de egy másik, még fejlesztés alatt álló kísérleti modell a RoBathez hasonlóan autonóm.
Félő azonban, hogy a hangokkal való tájékozódás nem old meg minden problémát: a tisztára sikált, a városokban és azok közelében élő madarak tömegeinek halálos baleseteket okozó üvegfelületek a denevérek szonártechnológiáján is kifoghatnak. Igaz, egyelőre úgy néz ki, hogy csak akkor, ha túl gyorsan repülnek. Városi környezetben, ahol amúgy is kénytelenek komótosabban mozogni, hatékonyabban kerülik ki az üvegfelületeket a látásukra támaszkodó madaraknál.