Új csontritkulás elleni gyógyszer kapott zöld utat Amerikában

A menopauza utáni csontritkulás népbetegségnek számít a nyugati világban. A hormonális változás ugyanis a csontsejtek termelődésének és lebomlásának egyensúlyát is megváltoztatja. Az oszteoporózis sérülékenyebbé, törékenyebbé teszi a csontokat, megnő a törések, deformációk kockázata. 

A nem kívánt mellékhatásokkal járó hormonkezelések, a hiábavalónak bizonyuló kálcium- és ásványianyag-bevitellel operáló megoldások, valamint a káros folyamatokat eredményező, a csonttömeget növelő különféle terápiák után az elmúlt évtizedben a gyógyszeripar a csontszövet felépülésének és bontásának sejtszintű mechanizmusait kezdte vizsgálni. Így találtak rá azokra a speciális fehérjékre, az egyes kulcsfehérjék működését befolyásoló úgynevezett monoklonális antitestekre, amelyek kulcsszerepet játszanak a csontképződésben. 

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatósága (FDA) zöld utat adott a klinikai kísérletekben már évek óta próbálgatott romosozumab nevű antitestet tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatalának – közölte a Biospace. A hatóanyag a csontképződést gátló szklerosztin fehérje antianyaga, vagyis a gátlást gátolva jelent gyógyírt a csontritkulásra. 

A szaklap szerint a hatóanyag, a romosozumab gyártóját az FDA szakemberei két éve újabb vizsgálatokra kötelezték a feltételezett mellékhatások felderítése végett. A mostanra elvégzett tesztek nem találtak semmi komolyat, így már nincs akadálya a forgalmazásnak.  

A WWF szerint a magyar kormány sutba dobná a környezet védelmét, hogy néhány gazda könnyebben öntözhessen

Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.