Történelmi pillanat a klímacsúcson: a világ országai megegyeztek a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról

Miután egész éjszaka tanácskoztak, magyar idő szerint szerda reggel megállapodtak a világ országai a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállásról a Dubajban rendezett COP28 klímakonferencián, miután hétfőn még úgy tűnt, hogy az egész csúcs kudarcba fulladhat.

Az ENSZ november 30. és december 12. között rendezett klímacsúcsán elfogadott egyezmény értelmében az országok vállalják, hogy felgyorsítják a kibocsátáscsökkentést ebben a kritikus évtizedben, és igazságos, rendezett módon átállnak az energiarendszerekben felhasznált fosszilis tüzelőanyagokról (szén, olaj, földgáz), hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást. A megállapodás nem annyira radikális, mint amennyire azt sok ország szerette volna, és nem szólít fel a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetésére sem.

A közel 200 ország delegáltjai, lobbisták, klímaaktivisták, valamint újságírók részvételével zajló konferenciát az első perctől heves viták övezték. Nemcsak a dubaji helyszín, vagy az egész rendezvénnyel járó károsanyag-kibocsátás miatt, hanem például a levezető elnöknek, Szultán al-Dzsábernek köszönhetően is, aki egyben az Egyesült Arab Emirátusok állami tulajdonú olajcégét, az ADNOC-ot is vezeti. Al-Dzsáber korábban a fosszilis tüzelőanyagok használatának folytatása mellett foglalt állást, a klímakonferenciát pedig új olaj- és gázüzletek megkötésére akarta felhasználni.

A COP28-on, ahogy várható volt, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai, köztük Szaúd-Arábia ellenálltak annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése szerepeljen a végső megállapodásban. A BBC és a Politico helyszíni beszámolói alapján azonban egy ennél mélyebb törésvonal is jellemzi a klímacsúcsot: a fejlett nyugati ipari demokráciák, amelyek kivezetnék a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és fejlődő országok egy jelentős csoportja között, amelynek ez elfogadhatatlan.

De hogy áll most a klímaváltozás, tartható-e még egyáltalán a 1,5 fokos klímacél? Milyen konkrét előrelépések történtek a klímacsúcson, és mit tartalmaz a végül elfogadott megállapodás?