A Nyugatrómai Birodalom bukása után a nomádok ideje jött el Görögország területén

A görögországi Volvi-tóból származó pollenek elemzése váratlanul kimutatta, hogy a Római Birodalom összeomlása nyomán eluralkodó káoszt követően évszázadokon át nomádok éltek ebben a régióban – ismerteti a kutatást a New Scientist.

Adam Izdebski, a németországi Max Planck Geoantropológiai Intézet munkatársa és kollégái egy nagyobb tanulmány részeként vizsgálták a tóból származó üledékmintát. Ahogy a tavi üledékek felhalmozódnak, az üledékrétegekben található pollen gyakoriságának változásai a növényzet változásáról is árulkodnak.

A Földközi-tenger környékén, egyes helyeken a kutatócsoport a Nyugatrómai Birodalom időszámításunk szerinti 476 körül bekövetkezett összeomlása utáni erdősödés jeleit találta. A Volvi-tónál azonban az 540 körüli időkből a csapat kevesebb fa-pollenre bukkant, viszont több, a nomád állattenyésztőkkel összefüggésbe hozható növény pollenjét találta meg. A nomádok időről-időre visszatértek ugyanarra a területre, ezért ültettek bizonyos növényeket, például árpát.

„Adott ez a pillanat, amikor a római mezőgazdaság szinte teljesen eltűnik a pestis, az éghajlatváltozás és a háborúk következtében, ugyanakkor nem történik újraerdősülés. Gyors ütemben egyre kevesebb erdő lesz” – mondja Izdebski. „Ez azt jelenti, hogy a korábbi gazdálkodók elköltöztek, meghaltak vagy nomád életmódot folytattak”.

Görögország névlegesen a Keletrómai vagy Bizánci Birodalom irányítása alatt állt a váltás idején. Ismeretes volt, hogy a térségben Krisztus után 540 körül bolgár nomádok portyáztak, de azt eddig nem tudták, hogy több évszázadon át éltek nomádok ebben a régióban.

Az egyetlen történeti forrás, amely korrelációt mutat a kutatócsoport eredményeivel, egy beszámoló arról, hogy egy bizánci császárt 700 körül bolgár nomádok támadtak meg. „Úgy tűnik, hogy létezett egy helyi társadalom, amely nem akart maga fölé egy császárt” – mondja Izdebski, aki a múlt hónapban Bécsben mutatta be a kutatásuk eredményeit.

A Bizánci Birodalom 850 körül visszaszerezte az irányítást, és a nomádokra utaló nyomok is eltűnnek. Izdebski szerint azonban a leletek ritka bizonyítékot szolgáltatnak a nomád népek jelenlétére az adott területen és időben. Márpedig eddig keveset tudtunk a történetükről, hiszen nem maradtak róluk feljegyzések, és mivel megadóztatni is nehéz volt őket, így adó-dokumentumok sem készültek róluk.