Elon Musk és Jack Dorsey mellett már a nagy amerikai bankok is felszálltak a bitcoin-vonatra, és erről is a járvány tehet – a vad pénznyomtatással járó potenciális infláció elől sokan kriptovalutába menekítik a dollárban tárolt vagyonukat. Az árfolyamban még jelentős növekedési tartalék van, de mikor jöhet el az újabb bitcoin-tél?
A gyanúval ellentétben mégsem több ezer, hanem egyetlen óriás kriptobefektető tolhatta fel 20 ezer dollárig a bitcoin értékét 2017-ben, és ehhez a tether nevű gyanús kriptopénzt használhatta.
A Libra 2020 elejétől működne digitális pénzként, de most az EU legharcosabb techszabályzó országa is nekiment a Facebook olcsó e-bankjának.
Az ázsiai országban eddig óva intették a felhasználókat a kriptopénzektől, most viszont a világ legnagyobb bankja és több kínai óriáscég, köztük az Alibaba és a Tencent is beszáll a buliba.
Mark Zuckerberg újra a képviselőház elé vonulhat: most épp a világ bankrendszerét felforgatni készülő Libra miatt kell magyarázkodnia. Egyes szakértők szerint ha nem működik együtt az Egyesült Államok törvényhozóival, a nagy dérrel-dúrral beharangozott projekt halott.
Kriptopénz ABC címmel jelent meg a magyar kisokos-enciklopédia a bitcoinfélék alapjairól, amelyben ugyan szó esik a digitális pénzek gyakori bírálatáról, de alapvetően optimista hangulatú: a szerzők reményei szerint az összeomlás-közeli állapot után jön a kiszámíthatóság korszaka, a bitkonszolidáció.
Az alapötlet annyi, hogy olyan egyszerűen lehessen pénzt küldeni, mint egy Messenger-üzenetet. A Facebook ezzel azt az 1,7 milliárd embert szeretné megcélozni, akinek nincs lehetősége bankszámlát nyitni. A globális fizetőeszköz azonban egyesek szerint csak egy újabb próbálkozás a digitális gyarmatosításra.