Tényleg az acélszappan a szagokat elűző csodaszerek legcsodaszerebbike?
Mit csináljon az ember, ha büdös? Több megoldás is létezik, de kétségkívül a legvonzóbb a fémszappan használata, ami azt ígéri (legalábbis egyes leírásai szerint), hogy bármilyen szagot eltüntet a bőrről. Büdös a hónod? Fémszappan! Büdös a lábad? Fémszappan! A rozsdamentes acélból készült szappan környezetbarát, sosem fogy el, nem kell hozzá semmiféle vegyszer, csak víz. Csoda, hogy egyáltalán léteznek még hétköznapi szappanok, amik le tudnak esni, csípik az ember szemét, csúszósak, ráadásul el is fogynak. Az is csoda, hogy léteznek még büdös emberek.
Az előbbi javaslat (fémszappannal hónot mosni) azért elég extrémnek számít, a legtöbb forgalmazó és netes fórum szerint a találmányt igazából csak a kézen illik alkalmazni, és fokhagyma-, hal- és hagymaszag ellen hatásos. A Redditen, ha ódákat nem is zengenek róla, de két ezzel foglalkozó threadben is többen állítják, hogy nekik bevált, van, aki horgászáshoz viszi magával, hogy ne mászkáljon halszagúan. Egy másik hozzászóló séfként dolgozik, és szintén esküszik rá, hogy a módszer eltünteti a fokhagymaszagot a kezéről.
Komoly cégek is foglalkoznak vele
Az acélszappanba vetett bizalmat tovább erősíti az is, hogy számos nagy múltú késgyártó, így a Wüsthof és a Zwilling is gyárt ilyeneket. Árban a határ a csillagos ég, de már ezer forint körül is kapni acélszappant, sőt állítólag bármilyen rozsdamentes acéllal ugyanúgy el lehet űzni a szagokat, mint a szappannal, így a mosogatótálca vagy bármi más is megteszi, ha az ember büdösnek érzi a kezét. Egy konyhában mindig akad valami rozsdamentes, bár a konyhakés ebben az esetben nem tűnik épp a legjobb választásnak. De vajon tényleg működik a trükk? Eljöhet még egy boldogabb világ, amikor a szappanadó bevezetésére az ember már csak legyint, hogy tőle aztán beszánthatják az egész szappangyártást úgy, ahogy van, mert birtokában van az elpusztíthatatlan, csodálatos fémszappan, a szagok gyilkosa, és így több pénze jut művirágra?
A puding próbája az evés, a szappané a kézmosás. A fémszappan használhatóságáról csak anekdotikus bizonyítékok léteznek (van olyan étteremtulajdonos a Quorán, aki szerint ezt a trükköt minden nagyobb konyhán ismerik), tudományos kutatások nem nagyon foglalkoztak vele, a legtöbb forgalmazó pedig nem is nagyon akarja boncolgatni, hogy miért működik a szappanja. Valamilyen magyarázat adódik azért rá, bár az leginkább a fokhagymában található allicin nevű vegyülethez kötődik: az elmélet szerint ezt lehet eltávolítani a rozsdamentes acéllal.
Az elmélet
A rozsdamentes acélban található króm egy oxidréteget képez a fém felszínén, emiatt is lesz rozsdamentes, a fokhagyma szagáért felelős, az allicinban található kén pedig reakcióba lép ezzel a réteggel, ami felveszi a büdös anyagot, a folyó víz alatt pedig a réteget lemossa az ember a szappan felületéről, ami újra oxidálódik és ismét használatra kész lesz. Eközben persze a hagymaszagtól is megszabadul: win-win. Az elmélet jól hangzik ugyan, de mióta van fémszappan, azóta senki sem tudta róla bebizonyítani, hogy működik-e, és ha igen, akkor ezen az elven működik-e.
Katona László vegyész és kémiatanár a Qubit kérdésére azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a króm katalizátorként működhet, de azt is, hogy ha még működne is a fémszappan, nem javasolja, hogy bárki azzal tisztálkodjon. Mint elmondta, ha sikerül is eltüntetni vele a szagot, arról valószínűleg a szappan látszólag sima, de talán rücskös felülete tehet: az ember folyó víz alatt észrevétlenül lecsiszolja magáról a büdös anyagot. Ez megint csak egy elvi lehetőség, ezért Katona is azt csinálta, amit minden józanul gondolkodó ember: nekiállt magát összekenni fokhagymával, majd fémszappan híján a krómozott csaptelepet dörzsölte. A tapasztalatai szerint ettől átmenetileg csillapodott a fokhagymaszag, de aztán körülbelül nyolc perc múlva visszatért.
A kísérlet
Nincs más hátra, nekünk is ki kellett próbálni a szappant. A próbán egy Zwilling márkájú rozsdamentes acélszappant teszteltünk (hátha többet tud, mint a csaptelep) négy különböző szagosítóanyaggal, amit a Qubit bűzügyi különítménye szerzett be külön ebből a célból. Ezek közül három, a hagyma, a fokhagyma és a hal szerepel azok között a szagok között, amiket a fémszappan a leírások szerint képes eltüntetni, a negyediket, a borzasztó locsolóskölnit már magánszorgalomból vettük be a tesztbe – de hát ki tudja, ha igazak a fémszappanról szóló történetek, akár még ez is működhet.
Első lépésként kibontottuk a füstölt ízű atlanti heringfilét, és hagytuk szellőzni, hátha büdösebb lesz. A szerkesztőséget enyhe halszag járta át, de ezt hamarosan elnyomta a fokhagyma. Miután belemasszíroztam egy darab csúszós halat a bal tenyerembe, indulhatott a teszt. A szappan nem túl meglepő módon nem szedte le az olajat (nyers hal nem volt kéznél), de mivel a hal eleve sem volt elég büdös, nehéz megítélni, hogy mennyire volt hatékony: mintha a használata után csökkent volna a halszag, de mivel eleve alig lehetett érezni, ez lehetett akár magától a csapvíztől is.
A hagymával már más volt a helyzet: ha igaz, hogy a fémszappannal a kénes vegyületektől lehet megszabadulni, itt aztán jól kellett volna teljesítenie. Miután valódi szappannal kezet mostam, a hagymát is jól belegyurmáztam a kezembe, jöhetett a Zwilling csodája – vagyis jöhetett volna, mert ha ez lehetséges egyáltalán, a fémszappanos kezelés után még büdösebb lettem, mint előtte voltam. A szappan a hagymateszten csúfosan elbukott.
Ezek után nem fűztünk komolyabb reményeket ahhoz, hogy a fokhagymánál beválik majd, de itt jött a meglepetés: az ismételt alapos kézmosás után felvitt aprított fokhagyma szagáról mindegyik olyan kolléga, aki hajlandó volt megszagolni a tenyeremet, a fokhagymaszag jelentős csökkenéséről számolt be. Ezután már bíztam benne, hogy a kölnit is leszedi, de nem szedte.
A rejtély megmaradt
Egy teszt nem teszt: Katona László a csap után megismételte a kísérletet a tanítványaival. Az eredmény ugyanaz lett, mint a csaptelep esetében, sőt a fokhagyma szaga még erősebb volt annak a gyereknek a kezén, aki fémszappant használt. Katona itt is megfigyelte, hogy a fémszappanos kezelés hatására a szag átmenetileg (itt is nagyjából nyolc percen át) csillapodott, mielőtt visszatért volna. Még ez sem perdöntő bizonyíték: ahhoz, hogy ezt el lehessen fogadni, mindennek reprodukálhatónak és hitelesíthetőnek kell lennie, egy 50 fős mintával pedig már el lehet fogadni a kísérlet eredményét.
Az acélszappan rejtélye tehát nem oldódott meg: továbbra sincs meggyőző tudományos magyarázat arra, hogy hogyan működik, ha működik egyáltalán, közben pedig nem csak a Redditen, Quorán és máshol esküsznek rá, hogy elűzi a szagokat, hanem a saját tapasztalatunk is azt mutatta, hogy a fokhagymánál talán csak időszakosan, de beválik, míg az iskolai kísérletben a szappan egyáltalán nem működött.