
A kutyájával együtt temettek el egy viking nőt Norvégiában
Egy generációban csak egy-két embernek járt ki olyan pompás temetés, mint amilyenben az ismeretlen nő részesült Senja szigetén.
Egy generációban csak egy-két embernek járt ki olyan pompás temetés, mint amilyenben az ismeretlen nő részesült Senja szigetén.
Az 1580 körül írott traktátusból kiderül, hogy miért nem érdemes kutyatejből sajtot készíteni, és miért érdemes inkább teve- vagy szamártejjel próbálkozni.
Legalábbis az ELTE Etológiai Tanszékének frissen publikált kutatási eredményei szerint.
A rókák és kutyák galandféreg okozta betegsége, az echinococcosis emberre is terjed, és az évente rendszerint egyszámjegyű esetszámok után 2023-ban már 19 emberi megbetegedést regisztráltak hazánkban.
Kubinyi Enikő nemrégiben megjelent elmélete szerint hiába csökken a születésszám, miközben az emberek egyre több kutyát tartanak, a kutyából még nem lesz gyerekpótlék, házi kedvencként viszont egy fontos evolúciós igényt elégítenek ki.
Tisztán matematikai kérdés: mikor készítették a kutyák passzivistái ezt a műalkotást? Épp most, vagy korábban?
A funkcionális fajtacsoportok között nem figyeltek meg különbséget, az egyes fajták között viszont nagyon is. A border collie-k jobb eredményt értek el a teszthez használt Természetes Keresési Feladaton, mint a vizslák vagy a golden retrieverek.
A kutyatartók régi tapasztalatát az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói igazolták.
Nem az agyméret, hanem a tenyésztés célja lehet a meghatározó abban, hogy egy kutyafajta mennyire okos, azaz milyen összetett kognitív képességekkel rendelkezik.
Lényegében egyfajta védekező rendszer lép működésbe a szőrös emlősöknél, ha víz éri őket, és ettől kezdenek rázkódni.
Korábban egerek körében már kimutatták a pozitív hatást, most azt sikerült igazolni, hogy az ember-kutya interakciókban is hatékony a szer.
Az uralkodó vélekedés szerint a farkasok vad életmódjának elhagyása miatt csökkent jelentősen a kutyák agya, de egy friss kutatás szerint túlbecsülik a háziasítás evolúciós erejét.
Egy kísérletben megfigyelték, hogy a stresszes ember szagát érző kutyák pesszimistábban közelítették meg a potenciálisan jutalomfalatot tartalmazó tálat.
Etológusok azt találták, a családi törpemalac-ember viszonyban nem jelenik meg az a kötődés, amit a családi kutya-ember kapcsolatban ismerünk. Az erről szóló tanulmányt magyar kutatók is jegyzik.
Amerikai anatómusok az afrikai hiénakutyáknál azonosították a vizuális kommunikációért felelős szemkörüli izomcsoportokat.