Hogyan lehet vizsgálni a Földön sok-sok millió éve élt élőlényeket? A Glossza podcast új adásának vendégei: Ősi Attila paleontológus és Bárdos Dániel, akinek szakterülete a biológia és az őslénytan filozófiája.
Még mindig sokan hiszik, hogy a két nép ellentéte évezredes múltra tekint vissza, pedig leginkább csak két évszámot kell megjegyezni: 1881 és 1947. A Glossza podcast vendégei: Schweitzer András politikatörténész és Krajcsír Lukács történész.
A nyugat és a kelet határán egyensúlyozó, Buda és Pest ellentétei között lavírozó főváros múltjáról és jövőjéről Demeter Nóra építész és a városi sétákat szervező Merker Dávid beszélgetett a Glossza új adásában.
Lehet hinni az őstermelőnek vagy a címkének, hogy a megvásárolt alma, tej vagy méz tényleg bio? Egyáltalán mit jelent ez, és miért fontos? A Glossza podcast új adása kertészmérnök és etnobotanikus szakértőkkel járja körül a témát.
Milyen alapon válogatták ki az itthon bemutatható nyugati filmeket, és hogyan jutott el ilyen gyorsan a magyar mozikba a Csillagok háborúja? Kiderül a Glossza podcast legfrissebb epizódjából.
Miként vált a geek kultúra mainstreammé, és hogyan épültek ki a különböző platformok? Milyen típusú játékokat keres a közönség, és mennyire képes kiszolgálni ezeket a játékipar? Részletek a Glossza podcast legújabb adásában.
A zene és a spiritualitás közti kapcsolatot a zenekar tagjai egy rövid és keskeny ösvényként értelmezik, amelyen végighaladva bárki kiléphet a hétköznapi tudatállapotából. Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely többek között erről is beszélt a Glossza podcast legújabb adásában.
A korszakban gyakran démonizálták az író- és költőnőket, és emiatt kevésbé is maradtak fenn a szövegeik. A női szerzők kutatásának nehézségeiről Török Zsuzsa irodalomtörténész és Mészáros Zsolt muzeológus beszélgetett a Glossza podcastban.
Mi a közös a boszorkányokban, a sárkányokban, Chuck Norrisban, Győrfi Pálban és a brit tudósokban? Mindegyikük a folklór részévé vált, de míg a mondák régen a szóbeliséghez kapcsolódtak, az internet ezt is átformálta. A Glossza podcast új adásában Tamás Ildikó és Mikos Éva néprajzkutatók beszélgettek a folklór történetéről.
Miként értékelhetjük az ukrán állam és a civil társadalom helytállását egy teljes háborús év után? Miként kell elképzelnünk a háborús mindennapokat? Hogyan tervezik életüket azok, akik elmenekültek a frontvonalról, és jelenleg valamelyik nyugati országban várják a békekötést?
A kultúrorvostan vagy orvosbölcsészet néven ismert tudományág feladata, hogy kulturális, társadalmi és legfőképp emberi oldalról közelítse meg az orvoslást, hogy például az egészségügyben dolgozók empátiával tudjanak bánni betegeikkel.
A Magyarországon is nagy sikerrel vetített koreai tévésorozatok, majd az egész világot meghódító K-pop-előadók után a divat és a gasztronómia exportjával terjeszkedik a koreai kultúra, de már keresik az új irányt. A koreai soft power sikerének titkáról beszélgettek szakértők a Glossza podcast legutóbbi adásában.
Miben különbözik a kutyatartás a nagyvárosokban és falun? Miért fontos identitásképző erő, ha egy ország saját kutyafajtákkal rendelkezik? A decemberi Glossza podcastban bemutatkozik az első magyar kutyás dokumentumfilm és a Kiscelli Múzeum kutyatartás-történeti kiállítása.
A bioetika megkerülhetetlen egy olyan korszakban, amikor a génmanipuláció a mindennapi élet részévé vált. Milyen tudományetikai, állatjóléti és morálfilozófiai aspektusai vannak a kérdéskörnek? Meddig szólhat bele az ember a környezete alakításába? Válaszok a Glossza videójában.
Pécs arculata a két világháború között alakult ki, a hatvanas-hetvenes években pedig „szabadabb volt kulturális téren, mint Budapest”. De mennyire nevezhető szabadságnak az, amit a Pécsről származó Aczél György diktált? És hogy szivárgott be a városba a neoavantgárd? A Glossza podcast vendégei Doboviczki Attila és Havasréti József, a PTE BTK munkatársai.