Repülő autó helyett e-mobilitást kaptunk, de jól jártunk a cserével

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Szuperforró téma manapság az e-mobilitás. Sokan nem tudják, mit is jelent, pedig kifejező szó: gyakorlatilag minden ide tartozik, ami az elektromosság és a mobilitás kérdéskörét érinti. Ilyenek az önvezető autók, a digitális menetjegyek, a pilóta nélküli drónok, az elektromos biciklik, robogók és hoverboardok, meg minden jármű, amit villanymotor hajt, legyen az személyautó, kisbusz, hajó vagy repülőgép.

Amibe belefér egy akkumulátor, azt mozgásba hozzuk – ígéri az e-mobilitás. A gyártástechnológia fejlődése miatt előbb-utóbb mindenbe akkumulátor kerülhet – ígérik a mérnökök. A szándék adott, a megvalósításhoz szükséges eszközök idővel elkészülnek; így fest egy jövőbe mutató terv.

A 150 éves technológia visszatér

Az elektromos járműveket sokan a járműipar múló szeszélyének tartják, pedig ez a szeszély évtizedekkel előzte meg a benzinmotor feltalálását. Sorolhatnánk a példákat Gustave Trouvé 1881-es akkumulátoros triciklijétől Thomas Parker 1895-ös villanyautójáig, de nem tesszük; elég azt tudni, hogy az elektromos autó megbukott, mielőtt népszerű lehetett volna.

Elektromos járművek a XIX-XX. századból.Fotó: Wikipedia

Ma már nem ez a helyzet. Egyre olcsóbban kaphatunk egyre többféle elektromos járművet. Az akkumulátorok folyamatos árcsökkenése és teljesítményjavulása, az alternatív energiaforrások elterjedése, meg persze az elmúlt évek műszaki innovációja rengeteget javított a villanymotorok hatékonyságán. Ennek csak örülhetünk, mert a villamosításnak és az e-mobilitásnak számos előnye van:

  • Környezetbarát megközelítésre épül. Az e-mobilitási stratégia kialakítása során figyelembe veszik a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott célokat. Az elektromos járművek és eszközök elterjedése javítja a levegő minőségét, és – az elektromos motorok csendesebb működése miatt – csökkenti az egészségkárosító zajszennyezést.
  • Jogi szabályokra és műszaki szabványokra alapul. Az e-mobilitás fejlesztése csak akkor lehetséges, ha a jogi környezet ezt kifejezetten ösztönzi. A fejlődéshez szükség van a kormány támogatására, de a műszaki és tudományos szabályozó testületek által felállított szabványokat is fontos figyelembe venni.
  • Csökkenti a járművek és a közlekedés költségeit. Az e-mobilitás előnye már a kiadáscsökkenésben is megmutatkozik: az elektromos járművek teljes élettartamra vonatkozó ára – vagyis a karbantartási és az üzemanyagköltség – jóval alacsonyabb lehet, mint a belsőégésű motorokkal hajtott járműveké.
  • A fosszilis üzemanyagok háttérbe szorítása. A környezetvédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivezetése. Az e-mobilitás az ehhez szükséges helyettesítő eszközök kutatás-fejlesztését is célozza.

Az elektromos járművek meghajtásához többféle akkumulátort, motort és üzemanyagcellát használnak. Az energiafelhasználásuk alapján négy csoportra oszthatjuk őket:

  • Tölthető akkumulátoros járművek. Autók, kis- és nagybuszok, biciklik, motorok, hajók és repülők. Egy vagy több elektromos motor hajtja őket, amik többnyire újratölthető akkumulátorból nyerik a működési energiát. Az újratöltés otthoni vagy távoli töltőállomásokon zajlik.
  • Hidrogén üzemanyagcellás járművek. Ezek elsődleges üzemanyagként hidrogént használnak. A mozgási energiát vegyi úton állítják elő: az oxigént és a hidrogént reakcióba léptetik az üzemanyagcellában, ami mozgásba hozza az elektromos motort.
  • Hibrid elektromos járművek (HEV). A HEV-ek elektromos energiát használnak a kis sebességű haladáshoz, de gyorsításkor dízel- vagy benzinhajtásra váltanak; ilyenkor töltődik a jármű akkumulátora is. A HEV-ek nem tölthetők az elektromos hálózatról.
  • Csatlakoztatható hibridek (PHEV). A jármű motorját alapvetően akkumulátor hajtja, de ha lemerül, átválthat belsőégésű motorra is. A PHEV-ek átmenetet képeznek a belsőégésű és elektromos hajtású járművek között.

E-mobilitás kell? Vegyen magának!

A megújuló energia és a villanyautó már nem a kockázatkedvelő befektetők hazárdjátéka, hanem a valós beruházásoké és a reálisan megtérülő haszoné. Nemcsak a techno-optimisták, hanem profitorientált vállalkozások is látják bennük a gazdasági potenciált.

Az ALTEO energiaszolgáltató két hete jelentette be, hogy elektromos mobilitási üzletágat indítanak ALTE-GO Kft. néven. A lakossági és vállalati ügyfelek országszerte igényelhetik elektromos töltőállomások telepítését. Az új üzletág organikusan illeszkedik az anyacég energetikai termékcsaládjához: az ALTEO-nak rengeteg megújulóenergia-befektetése van.

A vállalat már tavaly fontolgatta az e-mobilitás üzletág beindítását, de előtte feltérképezték a Wallis Csoporton belül a gépjármű-kereskedőktől, az autómegosztó szolgáltatásoktól és az ingatlanüzemeltetőktől kapott információkat és felhasználói igényeket. Az így megszerzett ismeretekre alapozták az üzleti stratégiát.

Az ALTE-GO Kft. privát töltőállomások telepítését és üzemeltetését vállalja.Fotó: ALTE-GO

Az ALTE-GO alapvetően magánbefektetőket céloz: irodaépületekbe, családi és társasházakba, parkolóházakba, illetve céges telephelyekre telepítenek elektromos töltőberendezéseket. A cég szakértői felmérik a helyszínt, kiépítik a villamosenergia-betáplálást, telepítik a töltőket és elvégzik az üzemeltetést; mindehhez 24 órás telefonos ügyfélszolgálat, dinamikus teljesítménykezelő funkciók, a teljesítményt és a fogyasztást figyelő keretrendszer, valamint teljeskörű műszaki karbantartás társul.

Az ALTEO először saját magán teszteli a technológiát: a telephelyeken már zajlik a töltők telepítése, és a céges járműflottában is megszaporodtak az elektromos járművek. De az e-mobilitásnak nemcsak presztízsértéke van, hanem pénzben mérhető is: az ALTEO jövedelmező befektetésként tekint az új üzletágra.

Profitábilis jövőkép

Az e-mobilitás kétségkívül jó befektetés. Bár a koronavírus-válság Európa-szerte megrogyasztotta az autóipart, az elektromos autók iránti érdeklődés nem csökkent: növekedett. Európában olcsóbban juthatunk elektromos autóhoz, mint az Egyesült Államokban; nálunk jobban megéri benzinről e-motorra váltani. Az európai árelőny annak is köszönhető, hogy a szabályozó testületek a benzin- és dízelmotoros autók kiszorítására törekszenek, mivel a jövőbeli kibocsátási irányelveknek tíz éven belül csak az elektromos autók fognak megfelelni.

Az elektromos járművek társadalmi elfogadottsága régiónként változik. Kínában a helyi és szövetségi kormány egyaránt rengeteget költ akkumulátor- és elektromotor-fejlesztésre, illetve zöld technológiákra: nem véletlen, hogy a CATL akkumulátorgyár alig egy évtized alatt a világ legnagyobb gyártója lett. A belföldön értékesített e-mobilitási termékek, vagyis az e-járművek és szolgáltatások kevesebb égésterméket juttatnak az így is elviselhetetlenül szmogos kínai levegőbe. Benzinmotoros járművek nélkül nem rövidülne meg milliók élete, és lakhatóbbá válnának a tíz-húszmilliós metropoliszok is.

Az elektromos autók neuralgikus pontja a meghajtás. Az újabb, egyre nagyobb energiahatékonyságú akkumulátorok megjelenése jelentős mértékben növelhetik a járművek hatótávolságát.Fotó: H. Kashioka / Wikipedia

Az elektromosautó-gyártásban az akkumulátorok fejlesztése az egyik neuralgikus pont. Az egész ipar arra törekszik, hogy a kilowattóránkénti árat 100 dollár alá csökkentse – vagyis olcsóbbá tegye a benzinnél az elektromos áramot. A mai akkumulátorok ár-teljesítmény aránya 150-200 dollár kilowattóránként; ez járművenként egy, húszezer dolláros akkumulátort jelent. Talán soknak tűnik, de érdemes belegondolni, hogy az árak 2008 óta 80 százalékkal csökkentek.

A kínai állam aktívan kommunikálja is az e-mobilitás előnyeit, ezenfelül – a McKinsey felmérése szerint – direkt és indirekt támogatásokkal ösztönzik a lakosságot elektromosjármű-vásárlásra. És tényleg nehéz az ellen érvelni, hogy miért ne válasszunk inkább egy környezetkímélőbb modellt, ha 40 százalékos árelőnyt is kaphatunk mellé.

Az elektromos járművek elterjedéséhez a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is nélkülözhetetlen. Ezért fontos, hogy az állam és a jogalkotás támogassa az e-mobilitási rendszerek párhuzamos fejlesztését. A töltőpontok bővítését azonban nem csak az állam végezheti el, hanem magánvállalatok is; például az energetikai piacon otthonosan mozgó ALTEO e-mobilitási részlege.

Fontos megnyerni az átlagvásárló bizalmát

Azokban az országokban, ahol a helyi járműflottában nőtt az elektromos járművek száma, a társadalmi elfogadottságuk is javult, és egyre többen ismerték fel az előnyeiket. Bár az elektromos járművek környezetkímélő hatásait gyakran tárgyalják a médiában – –, az Egyesült Államokban ma még csak 2 százalék az e-autók aránya. Európában 5 százalék – illetve 9, ha a hibrid modelleket is beleszámoljuk. Ennek részben az az oka, hogy

  • a vásárlók nem ismerik elég jól az új technológiákat. Az átlagvásárló csak annyit tud, hogy az e-autó drága, és nem olyan kényelmes az újratöltése, mint egy benzinkúti tankolás. A magas árak visszatartják őket attól, hogy meg akarják ismerni a technológiát, de ahogy egyre többen váltanak elektromos vagy hibrid járművekre, a vásárlók egyre több pozitív visszajelzést hallhatnak az ismerős e-autótulajdonosoktól, és ez javíthat az e-mobilitás társadalmi elfogadottságán. Az árak pedig egyre csökkennek: Németországban már havi 140 euróért lízingelhetünk elektromos autót.
  • a vásárlók csak az árcímkét nézik. Semmi sem olyan meggyőző hívószó, mint az alacsony ár. A pozitív társadalmi megítélés és a környezetbarát technológia ígérete önmagukban nem fogják népszerűbbé tenni az elektromos járműveket. Az e-mobilitási eszközök egyik komoly hátulütője, hogy a kezdőár általában magasabb; a befektetés hosszú távon térül meg. Az átlagvásárló azt látja, hogy a hibrid és elektromos járművek drágábbak a benzineseknél; azt nem, hogy az e-autóban kevesebb a kopó alkatrész, kisebb a szervizigénye, és még olajcserére sem kell elvinni. Ha az e-autók alapára a benzineseké alá csökken, az nagy lökést fog adni az elektromosautó-piacnak. A szakértők ezt 2025-re várták, de a friss előrejelzések alapján már 2023-ban átbillenhet az egyensúly.
  • a vásárlók elégedetlenek a hatótávolsággal. A McKinsey jelentése szerint az elektromosautó-használók 38 százalékának az akkumulátorral és a töltési nehézségekkel volt a legtöbb problémája. 16 százalékuk említette a hatótávolság miatti aggodalmat; ilyenkor a sofőr amiatt aggódik, hogy nem jut el a legközelebbi töltőpontig. A vásárlók többsége azonban ritkán vezet napi 200-500 kilométert, ami lemerítené az akkumulátort, hosszabb utakon meg kihasználhatjuk a modern akkumulátorok gyorstöltő funkcióját. Az ALTE-GO Kft. e-mobilitási üzletága a stratégiai partnerek részére nyilvános töltőpontok telepítését is elvégzi, de elsősorban a magánszektorra céloz; azokra, akik látják a megtérülő befektetés lehetőségét az e-mobilitásban.
  • a vásárlók nem hiszik el, hogy az elektromos autók „zöldebbek”. Egy e-autó a teljes élettartama alatt feleannyi szén-dioxidot bocsát ki, mint egy belsőégésű modell. A nehéz akkumulátorok az átlagosnál erősebben koptatják a strapabíró gumikat, és ez ugyancsak szennyezi a levegőt, de az e-autóknak ezt leszámítva nincs közvetlen károsanyag-kibocsátásuk. A közvetett kibocsátás mutatja meg, hogy az akkumulátor töltéséhez használt energia milyen forrásból származik. Ha széntüzelésű vagy nukleáris erőműből, akkor az externália máshol és máshogy jelentkezik: az erőmű károsanyag-kibocsátásában. (Ezt nevezik az elektromos járművek hosszú kipufogójának.) Ha viszont az energia megújuló forrásból származik (nap-, szél- és vízerőművekből, biomasszából és depóniagázból), akkor nincs károsanyag-kibocsátás.

(A cikk megjelenését az ALTEO támogatta. Az ALTE-GO Kft. szolgáltatásairól a vállalat hivatalos honlapján olvashat bővebben.)