Olyan őrület zajlik a fémpiacon, hogy az amerikai 5 centes érme előállítása 16 centbe kerül

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A héten soha nem látott szintre, tonnánként 100 ezer dollár fölé emelkedett a nikkel ára a londoni fémtőzsdén, ami többek között egy short squeeze (az adott termék árfolyamának esésére játszó shortolók kijátszására indított akció) eredménye, amiben egy nagy kínai állami bank is szerepet játszott. A tőzsdén a szabályzatot is módosítani kellett, hogy ne szabaduljon el még jobban az árfolyam, de kedden így is fel kellett függeszteni a nikkellel való kereskedést, hogy ne legyen totális összeomlás.

Az elképesztő mozgás mögött a Portfolio.hu elemzése szerint az áll, hogy a bankok az Oroszországgal szembeni szankciók hatására csökkenteni kezdték az orosz nyersanyagszállítókkal szembeni kitettségüket. Míg 2021 augusztusa és 2022 februárja között viszonylag stabil, tonnánként 20 ezer dolláros árfolyamon mozgott a nikkel, addig az elmúlt héten 100 százalék körüli napi ugrásokkal elérte a 100 ezer dolláros küszöböt is, mielőtt beszüntették volna a kereskedést a világ egyik legnagyobb árutőzsdéjén.

Ez az energetikai átmenet szempontjából is aggasztó, hiszen az elektromos autókban használt akkumulátorok és a szélturbinák előállítása is nagyban függ a nikkelpiactól – a villanyautók gyártásában fontos fémek egyötödét (az acélt és az alumíniumot leszámítva) a nikkel teszi ki.

Emellett az amerikai fémpénzeknél is érdekes helyzetet teremtett a nikkel árfolyamának kilövése. Az amerikai 5 centes érme egyszerűen „nickel” néven is ismert, bár csak 25 százalékban tartalmaz nikkelt a háromnegyed részt kitevő réz mellett. Mivel egy ötcentes érme nagyjából 5 grammot nyom, csak az 1,25 grammnyi nikkel előállítása 12,5 centbe kerül a 100 ezres tonnánkénti árfolyamon, így a Barron's pénzügyi lap becslése szerint egyetlen 5 centes érme jelenleg 16 centet ér.

Mivel a nikkel ára az elmúlt 5 évben egyébként is megnégyszereződött, már tavaly is többe került egy ötcentes érme előállítása, mint amennyit maga a fémpénz ér: a tavaly szeptemberben zárult pénzügyi időszak végén, 17 500 dollárba került egy tonna nikkel, vagyis 8,52 centet ért egy ötcentes. És ezzel nincs is egyedül: a 2,5 grammos egycentes („penny”) érme 97,5 százalék cinket és 2,5 százalék rezet tartalmaz, és közel 2 centbe kerül az előállítása – ezért már évek óta vitáznak az érme kivezetéséről.

A többi amerikai fémpénz előállítása azonban továbbra is kevesebbe kerül, mint amennyit érnek, így az amerikai pénzverde tavaly 1 milliárd dolláros bevételt generált azzal, hogy összesen 15 milliárd érmét leszállított az Egyesült Államok központi bankjának.

A magyar érmegyártást is érintheti a válság, hiszen a 6,1 grammos 10 forintos és a 7,7 grammos 50 forintos összetétele megegyezik az amerikai 5 centesével: 25 százalék nikkel mellett 75 százalék rezet tartalmaznak. Így egy tízforintos érmében csak a nikkel előállítása 52,85 forintba kerül, míg egy 50 forintosban 67.57 forintba.