A keresztes vipera az év hüllője, az erdei fülesbagoly pedig az év madara 2020-ban
2020-ban a keresztes vipera lett az év hüllője a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának 2012-ben indult programjában.
A Vipera berus élőhelyeinek elvesztése miatt veszélyeztetett szerte Európában. Az MME közleménye szerint „baj a bajban, hogy sok helyen az egykori virágos, bokros erdőszegélyeket olyan özönnövények lepik el és teszik élhetetlenné a keresztes viperák számára, mint az aranyvessző, a selyemkóró vagy az akác. Mindezt tetézi a klímaváltozás, amelynek a viperáinkra gyakorolt pontos hatását még nem ismerjük, de a szakirodalom már tele van figyelmeztető eredménnyel a klímaváltozás hüllőkre gyakorolt hatásáról. A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.”
Az MME jóval korábban, 1979-ben indította el az Év madara akciót. Az elmúlt hónapokban zajló lakossági szavazás nyertese pedig az erdei fülesbagoly (Asio otus) lett.
Az év madara közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú, felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.
Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6500-12000 pár közé becsülhető.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: