Kihirdették a 2019-es év madarát: éljen a gólyatöcs!

2019.01.02. · tudomány

Nyár óta tudjuk, hogy az internetes szavazatok alapján a kecses vonuló vízimadár, a gólyatöcs lesz az idei év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerdán kihirdette és bemutatta a győztest.

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, amelynek az a célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat.

Tavaly nyáron a szavazók ismét három faj, a gólyatöcs, a gulipán és a póling közül választhattak. A szavazásban győztes gólyatöcs, vagy régebbi szép nevén a székigólya hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. A madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapból.

photo_camera Fotó: Wikimedia Commons

A hazai állomány hosszú távú vonuló. Március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén pedig korán útra kel, többségük már augusztusban elhagyja Magyarországot. A gólyatöcs legfontosabb hazai élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud.

Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelésre. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.

Életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek a szikes tavak jelentős felszámolódása, ami az 1980-as évek végétől kezdődött. A klímaváltozás, az egyre szárazabb tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás