Élő fenyő? Műfenyő? Kölcsönfenyő!
Két éve vettem egy földlabdás aprócska ezüstfenyőt, hogy a karácsony elteltével kiültethessem a szüleim kertjébe. Az ünnepek alatt ablak elé került, megöntöztem, majd januárban elszállítottuk vidékre. Ahogy apukám azonban kivette a talpként szolgáló, fekete földdel teli műanyagvödörből, kiderült, hogy a fácskának sérült az egyik gyökere, így kétségessé vált, hogy túléli-e majd az akciót. Nem élte túl: tavaszra elpusztult szegény.
Utánaolvastam, és kiderült, hogy a kertészetek szerint a földlabdás fenyők közel fele nem éli túl a kiültetést, de azóta is kísért az emléke, és keresem, hogyan lehetne fenntartható megoldást találni arra az esetre, ha az ember továbbra is ragaszkodna a karácsonyi ünnep díszeként és attrakciójaként kulturális DNS-ünkbe égett, díszekkel roskadásig megrakott fenyőfához. A választás nem egyszerű, hiszen tudjuk, hogy évente több százezer élő fenyőt vágnak ki Magyarországon is a karácsonyi időszakra, amelyek utána a kukában, a kazánban vagy a szemétégetőben végzik, a műfenyők viszont továbbra sem tökéletes helyettesítői az illatos fenyőfáknak, és ha nem használjuk őket hosszú éveken át, egyáltalán nem járnak kevesebb környezetterheléssel, mint az élő fák, sőt.
A megoldás az elmúlt néhány évben az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már bevált, sőt már Magyarországon is megjelent fenyőfakölcsönzés lehet, amivel egyrészt csökkenthetők a karácsony költségei, másrészt az ünnep után a fék kertészek kezébe kerülnek vissza, akik szakszerűen visszatelepítik őket egy olyan élőhelyre, ahol tovább termelhetik az éltető oxigént. Az Earth környezetvédő szervezet szerint a földlabdás fakölcsönzésen túl a másodkézből beszerzett műfenyő vagy egy lakóhelyünkhöz közeli fenyőfa feldíszítése jelenthet még környezetkímélő megoldást.
Fenyőfa-gyártósorok, amerre a szem ellát
Az ünnepi fenyőfák környezetterhelése egyáltalán nem egyértelmű történet, és számos tényezőn múlik: hogyan öntözik, milyen műtrágyával, gyomirtóval és növényvédőszerrel kezelik, vagy éppen milyen messzire szállítják a fákat. Az amerikai National Christmas Tree Association szerint sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a karácsonyfákat nem egy random erdőből termelik ki, hanem úgy termesztik, mint a gabonát, és minden egyes kivágott fa helyett ültetnek 1-3 másikat.
A Klímapolitikai Intézet írása szerint ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezeket a fenyőfákat egyáltalán nem ültették volna el, azaz nem járulnának hozzá a szén-dioxid elnyeléséhez. Egy lucfenyő egy év alatt körülbelül 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el, és ha egy hektáron szabályosan mintegy ezer fát ültetnek szét, akkor ezek a kis zöld szén-dioxid-nyelők 10-10,5 tonna káros anyagtól is megszabadíthatnak minket egy év alatt. Ha hozzátesszük, hogy Észak-Amerikában és Európában a Klímapolitikai Intézet szerint közel 160 millió fenyőfacsemete, míg a National Christmas Tree Association szerint csak az USA-ban mintegy 350 milliónyi fa növekszik különböző faiskolákban, ez még több millió tonnát jelent. Észak-Amerikai legnagyobb, 10 ezer hektáros karácsonyfafarmjai, amelyek a kanadai Brit Columbiában és az amerikai Oregonban találhatók, évente 17 ezer autó évi kibocsátásával megegyező szén-dioxidot nyelnek el, körülbelül 80 ezer tonnát.
Európában Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, Közép-Európában viszont Magyarország is jelentős termelőnek számít. A legnagyobb fenyőültetvények náéunk Zala, Somogy és Vas megyében találhatók. A Klímapolitikai Intézet azt is kifejti, hogy mennyi munkával jár az élő fenyő gondozása: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente 10-11 hónapot dolgoznak egy fenyőfával, amelynek megfelelő méretre való növekedéséhez legalább 6-10 évre van szükség, sőt ez a 8-15 évet is elérheti, egyes fajták, például a kaukázusi jegenyefenyő esetében ez pedig még ennél több is lehet.
A tömegtermelés torzítja az ökoszisztémát
Amikor azonban leszedjük róluk a karácsonyfadíszeket, a fa lebomlásához tartozó szén-dioxid-kibocsátás annak a függvénye, hogyan szabadulunk meg tőle. Szakértők, például az Earth szerint a fa komposztálásával vagy elégetésével mintegy 3,5 kilogrammra csökken a fenyőfa szén-dioxid-kibocsátása. Ha a fa biomasszatüzelésű erőműbe kerül, akkor még kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha azonban hulladéklerakóban köt ki, négyszeresére növekszik a karbonlábnyoma, tehát körülbelül 16 kg szén-dioxid kerülhet így a levegőbe.
A fenyőfák környezeti hatásának felmérésekor azonban nem csupán a szén-dioxid-kibocsátást érdemes észben tartani – bár kétségkívül megnyugtató, hogy legalább a kivágott fenyőfák karbonlábnyoma jelentősen kisebb annál, mint ami a köztudatban él –, hanem azt is, hogy a végeláthatatlan telepített fenyőerdők milyen hatással vannak az ökoszisztémára. Például a kártevők ellen leginkább védett fenyőfajták, mint a kaukázusi jegenyefenyő (vagy Nordmann-fenyő) és a török jegenyefenyő nem őshonos Észak-Amerikában, és így segítségre, pontosabban műtrágyára, növény- és gombaölőszerekre és rengeteg vízre van szükség a nevelésükhöz az idegen környezetben. Ez viszont a környező ökoszisztémát is roncsolja, hiszen az eredetileg a fenyőültetvényeken élő növények és állatok eltűnnek, és súlyos környezeti egyensúlytalanságok alakulhatnak ki. Vagyis a tömegek karácsonyfa iránti igényének árát tulajdonképpen az őshonos ökoszisztémák fizetik meg.
A műfenyő és a vécékefe
A helyzet a műfenyőkkel sem kevésbé bonyolult. A Klímapolitikai Intézet szerint egyes természetvédők helytelen és tudományos szempontból alaptalan nyomására egyre elterjedtebbek a műfenyők. Sokan azért is részesítik előnyben az élő növénnyel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái, és nem hullajtja a levelét. Az első műfenyők még libatollból készültek, viszont ezekre nem lehetett túl sok díszt aggatni és hamar kigyulladtak, úgyhogy váltani kellett. Az 1930-es években az eredetileg vécékeféket gyártó Addis Housewares Company készítette el az első műfenyőket – ugyanazzal a géppel, amivel a keféket is gyártották –, és használatuk először a második világháború karácsonyfa-hiányos időszakában terjedt el. A későbbi, ezüstszínű fák a 60-as években jelentek meg.
Mára a legtöbb műfenyőt, a kínálat mintegy 80 százalékát Kínában gyártják futószalagon, elsősorban PVC, PE és fém kombinációjából, legtöbbször fosszilis energiát használó üzemekben. A Klímapolitikai Intézet számításai szerint egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor mintegy 40-42 kg szén-dioxid termelődik, vagyis több mint tízszer annyi, mint az elégetett fenyőfából. Hozzátették, hogy vannak olyan műfenyők is, ahol más alapanyagot is hozzátesznek a gyártás során, így a karbonlábnyomuk akár az 50 kg-ot is elérheti. Mivel a műfákat Kínából teherhajókon és repülőgépeken szállítják a világ különböző pontjaira, a károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal is megnő a kivágott fenyőhöz képest. „Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába” - teszik hozzá a szakértők.
Mindehhez érdemes ehhez azt is hozzávenni, hogy a műfenyők egyáltalán nem bomlanak le, kidobásukkal pedig káros anyagok kerülhetnek a talajba. Ráadásul, mintegy 12 évig kellene használnunk a művi változatot ahhoz, hogy behozzák a kivágott fenyőfák karbonlábnyom-előnyét.
Theresa May-t karácsonyfának
Érdekes alternatíva lehet a fenyőbérlés, amely az elmúlt néhány évben jelent meg lehetőségként az Egyesült Államokban, majd Nyugat-Európában is. Londonban például a Rental Claus és a Christmas On the Hill nevű cégek adnak kölcsönbe karácsonyfát, amelyekre idén szokatlanul nagy a kereslet. Az egyik munkatárs szerint évente több ezer fát kölcsönöznek karácsonyra, és a bérlők 80 százaléka visszatérő vásárló. Mivel a fákat nem csak egy évre lehet kikölcsönözni, van olyan, aki ugyanazt a fát viszi az elmúlt 12 évben, és el is nevezi a hazajáró vendéget. A Carbon Trust szerint a fenyőfakölcsönzés csökkenti a hulladéklerakókba kerülő fák mennyiségét, és így a karbonlábnyomukat is. Clare Slater, a Christmas On The Hill társalapítója a Guardiannek azt mondta, hogy idén több mint ezer fát béreltek már ki a londoniak. Vannak, akik már hónapokkal korábban, például augusztusban elintézték a bérlést, és olyan is volt, aki az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke után Theresa May-re keresztelte a fáját, és évente visszamegy érte.
Már Magyarországon is lehet fenyőfát bérelni, az Oázis Kertészet például idén is kölcsönöz karácsonyfát, amelyeket 2023. január 2. és 8. között lehet visszavinni hozzájuk. A gyakorlat ösztönzésére azt találták ki, hogy a fenyőfa árának felét le lehet vásárolni náluk, ha visszaérkezett a kibérelt karácsonyfa. Ezeket a fákat aztán civil szervezetek és egyesületek, például a 10 millió fát Magyarországra mozgalommal és az Iskolakertekért Alapítvánnyal közösen juttatják el végső helyükre, ahol kertészek segítségével ültetik el szakszerűen. Tavaly legalább ezer fenyőfát ültettek el hasonló akciójuk keretében, így ezek a fák már biztosan nem jutnak az én kis ezüstfenyőm sorsára.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: