A Magyar lazán megelőzi az Orbánt a magyar családnevek V4-es listáján

Balázs: Magyar eredetű, felmenővel vagy más rokonnal való kapcsolatra utaló családnév. A magyar Balázs keresztnévből ered. Változata: Balás

Balaž: A név a magyar Balázs keresztnévből származik és az apával vagy más, azonos nevű felmenővel való kapcsolatra utal. Változatai: Balaž, Balazs, Balázs.

Magyarországon 25 734-en viselik, ezzel a 25. leggyakoribb vezetéknév, fentebb említett szlovákiai változatával 14 785 szlovák állampolgár él, ezzel Szlovákiában a 6. leggyakoribb vezetéknév. Ez derül ki a Balázsról mint családnévről a visegrádi országok vadonatúj, online kereshető és szabadon hozzáférhető családnévszótárából. Ahhoz persze, hogy mindezeket ki lehessen deríteni, némi szerencse is kellett. Az első és legfontosabb mindjárt az, hogy a keresett vezetéknévnek benne kell lennie a 200 leggyakoribb családnévben, a V4-es online családnévszótár ugyanis minden országból csak a leggyakoribb 200-200 nevet tartalmazza, ami Magyarország esetében a teljes lakosság nagyjából 40 százalékát érinti. Nem is olyan meglepő hát, hogy a Qubit Vajna, Dippold, Radó vagy Kende családnevű szerzői például nem találták volna meg a saját nevüket az online szótárban.

A családnevekből kiinduló múltba tekintés, vagyis az igény, hogy a név viselője fogódzókat találjon a saját gyökereihez, csak egyike volt azoknak a motivációknak, amelyek a szótár elkészítéséhez hozzájárultak – mondta el a Qubit kérdésére a V4-es családnévszótár elkészítésében közreműködő Farkas Tamás nyelvész, az ELTE BTK Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója. A Nemzetközi Visegrádi Alap által finanszírozott, a szakmabeli nyelvészeken és történészeken túl az egyetemistákat és a szélesebb közönséget is célzó kutatást az abban szerepet vállaló névkutatók és nyelvészek szerint az is motiválta, hogy hozzájáruljanak a kelet-közép-európai országok közös gyökereinek feltárásához, hogy rámutassanak, milyen hasonlóságok és milyen kapcsolatok alakították a térség közös történelmét, és hogy mindez milyen összefüggésben lehet a térségben élők egyéni sorsával vagy családjának történetével. A visegrádi országok családnévszótárának létrejöttében az ELTE vezetésével a Cseh Tudományos Akadémia, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, valamint a lengyelországi Adam Mickiewicz Egyetem kutatói vettek részt. A kutatási tervben szereplő összefoglaló szerint a projekt – és annak végeredménye, a szótár – segíthet eligazodni az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt megtalálható, nem ritkán téves vagy félrevezető információk tengerében.

A szlovák családnevek negyede még csak nem is szláv, míg a magyar családnevek 5 százaléka nem magyar

Ami a közös gyökereket illeti, a négy visegrádi ország közül a leggyakoribb családnevek állománya Szlovákiában bizonyult a legszínesebbnek: a 200 leggyakoribb szlovák családnév közül 48 magyar, 6 cseh, 2 pedig német, vagyis összességében a 28 százalékuk idegen nyelvi eredetű, ezzel a visegrádi országok közül messze a szlovák családnévállomány bizonyul nyelvileg a legszínesebbnek. A vizsgált cseh, valamint a magyar családneveknek ezzel szemben mindössze az 5-5 százalékuk idegen nyelvi, Csehország esetében német és magyar, Magyarország esetében szláv és német eredetű. Lengyelországban a leggyakoribb 200 családnév közül csak egy idegen nyelvi, nevesül német eredetű akad.

A 200-as magyar toplistán a leggyakoribb egyértelműen idegen eredetű családnév a Novák, amely – közvetlenül az (az ilyen nevű apával vagy más felmenővel való kapcsolatra utaló, magyar keresztnévi eredetű) Orbán után – a 83. helyre fért fel. A szláv eredetű név a novak szóból ered, melynek jelentése „új betelepülő”. Az, hogy ennyire elterjedt lett és máig megmaradt, nagyban köszönhető annak, hogy igen jól beleillik a magyar családnévállományba, például mert nincsenek benne nehezen kiejthető mássalhangzó-torlódások vagy idegen csengésű betűk, és azokban a történelmi időszakokban sem érezték úgy a viselőik, hogy magyarítandó lenne, amikor egyébként tömegével tűntek el az eredeti, elsősorban német eredetű családnevek a magyar családnévállományból – magyarázza a már idézett Farkas.

Bár a 83. leggyakoribb Novák az, ami családnévként biztosan teljes mértékben idegen eredetű, a listán három olyan vezetéknév is megelőzi, amelynek származásáról a kutatók úgy tartják, hogy „több nyelvből eredeztethető”. A lista előkelő ezüstérmes helyét elfoglaló Kovács vagy a 45. helyén álló Bogdán szláv és magyar, míg a 29. helyezett Pintér magyar és német eredetű is lehet, igaz, a magyar eredet feltételezése esetén is a magyarban korábban köznevesült – a kovács és a pintér esetében foglalkozásnévként, a Bogdán esetében pedig keresztnévként korábban már a magyarba épült – jövevényszavak állnak a háttérben.

A magyar családnévadók előszeretettel célozgattak a név viselőjének vélt vagy valós származására