A kaszálás okozta elhullás pontos mértékéről eddig nem igazán születtek tanulmányok, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem kutatói a Falco nevű hatéves németjuhász segítségével egy jászsági mintaterületen végeztek úttörő felméréseket.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
Az afrikai basenji genomját meghatározó ausztrál kutatók szerint az eredményük alapján felderíthető, hogy az ember miként domesztikálta a farkas ősökből a kutyát, de a genetikai eredetű kutyabetegségek gyógyításában is segít.
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.
Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.
A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
A fiatal kutyákra leselkedő egyik legnagyobb veszedelem, a parvovírus okozta bélgyulladás vakcinával ugyan megelőzhető, de a karanténkutyák esetében sok esetben elmaradtak az oltások, ez pedig az állatok életét is veszélyeztetheti.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.
Sétáltass meg kétmillió kutyát, és minden alkalomért kérj el 750 dollárt. Ha ehhez nincs kedved vagy időd, fejlessz egy mobilalkalmazást, amivel összeköthetsz kétmillió kutyatulajdonost félmillió kutyasétáltatóval.
Új-Zélandon évek óta egyre nagyobb problémát okoz a szentként tisztelt kaurifenyők pusztulása, a kutyás kutatócsoport viszont másodpercek alatt megállapítja, ha jelen van a kórokozó. Ez azért is jó hír, mert a talajminták elemzése hat héten keresztül is eltarthat.
Az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük, derül ki a legújabb kutatási eredményekből.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.
Az éghajlatváltozás megsokszorozta az élősködők számát, melyek hosszabb ideig életképesek, az általuk közvetített betegségek száma pedig nő. Egy felmérés rámutatott arra, hogy a magyar gazdák több mint fele nem ismeri az éghajlatváltozás társállatokra gyakorolt negatív hatásait.
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
Az OpenStreetMap közösség állítható távolságú Karantén Kutyakör Kalkulátora azoknak tökéletes segítség, akiknél valamilyen okból kifolyólag nem működik a Google szolgáltatása, vagy nem óhajtják azt használni, esetleg sokalják a félkilométeres távolságot.
Hiánypótló fejlesztéssel ajándékozta meg a közt egy informatikus. Az ingyenes Google API kulcsot használó térkép megmutatja, meddig terjedhetnek kijárási tilalomban a késő esti séták.
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
A sertések kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutatnak, viszont a kutyáknál kitartóbbak amikor feladat van. Az ELTE etológusainak úttörő kutatása szerint mindez a faj önálló problémamegoldásra való hajlamát mutatja.
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.
Elméletileg lehetséges, hogy a kutyák képesek kiszagolni a COVID-19-betegeket, és ki is képezhetők erre. Csakhogy a találati arányuk a fertőzés alacsony elterjedtsége miatt csekély lesz, így a bevetésük a repülőtereken legfeljebb a megnyugtató jelenlétük miatt lehet fontos, írja az ELTE etológusa.
A kötődési problémákkal küzdő kutyák korábban serdülnek, de az engedetlenség minden pubertás ebre jellemző, derült ki egy friss brit etológiai kutatássorozatból.
Ha maláriát, rákot és baktériumokat is képesek kiszimatolni a kutyák, akkor miért ne tudnák az új koronavírust is? Amerikai és brit kutatók is azon dolgoznak, hogy hamarosan állati segítséggel is lehessen szűrni a fertőzötteket repülőtereken, vagy akár kórházakban.
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
Korábban már megfigyelték, hogy a kutyának is ásítania kell, ha az ember ásít előtte, most viszont azt is kizárták, hogy ennek köze lenne az empátiához.
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Németország egyik legnagyobb állatkísérleteket végző intézetében, a Farmakológiai és Toxikológiai Laboratóriumban méltatlan körülmények között tartott, kikötözött, láthatóan megviselt kutyákat, macskákat és majmokat bántalmaznak, ezért az állatvédő szervezetek a központ azonnali bezárását követelik.
Leheletből állapítja meg egy frissen fejlesztett gép, hogy a beteg légúti betegségét baktériumfertőzés okozta-e. A teszt, ha elterjed, az antibiotikumhasználat csökkentéséhez vezethet, ami fontos népegészségügyi cél.
A Fokhagyma névre keresztelt macska elvesztésébe gazdája nem tudott beletörődni, így miután eltemette az állatot, meggondolta magát, és inkább klónoztatta. 35 ezer dollárjába került.
A kínai Megvii mesterséges intelligenciája képes rá, hogy orrfotó alapján azonosítsa a kutyákat. A kutyaorrok ugyanis állítólag egészen egyediek.
A kutatók most jöttek rá, hogy a kutyáknál a 33 ezer éves háziasítás során kialakult egy olyan izompár, ami megemeli a szemöldök belső csücskét, amitől nagyobbnak és szomorúbbnak tűnik a kutya szeme.
Egy brit állatvédő szervezet szerint indokolatlanul sok áldozatot követel az agárverseny, az így elpusztult kutyák halála pedig egyszerűen megelőzhető lenne, ha egyszerűen betiltanák a sportot.
Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
1901-ben 24 kutyakoponyára bukkantak egy 4-5 ezer éves skóciai sziklasírban, most sikerült az egyikből realisztikus arcképet alkotni a neolitikus kutyáról.
Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.
Finn tudósok szerint az SGK3 gén funkcionális zavara a felelős a kutyakopaszodásért.
A vegán állattartóknál még nagyobb ez az arány, közülük sokán már csak ilyen tápot vesznek kedvenceiknek. De nagyon nem mindegy, hogy macskád vagy kutyád van, ha vegánnak akarod nevelni.
Ha a kutya egyedül maradva nyüszít, ugat, odapiszkít a lakásba vagy megrongál tárgyakat, valószínűleg szeparációs szorongása áll a háttérben. Az emberi tünetegyüttes kialakulásának okait az ELTE Etológia Tanszékének kutatói vizsgálták.
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.
Kutatók ötvenezres mintán most először bizonyították, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. Minél kisebb volt a kutya, annál inkább megrövidítette életét a túlsúly. Magyar etológus foglalja össze a Liverpooli Egyetem vizsgálatának eredményeit, és ad tanácsokat a kutyatartóknak.