Hifipornó a Hiltonban: 15 millió egy hangfal, viszont szobornak is megteszi
A múlt hét végén 19. alkalommal rendezték meg a Házimozi & Hifi Show-t, avagy a Rezső-bulit, ahogy a high end hangtechnika hazai kedvelői nevezik a főszervező, az egykor énekesként megismert Soltész Rezső után. 2018-ban újra a Westend oldalában levő Hilton volt a helyszín. A rendezvény társprogramja a Profi Fotó szakkiállítás volt, de a Leica fényképezőket forgalmazó Leitz-Hungariáén kívül egy értelmezhető stand sem épült: olyanok maradtak távol, mint a Canon, Nikon, Olympus, bár a Fuji legalább egy asztalra kipakolta libasorban a gépeit.
Ami a bemutatott hangrendszereket és eszközöket illeti, íme tíz fotó a show-n kiállított legérdekesebb darabokról, amelyek között egyaránt akadt technikatörténeti kuriózum és modern műalkotás is.
Studer A80 stúdiómagnó
A magyar Djabe zenekar mindig is figyelt a hangminőségre – lemezeiket sokan hangrendszerek tesztelésére használják. Az idei kiállításon külön szobát kaptak, ahol olyan érdekességek is dolgoztak, mint a Studer A80 stúdiómagnó, amin a Witchi Tai To lemezük mesterszalagját játszották le, bizonyítva, hogy nem nagyon létezik jobb hang az analóg szalagosnál.
Acoustic Solid lemezjátszó
Az Acoustic Solid sokak szerint a világ legjobb audiofil lemezjátszója. Ezzel szintén a Djabe zenekar demonstrálta az újra kiadott 1988-as lemezük félsebességes (45 RPM) vágásának hangbéli előnyeit – a félmázsás gép ára nehezen meghatározható, hisz a kétkaros kivitel közel sem széria.
Meze fejhallgató
Meze fejhallgató 3500 euróért, vagyis 1,1 millió forintért. A digitális műsorforrás tesztzenéket tartalmazott, amin még mp3-as felvételt is találtunk, ami erősen ligán alulinak tűnt. Saját eszközről, a Misztrál zenekar Úton című idei lemezével tesztelve lenyűgözött minket a hangja, majd pár perccel később a kényelme is.
Tuningolt Lenco L75 lemezjátszó
A magyar 72Audio többek között minőségi kábeleket, MC-trafókat és előerősítőket gyárt. Szobájukban remek hangot kaptunk, a kiállítás egyik legjobbját, ami annak tükrében is szimpatikus, hogy egy öreg svájci Lenco L75 lemezjátszót módosítottak, a hangsugárzó pedig a hetvenes évek elejei, mára fillérekért megvehető Canton LE900 volt, ami eletronikai tuning helyett csupán egy szemrevalóbb, CNC-vel mart dobozt kapott.
Entreq ground box
A kis fadoboz a svéd Entreq virtuális birodalma, egyúttal az utóbbi néhány év legtöbb vitát kiváltó komponense. A hifisek egy része szerint nettó parasztvakítás, mások esküsznek rá, hogy javítja a hangot a teljesen passzív ground box. Az előtérben is érdemes megfigyelni a tudományos elosztót – a milliós hangfalzsinórok ezotériája után már a bemeneti kábeleket is utolérte a kognitív disszonancia.
Egy kínai csöves
Kis teljesítményű kínai csöves erősítő – érzékeny hangfalak szobai hangerejéhez bőven alkalmasak. Mivel Kína jelenleg az elektroncsövek legnagyobb gyártója, kézenfekvő, hogy készülékeket is gyártanak hozzájuk – az OzAudiónál meggyőződhettünk, hogy nem is rosszakat!
Duo Mezzo hangfal (Avantgarde Acoustic)
A kiállítás legjobb hangját az Avantgarde Acoustic cég Duo Mezzo hangfala adta: a brutális, 107 dB érzékenységű holmi a régi akusztikai tudást ötvözi a modern elektronikával. Elképesztően jól szólt a 2x12-es mélyeivel, de sajnos 47 ezer euró. vagyis úgy 15 millió forint az ára. (Apró vigasz: a helyszínen adnak öt százalék kiállítási kedvezményt.)
Lyravox SM3-150 hangrendszer
A világ leghangosabb légkondija: a másfél méter széles Lyravox SM3-150 nem hasonlít sztereó rendszerre. 11900 eurós ára a hangminőséget tekintve elég túlárazottnak tűnik – itt a kiállításon is számos jobb ár-érték arányú holmival találkozhattunk, igaz a minden egyben elv azoknál nem érvényesül.
Technics SL-1000R
A Technics direkt meghajtású csodafegyvere: az SL-1000R a bizonyíték rá, hogy ellátnak a lemezlovasokon túlra is. A készülék a legendás és mára elérhetetlenül drága, a hetvenes években bemutatott SP-10 mai utódja, a csúcs, amire a cég képes. Az ötmilliós holminak csak a bronz lemeztányérja 7,9 kiló.
Martin Logan hangszóró
Egy hifi-kiállításon a jazzlemezek, az érzelmesen búgó hangú énekesnők hi-res felvételei mellett elég ritkán hallani normális, hétköznapi zenéket. A nyüzsgő vasárnap délután éppen ezért az egyik teremből kiszivárgó Massive Attack azonnal beszippantott. A laikusoknak villanyos fűtőtestre emlékeztető, basszushangszóróval megtámogatott elektrosztatikus Martin Loganban benne volt a boogie. A következő szám elektromos gitárjainál lepődtem meg igazán – a felső árkategóriában is kevés olyan hangsugárzó akad, ami igazán kedvelné a rockzenét, de meglepő módon ez is jól elbánt az electrominimál után becsúszó rockkoncerttel.