Az így előállított tiszta üzemanyag képes hosszú távon hajtani teherautókat, hajókat és repülőgépeket is, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül.
Az infláció megállítását szolgáló kamatemelések ellehetetlenítik a már zajló beruházásokat, mivel számos kormányzat a korábbi kedvező finanszírozási környezetre hivatkozva magára hagyta a zöld energetikai projekteket.
A Paksi Atomerőmű kapacitásának két és félszeresét meg lehetne termelni a fővárosi tetőkön, de a napelemstop miatt egyelőre csak az előkészületekre lehet koncentrálni.
A párizsi klímacélok eléréséhez alacsony kibocsátású áramtermelésre kell átállni, de sokan aggódnak amiatt, hogy az ehhez szükséges anyagok előállítása túl nagy környezeti terheléssel járna. Egy friss kutatás szerint ettől nem kell félni, és a geológiai készletek sincsenek veszélyben.
Zöldhidrogén, napelemek, szélfarmok, szén-dioxid-leválasztás – az Európai Bizottság javaslatcsomagjába minden belefért, amivel fel lehet pörgetni a klímabarát technológiák uniós fejlesztését.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Oroszország erővel bírta rá a világ többi részét a zöld fordulatra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint még ebben az évtizedben platózik, majd csökkeni kezd a fosszilis energiahordozók iránti igény.
A gödi gyárával környezetszennyezési és munkavédelmi botrányok sorozatát jegyző Samsung csatlakozott az RE100 kezdeményezéshez: vállalta, hogy 2050-re zéró karbonkibocsátóvá válik, mobiltelefonos üzletágát már 2030-ra kizöldíti.
A projekt a világ egyik legnaposabb országában, az alacsony népsűrűségű Namíbiában épül, ahol tökéletesen megoldható a nap- és szélerőművekkel hajtott hidrogénes áramtermelés.
Magyarország utolsó szénerőművének lignitblokkjai a tervek szerint éveken belül leállnak, és a Mátrai Erőmű az eddiginél környezetbarátabb energiatermelésre vált. De mennyire környezetbarát a tervekben a napelemek mellett szereplő 500-650 megawattos gázturbinás blokk és a 38 megawattos hulladék- és biomasszablokk?
Egyre nagyobb az igény a tiszta energiára, 2021-ben először fordult elő, hogy az áramfogyasztás 10 százalékát nap- vagy szélerőművek állították elő. A felhasznált áram 38 százaléka származik tiszta forrásból, ha a trendek folytatódnak, akár még a másfél fokos klímacél is összejöhet.
Hogyan növeljük az energiahatékonyságunkat, hogy az energia előállítása ne csak olcsó legyen, hanem környezetbarát is? Miért hatékonyabb a napelemes vízerőmű és a villamos bányászkamion, mint a hagyományos technológiák? És ki teheti a legtöbbet az energiahatékonyságunk javításáért: a civilek, az ipar, az állam, vagy az államközi szervezetek?
Ki mozog biztosabban az energiapiacon, egy texasi olajmágnás, vagy egy megújuló energiával dolgozó befektető? Hosszú távon is megbízhatók lesznek a zöld technológiák? Az altruista vagy a profitorientált szemlélet ad nagyobb hajtóerőt egy klímabarát technológiákkal dolgozó energiacég növekedéséhez? Sok más egyéb mellett ezekről is kérdeztük ifj. Chikán Attilát, az ALTEO vezérigazgatóját.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
Ma már nem elég, ha egy cég minőségi termékeket gyárt: a vásárlók és ügyfelek a vállalatok értékalapú működését is fontosnak tartják. Ehhez kellő átláthatóságra, fenntartható üzleti modellre, illetve pontos elszámoltathatóságra van szükség. De hogyan ültethető ez a gyakorlatba, az üzleti folyamatokba?