Itt a magyarázat a talányra, hogy miért támadják meg a madarak tavasszal az autókat és az ablakokat

„Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre” – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján közzétett közleményben

A jelenség hátterében az MME szakértői szerint a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartás, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezetnek a szakterminológiában tükörkép-szennyezőnek nevezett hatása áll. 

„A természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” ugyanis legyőzhető, hiszen a támadás keltette hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza” 

– írja az MME. 

Alább egy karvaly, amint rátámad a vízfelszínről tükröződő önnönmagára:

Tavaszi hormonviharok 

Az egyesület szerint a probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sok órás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen a tükörbeli rivális nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi bitorlóktól , és a fiókák etetésébe való besegítést is elhanyagolhatja. Az ablakban tükröződő ellenfél megtámadásával betörő üveg a madarat is megsértheti. 

Házi veréb pár perces harca egy autó visszapillantó tükrével:

Rémzsinór és nyomtatott bagolyszemek

A tükörháborúk megelőzésére, illetve kezelésére az MME a tükröződő felületek eltakarását, a külső visszapillantó tükrök behajtását javasolja, de, mint írják kihelyezhető a madarakat riasztó „rémzsinór” is (ez bármilyen tárgy lehet, ami a tükröződő felület előtt lengedez), és állítólag a színes nyomtatóval előállított bagolyszemek is hatékonyak.

Tükröződésmentes trükkös bagolyszemekFotó: Orbán Zoltán/ MME

Az MME hangsúlyozza, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, amelyek jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. A közlemény szerint „ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja”.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.