Családi örömök a sasfészekben: élőben lehet nézni a két magyar fiókát

A Duna-Ipoly Nemzeti Park sascsaládja tavaly már megjárta a sajtót: ekkor ugyanennek a tojónak az Ottó nevű fiókája került bajba, amikor a hím nem tért vissza a fészekhez, emiatt a nemzeti park munkatársainak ki kellett menteniük a kis sast a fészekből, és új családot kellett keresniük a számára. Ottó anyja idén két tojást rakott, mindkettő kikelt, a kicsik 10-11 hét múlva repülhetnek ki a fészekből. Nagy szükség is van rájuk, a rétisas ugyanis fokozottan védett madár: az állomány a nyolcvanas években volt mélyponton, azóta a madárvédők tevékenységének köszönhetően egyre több pár fészkel Magyarországon. 

Ha minden jól megy, a fiókák augusztus végéig még a fészek közelében maradnak, 4-5 éves korukban lesznek ivarérettek. Nagy szerencse, hogy idén is került tojás a fészekbe, azoknál a pároknál ugyanis, ahol az egyik madár elpusztul, gyakran évekbe telik, míg az özvegy új párt talál magának. 

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.