Tudományos csalások, újkőkori régészet és lézerszkennerek: csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!

Október 11-én este 7-re várunk mindenkit az októberi Budapest Science Meetupra az MTA Könyvtár és Információs Központban. Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk.

Az első előadásból kiderül, hogy mit lehetne tenni a tudományos csalások és hamisítások kiszűrése érdekében, majd az Alsónyék-Bátaszék lelőhelyről előkerült újkőkori leletek vizsgálatáról lesz szó. Végül pedig az önvezető autók által használt lézerszkennerek világába kapunk betekintést.

Mint a legtöbb meetupra, a mienkre is lehet a meetup.com-on, illetve Facebook-on is regisztrálni, de nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Csalók a tudományban

Fedor Anna - MTA-ELTE Elméleti biológiai és Ökológiai Kutatócsoport

Több botrányos eset is bejárta a világsajtót a közelmúltban, mikor neves kutatókról derült ki, hogy csaltak, meghamisították az eredményeiket (pl. Brian Wansink, Diederik Stapel, Mark Hauser). De hogyan lehetséges, hogy valaki, akinek a munkáját több tízezren követik, évtizedekig megússza a lebukást? Hogyan lehetséges, hogy ezek az emberek tudományterületük sztárjainak számítottak, és a legjobb egyetemeken kutattak és oktattak? Hát ennyire megbízhatatlanul működik a tudomány? Mit lehet tenni, hogy ilyen esetek ne forduljanak többé elő?

Alsónyék-Bátaszék az újkőkorban (Kr. e. 6–5. évezred)

Osztás Anett - MTA BTK, Régészeti Intézet

Az Alsónyék-Bátaszék lelőhelyen 2006–2009 között végzett feltárások a neolitikum több periódusából (Starčevo-kultúra, közép-európai vonaldíszes kultúra (LBK), Sopot-kultúra, lengyeli kultúra) olyan európai jelentőségű jelenségeket hoztak felszínre, amelyek régészeti feldolgozása kiemelkedő jelentőségű forrásanyagként szolgál Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa csatlakozó területeinek újkőkorkutatásához. Mivel a lelőhelyet a neolitikumban csaknem 1500 éven keresztül folyamatosan lakták, kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a feltárt jelenségeket, a belőlük előkerült leleteket és mindezek hátterét egy szűk földrajzi környezeten belül kutassuk, különféle természettudományi vizsgálatok segítségével.

Önvezető autók látása, avagy a lézerszkennerek világa

Leichner Dávid - MTA SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium

A lézerszeknnerek az elmúlt időkben komoly technikai és felhasználhatóságbeli változásokon mentek keresztül. A mai eszközök képesek nagyméretű pontfelhőket készíteni, amelyek pontossága akár a milliméter-tartományt is elérheti. Számtalan területen elkezdték alkalmazni, és a nagy mennyiségű mért adatot egyre jobb algoritmusokkal értékelik ki. Az egyik használati ág az önvezető autó. A szkenner az önvezető autó szemeként funkcionál, így elsődleges környezetérzékelő szenzorává válhat. Számtalan egyéb alkalmazás is létezik: városrendezés, filmipar vagy éppen épületgépészet. A terület még kiaknázatlan, és számos labor – az MTA SZTAKI, Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriuma is – foglalkozik a hasonló eszközök által mért pontfelhők feldolgozásával.