A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.
Magáncégek megelőzhetik a kormányok támogatásával megvalósuló ITER-t, így indulása több évet csúszik, de a szakértők ennek ellenére nagyon fontosnak tartják a kísérletet a fúziós energia jövője szempontjából.
Az Európai Bizottság még a kínai elektromosautó-gyártókra óvatosan kivetett új vámokkal is kereskedelmi konfliktust kockáztat, miközben a chipgyártás terén már most egy holland cég áll a Kína és a Nyugat közötti csatározás középpontjában.
Az Eurostat friss adatai szerint a nyugat- és észak-európai országok állnak a legjobban az energiaszektor zöld átmenetében, de Lengyelország vagy Szlovákia példáját is érdemes lenne követnie Magyarországnak.
Az így előállított tiszta üzemanyag képes hosszú távon hajtani teherautókat, hajókat és repülőgépeket is, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül.
Az infláció megállítását szolgáló kamatemelések ellehetetlenítik a már zajló beruházásokat, mivel számos kormányzat a korábbi kedvező finanszírozási környezetre hivatkozva magára hagyta a zöld energetikai projekteket.
A Paksi Atomerőmű kapacitásának két és félszeresét meg lehetne termelni a fővárosi tetőkön, de a napelemstop miatt egyelőre csak az előkészületekre lehet koncentrálni.
A párizsi klímacélok eléréséhez alacsony kibocsátású áramtermelésre kell átállni, de sokan aggódnak amiatt, hogy az ehhez szükséges anyagok előállítása túl nagy környezeti terheléssel járna. Egy friss kutatás szerint ettől nem kell félni, és a geológiai készletek sincsenek veszélyben.
Zöldhidrogén, napelemek, szélfarmok, szén-dioxid-leválasztás – az Európai Bizottság javaslatcsomagjába minden belefért, amivel fel lehet pörgetni a klímabarát technológiák uniós fejlesztését.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Oroszország erővel bírta rá a világ többi részét a zöld fordulatra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint még ebben az évtizedben platózik, majd csökkeni kezd a fosszilis energiahordozók iránti igény.
A gödi gyárával környezetszennyezési és munkavédelmi botrányok sorozatát jegyző Samsung csatlakozott az RE100 kezdeményezéshez: vállalta, hogy 2050-re zéró karbonkibocsátóvá válik, mobiltelefonos üzletágát már 2030-ra kizöldíti.
A projekt a világ egyik legnaposabb országában, az alacsony népsűrűségű Namíbiában épül, ahol tökéletesen megoldható a nap- és szélerőművekkel hajtott hidrogénes áramtermelés.
Magyarország utolsó szénerőművének lignitblokkjai a tervek szerint éveken belül leállnak, és a Mátrai Erőmű az eddiginél környezetbarátabb energiatermelésre vált. De mennyire környezetbarát a tervekben a napelemek mellett szereplő 500-650 megawattos gázturbinás blokk és a 38 megawattos hulladék- és biomasszablokk?
Egyre nagyobb az igény a tiszta energiára, 2021-ben először fordult elő, hogy az áramfogyasztás 10 százalékát nap- vagy szélerőművek állították elő. A felhasznált áram 38 százaléka származik tiszta forrásból, ha a trendek folytatódnak, akár még a másfél fokos klímacél is összejöhet.