kutya

Egymilliárd kutya él velünk, és a Föld már alig bírja el az ökológiai lábnyomukat

A természetvédelmi területeken kóborló kutyák rettegésben tartják a vadon élő fajokat, elkergetik a madarakat, fosztogatják a fészkeiket, ürülékük pedig valódi ökológiai bomba. Pórázon vagy anélkül sétáltatva is képesek csökkenteni más állatok populációit. A kutyásoknak nincs mitől tartaniuk: általános kutyátlanítás helyett a felelős védekezés a cél.

Nem, ez nem vicc: a kutyák is lehetnek kényszerbetegek

Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.

Mihez kezdenének a kutyák, ha eltűnne a Földről az ember?

Az ember legjobb barátja már elég messze van vadon élő kollégájától, a farkastól, de vajon mi történne, ha kipusztulna az emberiség, és nemcsak a kóbor kutyáknak, hanem az egész fajnak egyedül kellene boldogulnia? Társadalmat építenének, visszatérnének a farkasléthez? Tudnák tartani a lépést az elszaporodó vadállatokkal, vagy egyszerűen kipusztulnának?

Gyere ide, Zoom! Lábhoz, Fauci!

Egy friss amerikai felmérés szerint a világjárvány az állatneveken is nyomot hagyott: egyre több kutyát hívnak Zoomnak vagy Faucinak, de egyre népszerűbb a Google vagy a Siri név is. A lista összeállítói szerint az olyan egzotikus nevek, mint a Raclette vagy a Kaviár, az utazás hiánya miatt kedveltek.

Miért etetjük az állatokat?

A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.

A terápiás kutyák simogatásának jótékony hatása még hetekkel később is kimutatható

Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.

A tömpe orrú kutyákkal könnyebb szemezni

Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.

A kutyák személyiségvonásai is átalakulnak a korral, de a lényeg változatlan marad

A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.

Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.