Ha biztonságra vágyunk, nem kriptovalutákban, hanem hosszú távú befektetésekben érdemes gondolkodnunk

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Számtalan olyan sikeres befektetésről szóló történetet olvasni az interneten, amelyek láttán az ember rögtön a pénztárcájához nyúlna. Ott vannak például a fiatal, huszonéves kriptomilliárdosok, akik Lamborghini mellett pózolnak, és azon gondolkodnak, hogy a bitcoin mellett milyen új kriptovalutába fektessék be a pénzüket. Mindezt látva természetes, hogy elgondolkodunk: mi a titkuk? Vajon mi is képesek lennénk-e ekkora vagyonra szert tenni hasonló befektetésekkel? 

Nincs azonban semmilyen titok: a legtöbb kriptobefektető egyszerűen jó helyen volt és jó időben. Ezekre a befektetésekre ugyanis igencsak jellemző a magas volatilitás, tehát finoman szólva is kockázatosak: sokat lehet velük nyerni, de veszíteni is. A vesztesekről viszont nem készülnek képek és nem szólnak róluk történetek.

A fenti példa azonban erősen hat a mai társadalomra: a kriptomilliárdosokat látva sokan gondolják úgy, a kripotpénzeké a jövő. De vajon tényleg a bitcoin lesz az arany, esetleg a pénz alternatívája? Vajon még csak a bikapiac elején vagyunk vagy már rég megmásztuk a csúcsot, és csak lefelé vezet az út? A cikkben utánajárunk ezeknek a kérdéseknek ahogy annak is, kinek éri meg kriptopénzbe fektetni, és kinek ajánlottak inkább a hosszú távú befektetések.

Fotó: freepik.com

Mi is az a bitcoin? Nagyon röviden a kriptovalutáról

A bitcoin voltaképp egy digitális fizetőeszköz, amit (talán nem véletlenül) a 2008-as gazdasági világválság után alkottak meg. Egy decentralizált kriptovaluta, nincs mögötte semmilyen pénzintézeti, vagy felügyeleti szerv. 

A bitcoint (vagy röviden BTC-t) bárki birtokolhatja, valamint bármilyen más devizára (például euróra, forintra vagy dollárra) válthatja. Érdekesség, hogy a feltalálóját a mai napig homály fedi. A fórumokon Satoshi Nakamato nicknévvel szerepelt, viszont nem tudni, hogy pontosan ki vagy kik is állnak mögötte.

A bitcoin hívei szerint értéknövelő hatással bír az, hogy véges a kínálata – szemben például a bankok által kibocsátott készpénzzel, amelyből bármennyit képesek nyomtatni. Mivel a bitcoinból 2140-ig maximum 21 millió kerül ki a rendszerbe, sokan úgy tartják, hogy még csak a jéghegy csúcsát sem látjuk. Úgy vélik, a bitcoin később, mire eléri a kapacitása végét, sokkal-sokkal többet ér majd, mint a jelenlegi árfolyama. Egyes elemzések szerint akár az 500.000 USD-t, azaz több mint 151 millió forintot(!) is elérheti. 

Mindez rendkívül csábítóan hangzik, azonban nézzük meg, mit mutatnak a számok valójában. 

Egy kis bitcoin-történelem

A bitcoin számos nagy szárnyaláson van túl. Az első ilyen 2010-ben történt, amikor a bitcoin értéke 0,0008 dollárról 0,08 dollárra ugrott. A másik, hatalmas ugrásra 2011-ig kellett várni. Ekkor azonban az áprilisi 1 dollárról 1 BTC értéke júniusra már 32 dollárra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 hónap leforgása alatt a kriptopénz 3200 százalékot növekedett.

A hatalmas ugrást azonban csökkenés követte: ugyanennek az évnek a novemberében érte el a 2 dolláros mélypontját. És ez még csak a bitcoin első néhány éve volt. Eddigi, 12 éves pályafutását végigkísérték az ehhez hasonló rallyk és zuhanások. Így aki jó időben szállt be, és jókor szállt ki, hatalmas vagyonra tehetett szert akár néhány hónap leforgása alatt. 

Forrás: Coindesk

De nézzük meg az érme másik oldalát is, ugyanis ugyanígy igaz ennek az ellentéte is. Ha valaki a rallyt látva túl későn ugrott fel a száguldó bitcoin-vonatra, akkor bizony könnyen előfordulhatott, hogy hatalmas vagyon veszített el. A jelenlegi árfolyama 39.489 dollár, azaz átszámítva körülbelül 12.004.762 forint. (Az eddigi abszolút csúcs egyébként valamivel több mint 18 millió forint volt, 2021. áprilisában.)

Fotó: freepik.com

Miért gondolják, hogy jó befektetés a bitcoin? És miért nem az?

A számokat elnézve nem meglepő, hogy a bitcoin tulajdonosok szerint a kriptovaluta hosszú távon is jó befektetés. Hiszen hiába csökkent 3 hónap alatt mintegy 30.000 dollárt, vagyis közel 50 százalékot az értéke, elnézve a kezdeti, 0,0008, és a jelenlegi 39.489 dolláros árfolyamot, bizony igazuk is van. 

Ráadásul egyes kriptoszakértők azt vallják, hogy a bitcoin infláció álló befektetés, és a dollár esetleges értékcsökkenése esetén egyfajta menekülő valuta lehet. 

Azonban akad több buktató is. Egyrészt még nem volt kiugró infláció, sem nagymértékű USD értékesés a BTC története folyamán. Tehát még nem láthattuk, hogy valójában tényleg a bitcoin árfolyamának emelkedését fogja-e eredményezni, ha e két tényező bármelyike bekövetkezik.

Sőt, a COVID-járvány kezdetén, a 2020 év eleji tőzsdei (pánik) esésben sem a várt viselkedést mutatta a bitcoin. Az alábbi táblázatban látható, hogyan viselkedett a két fő tengerentúli index és a bitcoin. Ahogy látható, a befektetők nem menekültek más eszközökből a bitcoinba, hanem a kriptovaluta árfolyama is hatalmasat csökkent.

A példában, az egyszerűség kedvéért, az esések mélypontjait választottuk ki mindhárom esetben. Az első érték 2020. február 12-i, a második 2020. március 23-i (tőzsdeindexek mélypontja), a harmadik 2020. március 12-i (bitcoin mélypontja).

A másik buktató, ahogy feljebb is írtuk, hogy a bitcoin rendkívül volatilis. Egyetlen nap alatt képes 20 százalékot emelkedni, és ugyanennyit esni. Ráadásul mivel egy teljesen szabályozatlan devizáról van szó, kiszámíthatatlanul reagál egy-egy piaci eseményre.

Ilyenek például a Tesla, és a SpaceX tulajdonosának, Elon Musknak a tweetjei. Musk, az utóbbi időben, számos rövid üzenettel repítette az égbe vagy épp lökte a mélybe a BTC árfolyamát kis túlzással attól függően, hogy éppen milyen lábbal kelt fel. Ez, természetesen, teljesen kiszámíthatatlanná teszi az árfolyamot, ahogyan az is, hogy az országok sorban tiltják be a bitcoin bányászatát. A legutóbb például Kína szabott gátat a kriptobányászatnak, amire a kriptodeviza árfolyama természetesen csökkenéssel reagált. 

A következő érv, hogy jelenleg drága, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy az árfolyam pluszban vagy mínuszban változna a közeljövőben. Ráadásul, a hosszú távú befektetésekkel ellentétben nincs hozama, így csak az árfolyam kedvező irányú változásából számíthatunk nyereségre.

Mindennek függvényében elmondhatjuk, hogy a spekulatív befektetőknek jó választás lehet a bitcoin, hiszen az ebbe való invesztálás egy valóságos adrenalinfröccs. Azonban, ha szeretnénk pénzünket hosszú távon, biztonságosan befektetni, akkor semmiképp sem lehet valós alternatíva.

Fotó: freepik.com

Miért más az, ha részvényekbe fektetünk hosszú távon? Mik az előnyök?

A részvényekbe és a kriptovalutákba fektetés picit olyan, mintha az almát a körtével próbálnánk összehasonlítani. Ugyanis a részvények nem decentralizáltak, és nagyon keményen szabályozzák őket. 

Példának okáért nézzük meg a Standard and Poor's 500 nevű (vagy ismertebb nevén S&P 500) amerikai részvénypiaci indexet, amely mögött ott áll az Amerikai Egyesült Államok 500 nagyvállalata. Az S&P 500 tehát ennek az 500 vállalatnak az összesített, részvénypiaci indexe. Az indexet negyedévente súlyozzák át, így az ezért felelős bizottság mindig az legnagyobb 500 céget választja ki likviditásuk, méretük és iparuk alapján.

Így nem fordulhat elő, hogy egyetlen influencer miatt úszik el a megtakarításunk, hiszen egy szabályozott piacon ilyen nem történhet meg. Épp ezért ez egy jóval biztonságosabb befektetési forma – szemben a bitcoinnal. 

Választhatunk olyan részvényeket is, amelyek, a hozamok mellett, évente osztalékot is fizetnek, tovább gyarapítva ezzel a vagyonunkat. 

Ráadásul az értékpapírok diverzifikálhatóak (sőt, diverzifikálni is kell őket). Ez azt jelenti, hogy több tucat különböző cég részvényét érdemes megvásárolni, hogy az egyes cégek egyedi kockázatait mérsékeljük. Ha a 35 részvényből 3 cég egy adott időszakban piaci, gazdasági nehézségekkel néz szembe, és ezért az értékpapírjaik árfolyama esik, a többi 32 viszont jól teljesít, így árfolyamuk növekszik, akkor végső soron árfolyamnyereséget könyvelhetünk el.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a részvénybefektetésekkel a nagy világválságok esetén. Lehetetlen megjósolni, hogy a következő nagy járvány, gazdasági összeomlás, háború milyen változásokat hoz majd a piacon. 

Azonban az eddigi – több, mint 100 évre visszanyúló – tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hosszú, 15-20 éves távlatú befektetések korrigálják magukat. Így, ha biztonságos befektetésre vágyunk és nem szeretnénk elveszíteni a megtakarításainkat, mindenképp a klasszikus, hosszú távú befektetésekben érdemes gondolkodni. Annak, aki biztonságos befektetésbe szeretné tenni a megtakarításait, érdemes alaposan utánajárnia a kérdésnek, vagy szakértő segítségét kérni. 

Sajnos sokan estek bele abba a csapdába, hogy – látva az árfolyam száguldását – hitelt vettek fel, kockára tették a családi házukat és vagyonukat (majd sajnos el is veszítették). Épp ezért az egyik legfontosabb dolog, amelyet bármilyen befektetéssel kapcsolatban érdemes megfogadni: 

„csak olyan pénzt tegyünk kockára, amely elvesztését megengedhetjük magunknak”.