Kuvasz, puli, komondor: a kutyatartás mint önreflexió és identitáskeresés

A kutya és az ember kapcsolatának sokszínűsége, valamint a kutyatartás tér- és időbeli változásai adták a Glossza decemberi epizódjának témáját. Ezt a bonyolult viszonyrendszert a szerkesztők a Ki kutyája vagyok én? című, 2022-ben bemutatott első magyar kutyás dokumentumfilm, valamint a Kiscelli Múzeum VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete című kiállítás alapján járták körbe a film producere, Balogh Rita és a kiállítás társkurátora, Molnár Álmos közreműködésével.

Mennyiben lehet reflektálni bizonyos társadalmi problémákra a kutyatartás történetének feldolgozásán keresztül? Mennyiben tért el a kutyatartás a nagyvárosokban és egy rurális környezetben a múltban és napjainkban? Miért tekinthető szinte minden ország számára fontos identitásképző erőnek, hogy saját kutyafajtákkal rendelkezzen? A film és a kiállítás egyaránt reflektál ezekre a kérdésekre, és rámutat arra is, hogy a kutyatartásnak egyúttal közösségteremtő ereje is lehet.

link Forrás

Minderről már csak azért is fontos beszélni, mivel az Állatorvostudományi Egyetem felmérése szerint 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, így a kutyák száma Magyarországon már meghaladja a 3 milliót, egy 2015-ös kutatás becslése alapján pedig világszinten egymilliárd körül lehet a kutyák egyedszáma. Míg a kiállítás a budapesti kutyatartás történetére reflektál, motivációját pedig maga a város és az abban egyre nagyobb számban élő állatok adták, a film kiindulópontját a rendező, a Kolozsvárott élő Lakatos Róbert kutyatartással kapcsolatos tapasztalatai jelentették. A film készítői és a kiállítás kurátora ugyanazt a kérdést kívánták megválaszolni: vajon a kutyatársadalomban mennyire jelennek meg az emberi társadalom problémái?

A film főszereplője Lakatos Róbert kuvasz kutyája. Lakatos laikusként kerül a kutyatenyésztés világába, ahol olyan problémákkal kell szembesülnie, hogy a magyar kutyafajta Romániában született képviselője, Talpas a jogszabályok (és a nemzetpolitika) miatt Magyarországon románnak számít, míg Erdélyben egy funkcióját vesztett, munkakutyaként használhatatlan fajtának. Lakatos a kuvasz munkakutyává való nemesítésére tett törekvései során egyúttal kísérletet tesz egy erdélyi magyar fajta létrehozására. Ezeket a pásztorkutyákat gazdáik adott célból, adott munka elvégzésére tartják. Legfontosabb feladatuk a medvék és a farkasok távoltartása a haszonállatoktól, amikor pedig az embereknek már nincs szükségük a kutyák munkájára, egyszerűen szélnek eresztik őket. Ekkor a kutyák általában a vadállatok martalékává válnak, vagy menhelyre kerülnek, ahová ugyancsak bepillanthatunk a kamerák által. Mindez nem is állhatna távolabb attól a fővárosi, urbanizált, a kutya és gazdája közötti szoros érzelmi kötődésen alapuló állattartástól, amelynek kultúrtörténetéről a kiállítás képet ad. Az utóbbi kategóriába tartozó, kedvencként tartott ebek többnyire funkciójukat vesztett munkakutyák, és egyetlen feladatuk, hogy lubickoljanak gazdáik szeretetében és odafigyelésében.

A beszélgetőpartnerek érintik a bizonyos fajtákhoz köthető történelemfelfogást, sőt arra is kitérnek, hogy a kutyák sok esetben bizonyos szakmákat, illetve egyes népek nemzettudatát is képesek megtestesíteni. Magyar vonatkozásban ilyen nemzeti jelképnek számít a városokban már csak ritkán látott komondor vagy éppen a puli és a kuvasz, amelyeknek egyébként külső jegyekre rendkívül hasonló megfelelői a környező országokban is fellelhetők, természetesen más-más néven. Mivel ezek a fajták alapvetően munkakutyák, a városi terep egyáltalán nem kedvez nekik - tartóikon ennek ellenére tetten érhető egyfajta identitáskeresés, sőt olyan törekvések nyomai is felfedezhetők, hogy ezeket az fajtákat a városi kutyatartás igényeihez nemesítsék.

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Zsolt.

A Ki kutyája vagyok én? című dokumentumfilm rendezője Lakatos Róbert. A film vetítéseiről a forgalmazó oldalán tájékozódhatnak. A Kiscelli Múzeum VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete című kiállítás kurátorai Balla Loránd és Molnár Álmos. A kiállítás megtekinthető 2023. március 26-ig. A Glossza huszonhatodik adása meghallgatható a Spotify-on és a Soundcloudon, illetve megtekinthető a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.