Az infláció miatt a bitcoin pár hónap alatt elvesztette értékének közel felét, az ethereum pedig a tavaly nyári csúcsának alig ötödét éri. De így legalább az atomprogramot finanszírozó észak-koreai kriptokommandó is kevesebbet tud lopni.
A 10–15 év múlva várható nagyméretű kvantumszámítógépekkel hatékonyan lehet majd támadni a bitcoin tranzakcióit – állítják a Sussexi Egyetem kutatói. A jelenlegi tranzakciókat ez nem érinti, de ha tényleg karnyújtásnyira kerülnek a kb. 300 millió kvantumbites gépek, a bitcoin fejlesztőinek új titkosító eljárásokra kell átállniuk.
A novemberben indított kriptopénz értéke a tízszeresére emelkedett az elmúlt héten. Az Omicron az omikron miatt megelőzte a kriptovaluta-piac legnagyobb szereplőit, a Bitcoint és az Ethereumot is.
A pénzügyi szakértők szerint a befektetők elkezdtek aranyként tekinteni a kriptovalutákra, és bitcoinba menekítik a pénzüket az amerikai gazdasági mentőcsomagok okozta infláció elől.
Elon Musk után újabb befolyásos támogatót szerzett magának a kriptovaluták királya, miután a Soros Fund Management vezetője bejelentette: a magyar származású milliárdos alapkezelője már bitcoinnal is kereskedik.
A kriptomilliárdosokat látva sokan gondolják úgy, hogy a kripotpénzeké a jövő. De vajon tényleg a bitcoin lesz az arany vagy a pénz alternatívája?
Májusban a kriptobányászat környezetszennyezése miatt vonta vissza a Tesla bitcoinos akcióját, de most azt mondta, ha a bányászok folytatják a közeledést a megújuló energiaforrások felé, újra lehet majd bitcoinért Teslát venni.
Kína a zöld fordulat jegyében üldözi el a kriptobányászokat az országból, és bár a megújuló energiaforrásokban egyre gazdagabb Texas csábító lehet néhány bitcoinistának, szakértők szerint sokan választhatnak olyan szén alapú gazdaságokat, mint Kazahsztán, így végül összességében nőhet a kriptovaluta-bányászat karbonlábnyoma.
A videokártyák számítási kapacitása helyett a tárhelyet használó Chia Networköt a torrentezés feltalálója alkotta meg azzal a céllal, hogy zöld alternatívát nyújtson az áramzabáló Bitcoin és társai mellett. Egy hét alatt hiány alakult ki a legnagyobb kapacitású merevlemezek piacán, Magyarországon pedig 50-szeresére nőtt a HDD-k forgalma.
Elon Musk és Jack Dorsey mellett már a nagy amerikai bankok is felszálltak a bitcoin-vonatra, és erről is a járvány tehet – a vad pénznyomtatással járó potenciális infláció elől sokan kriptovalutába menekítik a dollárban tárolt vagyonukat. Az árfolyamban még jelentős növekedési tartalék van, de mikor jöhet el az újabb bitcoin-tél?
A gyanúval ellentétben mégsem több ezer, hanem egyetlen óriás kriptobefektető tolhatta fel 20 ezer dollárig a bitcoin értékét 2017-ben, és ehhez a tether nevű gyanús kriptopénzt használhatta.
A Libra 2020 elejétől működne digitális pénzként, de most az EU legharcosabb techszabályzó országa is nekiment a Facebook olcsó e-bankjának.
Az ázsiai országban eddig óva intették a felhasználókat a kriptopénzektől, most viszont a világ legnagyobb bankja és több kínai óriáscég, köztük az Alibaba és a Tencent is beszáll a buliba.
Mark Zuckerberg újra a képviselőház elé vonulhat: most épp a világ bankrendszerét felforgatni készülő Libra miatt kell magyarázkodnia. Egyes szakértők szerint ha nem működik együtt az Egyesült Államok törvényhozóival, a nagy dérrel-dúrral beharangozott projekt halott.
Kriptopénz ABC címmel jelent meg a magyar kisokos-enciklopédia a bitcoinfélék alapjairól, amelyben ugyan szó esik a digitális pénzek gyakori bírálatáról, de alapvetően optimista hangulatú: a szerzők reményei szerint az összeomlás-közeli állapot után jön a kiszámíthatóság korszaka, a bitkonszolidáció.
Az alapötlet annyi, hogy olyan egyszerűen lehessen pénzt küldeni, mint egy Messenger-üzenetet. A Facebook ezzel azt az 1,7 milliárd embert szeretné megcélozni, akinek nincs lehetősége bankszámlát nyitni. A globális fizetőeszköz azonban egyesek szerint csak egy újabb próbálkozás a digitális gyarmatosításra.