Radikálisan csökken az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek száma a tavalyiakhoz képest. A Felvi.hu adatai alapján a legnagyobb vesztes a Corvinus, ahol 48 százalékos a csökkentés, valamint az ELTE, ahol 19 százalék. A legnagyobb emelkedés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) van, itt 11 százalékkal nagyobb az államilag finanszírozott keretszám, mint 2024-ben volt.

A kutatókat és egyetemi dolgozókat is tömörítő szervezet, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerda reggeli Facebook-posztjában és délelőtt kiadott közleményében is tiltakozik a egyébként is alulfinanszírozott és marginalizált szférát szerintük „arculcsapásként” érő férőhelycsökkentés ellen.

„Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től” – írja az ADF közleménye. Kiemelik, hogy a férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, úgy, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az Európai Unióban.

A közlemény kitér a két, legdurvább férőhelycsökkenést elszenvedő intézmény helyzetére is. „Az egyik az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. De a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Ne feledjük: a legtöbbjük nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. Csak a Budapesti Corvinus Egyetem – amely 2025-ben 48 százalékos csökkenést szenved el az állami finanszírozású helyek számában – kapott nagy vagyont, jelentős részvény-portfóliót.”

A felvételi keretszámokat ismertetve az Eduline.hu azt is kiemeli, hogy az ELTE már tavaly is jelentős csökkentéssel nézett szembe, 2024-ben 1760 támogatott hellyel volt kevesebb, mint 2023-ban.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter eközben tegnap, Dunaújvárosban arról beszélt, hogy a magyar felsőoktatásban „hozzáférési fordulat” történt. A miniszter a Dunaújvárosi Egyetem megújult főépületének átadásakor az MTI híre szerint azt mondta, hogy a magyar egyetemek egyre versenyképesebbek, egyre több fiatal tanul az intézményekben, és az elmúlt tíz évben sohasem volt annyi hallgató az egyetemeken, mint ma, amikor 328 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban.

Az ADF szerint egyértelműen arról van szó, hogy a magyar állam még inkább kivonul a felsőoktatásból, egyre többeket terelve a fizetős képzés felé. Miközben a tandíjmentes képzés is komoly áldozatvállalást igényel, hiszen a lakhatás és megélhetés költségei az egekben vannak, ez a mostani „felháborító szakpolitikai döntés sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket”.

A szervezet szerint szinte biztos, hogy oktatói elbocsátásokra is sor kerül az egyetemeken. Ezzel kapcsolatban kiemelik a megszűnő képzéseket, például a Károli Gáspár Református Egyetem radikális lépéseit. Mint ismeretes, a Károlin tizennyolcféle mester- és posztgraduális képzés már nem indul el 2025 szeptemberében, olyanok, mint például a magyar nyelv és irodalom, valamint az irodalom- és kultúratudomány mesterszak, a művészettörténet, vallástudomány, színháztudomány, filozófia mesterszakok, mert az egyetem szerint nem éri meg fenntartani őket.

„Ha csakis a profit szerepére és a hasznosság elvére helyezzük a hangsúlyt, és ezzel korlátozzuk a humán- és társadalomtudományok oktatását, akkor a kritikai gondolkodás visszaszorításában segédkezünk, amivel aláássuk a demokrácia alapjait" – mondta erről a folyamatról a Qubit múlt heti interjújában K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti kar egyetemi docense, aki feltette a kérdést: „felelős, önmagáról és másokról magas színvonalon, kritikusan gondolkodó embert hol máshol lehetne képezni, mint az egyetemen?"

A jelenlegi adatok alapján ugyanakkor több egyetem is férőhelybővüléssel számolhat. Ilyen a SOTE, ahol 76, az Állatorvostudományi Egyetem, ahol 7, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, ahol 35 és a már említett NKE, ahol 265 férőhellyel bővül az államilag finanszírozott keretszám.

Az ADF egyébként azt vélelmezi, hogy az NKE-nél az is szerepet játszik, hogy folyamatosan átvegye a középiskolai tanárok képzését.

A Qubit kérdésére szerda délelőtt az ADF részéről Péter László fizikai kémikus, az MTA doktora kommentálta az adatokat és Hankó Balázs nyilatkozatát is. „Régóta próbálunk a felsőoktatásért felelős kormányzati emberekkel vitát folytatni, de azt tapasztaljuk, hogy a tényekben sem értünk egyet – mondta. – A magyar középiskolás diákok számára jó néhány éve már elérhető lehetőség a külföldi felsőfokú képzés. Azt látjuk, hogy minél magasabbra rangsorolt középiskolába jár egy diák, annál nagyobb az esély, hogy külföldön kezdje meg a felsőfokú tanulmányait. Hiszen ha már fizetni kell, akkor inkább a külföldre megy, ahol nincs például röghöz kötés. Minőségi felsőoktatást viszont nehéz úgy csinálni, hogy egyre kevésbé van meg hozzá a hazai diákbázis" – mondta Péter László a csökkenő állami ösztöndíjas keretszámokról.

„A létszámbővülés forrását ma a külföldről, leginkább fejlődő országokból érkező diákok jelentik, akik azonban nem ugyanazt a minőségű középfokú képzést kapják, mint a magyarok, márpedig ez folyamatosan lefelé nyomja színvonalat, és elveszi a hazai derékhadtól a továbbfejlődés lehetőségét. Végső soron ezt az általános színvonalcsökkenést a magyar állam finanszírozza az ide érkező diákok ösztöndíjrendszerén (Stipendium Hungaricum) keresztül." 2023-ban a teljes hallgatói létszám 4 százaléka tanult Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal.

Péter László szerint a kutatóhálózatban régebben még azért küzdöttek, hogy posztdoktori tapasztalat után külföldről hozzájuk térjenek vissza a korábban náluk doktorált fiatal kutatók. „Ma viszont már azért kell küzdenünk, hogy a középiskolások magyar egyetemre menjenek. Eközben azt is tapasztaljuk, hogy az egyetemi képzésből kikerülő magyar diákok képességei csökkennek. A HUN-REN vezetői másfél éve mondják: a lakosságszámra vetített kutatói létszám nagyon alacsony, másfélszeresére kellene emelni. Márpedig a kutatók nem az átlagos egyetemi hallgatók közül kerülnek ki. Ha csökken az egyetemisták létszáma, akkor csökken a megfelelő munkaerő-kínálat is, és nemcsak a kutatói szférában, hanem mindenütt, ahol diplomásokat foglalkoztatnak."

Az MTA doktora hozzátette: az egyetemi finanszírozás mindezekkel a folyamatokkal összefüggésben van. „Azt kell mondanom, hogy ami most történik, jól láthatóan illeszkedik a kormány értelmiségellenes intézkedéseihez."

Kérdést küldtünk Hankó Balázs miniszternek arról, hogy a csökkenő hazai, állami finanszírozású egyetemi férőhelyszámok tükrében kikre gondolt, amikor hozzáférési fordulatról beszélt. Ha válasza megérkezik, frissítjük cikkünket.

Cikkünk megjelenése után a Corvinus az alábbi közleményt juttatta el a Qubithez:
„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Azon állítás tehát, hogy a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz.

A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”