Először kezeltek itthon sebészileg el nem távolítható daganatot „belső sugárterápiával”
A hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt az úgynevezett radioembolizációs daganatterápia, amelyet tavaly december elején végeztek el a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján – adta közre az egyetem honlapja. A Nukleáris Medicina Központtal, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben végrehajtott beavatkozás után a páciens másnap már hazamehetett.
A Magyarországon most először végzett intervenciós radiológiai daganatterápia egy 72 éves, jó állapotú, a nyelvgyök területéről kiinduló daganat okozta májáttétében szenvedő páciensnél történt. A világon már másfél évtizede használt eljárást olyan elsődleges májrák, valamint más szervek okozta májáttétek esetén alkalmazzák, ahol sebészi ellátás nem kerülhet szóba, és más daganatellenes terápiák nem hoztak eredményt. Esetleg a gyógyszerek okozta súlyos, elviselhetetlen mellékhatások, vagy a kezelés mellett kialakult un. rezisztencia miatt (amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésre) nincs más lehetőség.
A közlemény szerint a radioembolizáció többszakmás eljárás, amelynek lényege, hogy a kar felől katéterrel bejutva, a máj tápláló erein keresztül
a tumor vérellátásába mikroszkopikus méretű sugárforrások tízezreit juttatják be.
Ezek az apró sugárzó részecskék a daganat ereiben elakadva rendkívül nagy dózisú, de csak a tumorban hatást kifejtő, belső sugárterápiás kezelést jelentenek. A beteget így sem a kezelés alatt, sem az azt követő rövid megfigyelés idején nem kell elkülöníteni családjától, otthonától.
A nukleárismedicina- és képalkotó szakemberből, intervenciós radiológusból, valamint klinikai onkológusból álló munkacsoport vezetője, Dr. Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Klinika igazgatóhelyettese azt mondta, a kezelés fájdalommentes, körülbelül 40 perces érfestésként élhető meg. Utána – betegbiztonsági okokból – mindössze 24 órás megfigyelés szükséges, majd a beteg hazamehet. Mivel a beavatkozást kar felőli katéterezési technikával végzik, a megfigyelési időszakban sincs a páciens ágyhoz kötve, sem mozgásában korlátozva.
(Forrás: Semmelweis Egyetem)