Az MQA (Master Quality Authenticated) digitális zeneformátum fejlesztői szerint az új fájltípus stúdióminőségben szólaltatja meg a zenét. Egy szűk, de egyre hangosabb kisebbség azonban úgy látja (hallja), hogy az MQA hangminősége még a cd-ével sem vetekedhet, és semmi másra nem jó, mint hogy a zeneipar összes szereplőjétől besöpörje a licencdíjat.
A régi hifireklámok néha vicces, de többnyire inkább elkeserítő képet festenek a nők nemi szerepéről, a férfiakat ösztönlényként kezelő kreatívokról, és azon hirdetők heroikus küzdelmeiről, akik megpróbálták kívánatos hobbiként eladni az audiofíliát. Romantikus űrfantáziák, sci-fi- és horror-esztétika, eszelős lakberendezési megoldások és akusztikai rémálmok fémjelzik az elmúlt 70 év reklámtermését.
Megőrizhető-e a múlt csorbítatlan formában, ha még a nyugati civilizáció egyik legfontosabb zeneművének megértése is akadályokba ütközik? Az információ számos ponton torzul, mire eljut az alkotótól a befogadóig. Ennek ellenére, sőt éppen ezért fontos, hogy a lehető legalaposabb megismerésre törekedjünk. Olyan út ez, amin akkor is járnunk kell, ha tudjuk, hogy sosem érhetünk célba.
Számos nagy név hiányzott, és még a hazaiak közül sem volt teljes a mezőny: szórakoztatóra sikerült ugyan az idei Hifi Show, bár zenehallgatásra, a rendszerek igazi megismerésére teljesen alkalmatlan volt.