Nem minden szemét, ami annak látszik, a hulladékról pedig már régóta tudjuk, hogy inkább nyersanyag, mint szemét. A szemléletformálás és az oktatás hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb értékes alapanyag végezze a lerakókban.
15 évvel ezelőtt személyes elköteleződésből és a korábbi tapasztalatokból állt össze az ALTEO ötlete. Mára biogázüzemet, szabályozási központot, valamint nap- és szélerőműveket üzemeltet a cég az országban.
Az ALTEO olyan szabályozási központot hozott létre, amivel naperőművek és egyéb megújuló alapú energiatermelők termelése is irányítható. De a jövő még ennél is izgalmasabb: akár az egyéni fogyasztás is a termeléshez igazodhat.
Mi a különbség szemét és hulladék között? Hogyan hasznosítható a háztartási lebomló hulladék, miképp lesz energia abból, ami felesleges? A biogázüzemekben rejlő lehetőségek kihasználásához komplett szemléletváltás kell, de a körforgásos gazdálkodás modelljébe jól illeszthető megoldást képviselnek.
A hulladékgazdálkodás forradalma már nemcsak a környezetterhelés csökkentése, hanem az Európát fenyegető energiaválság miatt is az évtized egyik legfontosabb ügye. Az EU-ban 2030-ig a tízszeresére kell növelni a biometán-termelést, és erre a magyar üzemeknek is fel kell készülniük, a hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítása mellett.
A villamos energia sajátossága, hogy pontosan ugyanakkor kell előállítani, amikor elfogyasztják. A rendszer egyensúlyát alaposan felboríthatják az időjárásfüggő nap- és szélerőművek, ezért is nőtt meg a kereslet a szabályozási szolgáltatások iránt – a központokban kisebb termelőegységeket kapcsolnak össze, hogy virtuális erőműként léphessenek a piacra.
Ki mozog biztosabban az energiapiacon, egy texasi olajmágnás, vagy egy megújuló energiával dolgozó befektető? Hosszú távon is megbízhatók lesznek a zöld technológiák? Az altruista vagy a profitorientált szemlélet ad nagyobb hajtóerőt egy klímabarát technológiákkal dolgozó energiacég növekedéséhez? Sok más egyéb mellett ezekről is kérdeztük ifj. Chikán Attilát, az ALTEO vezérigazgatóját.
Ma már nem elég, ha egy cég minőségi termékeket gyárt: a vásárlók és ügyfelek a vállalatok értékalapú működését is fontosnak tartják. Ehhez kellő átláthatóságra, fenntartható üzleti modellre, illetve pontos elszámoltathatóságra van szükség. De hogyan ültethető ez a gyakorlatba, az üzleti folyamatokba?
A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.
De hogyan fogjak hozzá? – kérdezheti a tanácstalanul bámuló őstermelő a traktorülésbe süppedve. Szerencsére a hazai áramszolgáltatók biztosíthatják az ehhez szükséges technikai hátteret, így nemcsak a saját, hanem mások energiafogyasztását is fedezhetik. Az efféle kezdeményezéseket a karbonsemlegességet célzó hazai energiastratégia is támogatja. De milyen energiatárolókat érdemes használni a napelemekhez, és hogyan mérhetjük ezek hatásfokát?
Rengeteg hulladékot termelünk, és amíg nem csillapodik a mohóságunk, ez nem is fog változni. De ha újrahasznosítjuk a szerves hulladékot, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem energiát is termelhetünk vele.
Az e-mobilitás nem ígéret, hanem megtérülő befektetés. Ahogy egyre olcsóbbak lesznek az elektromos járművek, úgy bővül a hozzájuk tartozó infrastruktúra: már az ALTEO-nak is van saját e-mobilitási üzletága.
Ha sikerül diverzifikálnunk az energiapiacot, a 2020-as évekre nem a globális ökológiai katasztrófa nulladik órájaként fogunk visszaemlékezni. Szerencsére a megújuló energiaforrások nemcsak egészségesebb világot eredményezhetnek, hanem pénzt is kereshetünk rajtuk.