Az agy prefrontális kérge felel a társas viselkedés és az érzelmek szabályozásáért is, és ennek a régiónak az aktivitását növeli a kutyasimogatás. Az eredmények mentén jobb állatasszisztált terápiás módszereket tudnak fejleszteni.
Friss kutatásban igazolták, hogy az ember más illatanyagokat bocsát ki nyugodt és stresszes állapotban, ráadásul a kutyák ezt pusztán a szaglásuk alapján is képesek érzékelni.
A világ első klónozott sarki farkasa a Maya névre hallgat, a születését egy pekingi biotechnológiai cég jelentette be. Mayát egy másik Maya DNS-éből klónozták, a munka két éven keresztül tartott, a farkas után pedig más fajokat is klónozhatnak majd.
Egy frissen megjelent amerikai tanulmány szerint a kutyák sokkal inkább az akcióra koncentrálnak, mint arra, hogy kit vagy mit látnak. A vizsgálathoz a kutyáknak ébren kellett maradniuk, de nem mozoghattak, ebben segített az a kiképzési módszer, amit az egyik kutató dolgozott ki tíz évvel ezelőtt.
A speciálisan kiképzett kutyák az elmúlt hét évben több mint 500 mérgezéses eset bizonyítékaira bukkantak rá, így nagyban segítik az akár védett vagy veszélyeztetett állatok védelmét.
Úgy tűnik, hogy az állatok esetében lassítható az öregedés, ami azért is jó hír, mert a kutyáknál alkalmazott szerek az embernek is hasznára válhatnak. A helyzet azért nem ilyen egyszerű, hiszen az első komoly kutyatesztek még nem zárultak le.
A nyers hússal etetett kutyák ürülékében nagyobb valószínűséggel fordul elő az E. coli rezisztens fajtája, és az akár súlyos betegségeket okozó baktérium a gazdákra is átterjedhet.
Az Ohioi Állami Egyetem és a Texasi Egyetem kutatói közös erővel megfejtették, hogy azokon a környékeken, ahol vannak házőrzők és a szomszédok figyelnek egymásra, kevesebb bűncselekmény történik, mint máshol. Őrület!
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói szerint a kutyaagy multimodális mentális képet alkot az ismerős tárgyakról. Vagyis, amikor az ebek egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit képzelik el.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
A covidjárványról már csak elvétve esik szó, viszont mostanra eldőlni látszik a már másfél évvel ezelőtt feltett kérdés: a kutyák a PCR-tesztekkel vetekedő hatékonysággal szűrik ki a fertőzötteket.
Az elmúlt években egyre népszerűbb kutyafajtának számít a mopsz, de egy friss kutatás szerint csaknem dupla annyiszor kell vele orvoshoz fordulni, mint más fajtájú kutyákkal. Az ok nem túl meglepő módon a kutya sajátos fejformájában keresendő.
Az ELTE etológia tanszékének kutatói legújabb tanulmányukban az örökítőanyag aktivitásának változását vizsgálták családi kutyákban. Eredményeik szerint a génkifejeződésben az öregedés során inkább mennyiségi, mint minőségi változások zajlanak.
A természetvédelmi területeken kóborló kutyák rettegésben tartják a vadon élő fajokat, elkergetik a madarakat, fosztogatják a fészkeiket, ürülékük pedig valódi ökológiai bomba. Pórázon vagy anélkül sétáltatva is képesek csökkenteni más állatok populációit. A kutyásoknak nincs mitől tartaniuk: általános kutyátlanítás helyett a felelős védekezés a cél.
Mindenki hallott már a gyerekbarát labradorról, az idegbeteg csivaváról vagy a gyilkos természetű rottweilerről, de egy friss kutatás szerint ezek javarészt csak legendák: nem a fajtán, hanem javarészt a nevelésen múlik, hogyan fog viselkedni az állat.
A milliomosok körében egyre nagyobb divat a háziállatok klónozása: egy macskaklón 10, egy kutyaklón 17, egy lóklón 28 millió forintba kerül. Az állatjóléti szervezetek szerint inkább a menhelyekről kellene örökbe fogadni.
Kevesebb játék, étvágytalanság, több alvással töltött idő és nagyobb igény a figyelemre – ilyen viselkedésbeli változásokat figyeltek meg azoknál a kutyáknál, amelyek nemrég veszítették el kutyatársukat.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a társállatként tartott kutyák otthoni hierarchia viszonyait vizsgálták. Eredményeiket az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban megjelenő tanulmányukban részletesen is ismertetik.
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Egy bécsi kutatópáros szerint a kutyák is megérthetik a fizika alapvető törvényeit, és igen elcsodálkoznak, ha valami nem azoknak megfelelően történik.
A helyiek szerint a majmok azért dobálták le a háztetőkről a kutyákat, mert előzőleg kutyák öltek meg egy újszülött majmot. Mások szerint a tetőre vitt, majd magukra hagyott kutyák az éhezésbe haltak bele. A hírek több mint 250 áldozatról szólnak, de ezt a számot a hatóságok nem tudták megerősíteni.
Az ember legjobb barátja már elég messze van vadon élő kollégájától, a farkastól, de vajon mi történne, ha kipusztulna az emberiség, és nemcsak a kóbor kutyáknak, hanem az egész fajnak egyedül kellene boldogulnia? Társadalmat építenének, visszatérnének a farkasléthez? Tudnák tartani a lépést az elszaporodó vadállatokkal, vagy egyszerűen kipusztulnának?
Egy friss amerikai felmérés szerint a világjárvány az állatneveken is nyomot hagyott: egyre több kutyát hívnak Zoomnak vagy Faucinak, de egyre népszerűbb a Google vagy a Siri név is. A lista összeállítói szerint az olyan egzotikus nevek, mint a Raclette vagy a Kaviár, az utazás hiánya miatt kedveltek.
Amikor a gazda befordul az autóval az utcába, megesik, hogy a kutya kiváló hallásával az embernél hamarabb észleli az ismerős motor zúgását. A kutyák érzékszerveken túli észlelésére, azaz telepatikus képességeire viszont nincs bizonyíték, oszlatja el a hiedelmet Kubinyi Enikő kutyakutató.
A Google Arts & Culture új szolgáltatásával elég lefotózni egy háziállatot, és az algoritmus egyből megmondja, hogy milyen műalkotásra hasonlít. A mesterséges intelligencia tízezernyi mű közül választja ki a megfelelőt, és felismeri a kutyát, a halat és a nyulat is. Vagy nem.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák éber állapotában végzett EEG- és fMRI-vizsgálatával kimutatták, hogy nemcsak az ember, hanem egy másik emlősfaj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
Magyar és amerikai kutatók összefüggést találtak az Alzheimer-kór egyik, az embereknél és a kutyáknál is meglévő molekuláris jellemzője és a kognitív hanyatlás között.
A kaszálás okozta elhullás pontos mértékéről eddig nem igazán születtek tanulmányok, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem kutatói a Falco nevű hatéves németjuhász segítségével egy jászsági mintaterületen végeztek úttörő felméréseket.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
Az afrikai basenji genomját meghatározó ausztrál kutatók szerint az eredményük alapján felderíthető, hogy az ember miként domesztikálta a farkas ősökből a kutyát, de a genetikai eredetű kutyabetegségek gyógyításában is segít.
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.
Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.
A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
A fiatal kutyákra leselkedő egyik legnagyobb veszedelem, a parvovírus okozta bélgyulladás vakcinával ugyan megelőzhető, de a karanténkutyák esetében sok esetben elmaradtak az oltások, ez pedig az állatok életét is veszélyeztetheti.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.
Sétáltass meg kétmillió kutyát, és minden alkalomért kérj el 750 dollárt. Ha ehhez nincs kedved vagy időd, fejlessz egy mobilalkalmazást, amivel összeköthetsz kétmillió kutyatulajdonost félmillió kutyasétáltatóval.
Új-Zélandon évek óta egyre nagyobb problémát okoz a szentként tisztelt kaurifenyők pusztulása, a kutyás kutatócsoport viszont másodpercek alatt megállapítja, ha jelen van a kórokozó. Ez azért is jó hír, mert a talajminták elemzése hat héten keresztül is eltarthat.
Az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük, derül ki a legújabb kutatási eredményekből.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.
Az éghajlatváltozás megsokszorozta az élősködők számát, melyek hosszabb ideig életképesek, az általuk közvetített betegségek száma pedig nő. Egy felmérés rámutatott arra, hogy a magyar gazdák több mint fele nem ismeri az éghajlatváltozás társállatokra gyakorolt negatív hatásait.
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
Az OpenStreetMap közösség állítható távolságú Karantén Kutyakör Kalkulátora azoknak tökéletes segítség, akiknél valamilyen okból kifolyólag nem működik a Google szolgáltatása, vagy nem óhajtják azt használni, esetleg sokalják a félkilométeres távolságot.
Hiánypótló fejlesztéssel ajándékozta meg a közt egy informatikus. Az ingyenes Google API kulcsot használó térkép megmutatja, meddig terjedhetnek kijárási tilalomban a késő esti séták.