Két Anne Frank-képregény is elérhető magyarul, az egyik művészeti alkotás, a másik inkább oktatási segédanyag. De hogyan működnek az egyik legnagyobb hatású holokauszttörténet képregényes adaptációi? Erről is szó esett a Képregénykönyvtár beszélgetésén, amelyre éppen a becsület napján került sor.
Kelet-Európa, vagy az, amit a Kaliforniában annak neveznek, kemény dió lehet a tengerentúli történészeknek. John Connelly, a Berkeley Egyetem professzora mégis megpróbálta feltörni: csaknem ezer oldalon át eredt az identitás, a néplélek és a nacionalizmus nyomába. Frissen megjelent kötetét, a Peoples Into Nations: Writing Eastern European History című monumentális munkát kedd este mutatta be a CEU-n.
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
A Béres Csepp helye ma megkérdőjelezhetetlen a hungarikumok vitrinjében, ott is a legmagasabb polcon, ahova talán csak Puskás vagy a gulyás fér még fel. Korántsem volt ennyire egyértelmű a helyzet a szer feltalálása idején, a hetvenes években, amikor a Kádár-kor egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vitája zajlott a cseppekről és feltalálója, Béres József személyéről.
Úgy tűnik, az ideológiai nevelés volt a fő szervező erő a két humán tantárgy megújításában: nincsenek például Árpád-kori vesztes csaták, a deportálás a Rákosi-korszakkal és a Gulággal kapcsolatban merül fel, a kötelező Wass Alberttel és Nyirő Józseffel fűszerezett irodalmi kánontól szinte lehetetlen eltérni.
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.
Ahogy védnöke, Zsukov marsall, úgy a pesti oldalt ostromló Afonyin tábornok is nehezen uralkodott indulatain. Csak míg Zsukov végül eltette a fegyvert, Afonyin agyonlőtte őrnagyát – ami egy apró foltot sem ejtett a karrierjén. Egyre több kerül elő a második világháború korábban titokként kezelt dokumentumai közül Ororszországban.
Ha szeretnénk megérteni, hogy a születőben lévő klímaszorongás hogyan működik társadalmi szinten, és meghatározza-e a közeljövő érzelemvilágát, bátran fordulhatunk az érzelemtörténet tanulságaihoz.
Viszontagságok a szocializmusban is érték a karácsony ünnepét, mégpedig sokkal élesebbek és valóságosabbak, mint a szánbitorló vagy a Grincs ténykedése. Milyennek mutatta a híradó és a filmstúdió kamerája a karácsonyt a múlt rendszerben? Mi lett a fenyőünnepből, és létezett-e egyáltalán szocialista karácsony?
Kutatási területe a 20. század első felének magyar és európai történelme volt, az MTA saját halottjának tekinti.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
A hatvanas évek Magyarországának lakosságát a televízió segítségével igyekeztek szocialista emberré nevelni. A televíziózás világnapján visszakapcsolunk abba az évtizedbe, amikor a társadalmat még rá akarták szoktatni a tévénézésre.
Bevallottan beles nemzet vagyunk, az irodalmunk is szügyig jár a szaftban, de nálunk az étel nem lett kultúrtárgy, és a gasztronómia nem vált civilizációnk részévé. Erdélyt viszont nem tarolta le a kirántási mánia, sem a paprikabumm – mondja Cserna-Szabó András író, a legendás Erdélyi lakoma újratöltött változatának szerkesztője.
Nehéz, de nem lehetetlen feladat megfejteni, hogy mit ettek-ittak az emberek 2700 évvel ezelőtt: egy müncheni kutatócsoport mostani vizsgálatai szerint a bor jóval elterjedtebb lehetett a heuneburgi vaskori kelták között, mint eddig hitték, és még a szerényebb sorban élők is megengedhették maguknak, hogy borozzanak.
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
Pszichológiai, közgazdasági és adatelemző szakértők szerint a GDP mégsem befolyásolja annyira egy nép általános boldogságát, bezzeg a háborúk! Négy nagy ország írásos emlékei alapján vizsgálták a szubjektív jólétet a történelemben.
Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.
2010-től illiberális emlékezetpolitikai fordulat kezdődött a magyar történetírásban, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol, írta Barna Ildikó és Pető Andrea szeptember végén a Qubiten. Szulovszky János történész szerint az írást pontatlan adatok, illogikus gondolkodás és a kritikus önreflexió hiánya jellemzik.
A transzban harcoló vikingek, a berserkerek titkát a mai napig találgatják, van, aki hisztériát, van, aki légyölő galócát sejt a háttérben. Egy friss kutatás szerint a bolondító beléndeknek köszönhették a szupererejüket.
Bár a putyini rendszer még sokáig és sokféleképpen korlátozhatja a sajtószabadságot, jelentősen csökkent az orosz társadalom érdeklődése a rezsim legfőbb propagandaeszköze, a tévék iránt. Még fontosabb, hogy az oroszok többsége ma már nem az államtól várja sorsa jobbra fordulását.
Vasárnap temették el az utóbbi fél évszázad megkerülhetetlen szépírójaként ismert Konrád Györgyöt, aki írói munkásságának kiteljesedése előtt szociológusként is maradandót alkotott. Hogyan látta a hatalomhoz és kortársaihoz képest Konrád és szerzőtársa, Szelényi Iván a hatvanas évek dinamikusan növekedő társadalmi csoportját, az ingázókat, és mi újat tudtak róluk mondani?
„Kis valószínűséggel létezik annak a lehetősége, hogy a múltat megint újraírják, ultrakonzervatív és idegengyűlölő módon” – jósolták bizakodva a magyar történelemírásról 1992-ben. Alig két évtized múlva, 2010-től azonban elkezdődött az illiberális emlékezetpolitikai fordulat, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol.
1944 októberében 19 zsidó lakost öltek meg a Csengery utca 64-ben. Valóban a kétgyerekes Dely Piroska vezette a vérengzést? Idén nyáron jelent meg Pető Andrea történész a tragédiát feldolgozó kötete, a Láthatatlan elkövetők: Nők a magyarországi nyilas mozgalomban.
Az amerikai hadtörténet egyik leghatékonyabb ügynökeként Agent Orange néven bevetett növényirtó szer még mindig pusztít, és nem csak Vietnamban. Az ázsiai országban 4,8 millió embert fertőzhetett meg a dioxintartalmú szer, de az amerikai veteránok sem úszták meg következmények nélkül.
Az egyik első Magyarországon rendezett fesztivál, a szocialista Savaria Karnevál megmutatja mindazt, amit a hatvanas évek tömegszórakoztatásának idő- és történelemszemléletéről, a lokális örökséghez fűződő viszonyáról és az ideológiai megfelelésről tudni érdemes.
Mitől vált az ünnep nemzetivé? Kiket tudott megszólítani a Szent István-kultusz, és kiket nem? Milyen nemzeti szentekkel versengett az államalapító király a 19. századi többnemzetiségű Magyar Királyságban?
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Kevesen ismerik a nevét, pedig a német megszállás alatt az akadémiai doktori címmel rendelkező Geschke irányította az összes magyarországi letartóztatási akciót, és szerepet játszott ifj. Horthy Miklós elrablásában is.
A Háztartási, a Pilóta, az Albert és a Korpovit végigkísérte a gyerekkorunkat, sőt, máig velünk vannak. De mit tudunk róluk? A minden, amit tudni akartál a kekszről című rendezvényen a hazai kekszszakma krémje beszélt a keksz dicső múltjáról, biztató jelenéről és fényes jövőjéről.
A Föld 98 százalékán az elmúlt száz évben mérték a legmelegebb átlagos hőmérsékleteket: ilyen koherens, mindenütt egyszerre jelentkező klímaváltozásra nem volt példa az elmúlt 2000 évben.
A demokráciát ricsajnak és röhögésnek nevezte, ugyanakkor feltétlenül hitt a tudományban és a haladásban. Tüntettek ellene, tüntettek mellette, tartották rasszistának és antiszemitának; egyik munkáját IX. Piusz pápa istentelennek és becstelennek titulálta. A modern kor egyik legjelentősebb történészéről François Hartog, a francia értelmiségi világ kortárs idolja írt könyvet.
Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.
A hidegháború ellenére az Egyesült Államok és a Szovjetunió komolyan fontolgatták, hogy félreteszik az ellenségeskedést a tudomány kedvéért. A nagy összeborulásból mégsem lett semmi, a közös űrkutatás 1975-ben valósult meg, de még a mai űrversenyt is feszültségek terhelik.
A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.
A kommunista törvényhozás a hétköznapi élethez közelebb álló gazdasági bűncselekményekre is kíméletlen szigorral csapott le. A gazdasági rendőrség sikert sikerre halmozott, a sebtiben felállított munkásbíróságok akár halálra is ítélhették az embert árdrágítás miatt vagy közellátás elleni bűntettekért.
Hemingway írónak jó volt, haditudósítónak csapnivaló: a legjobb háborús sztorikat elspájzolta a regényeihez, a lapjának pedig mai áron 187 ezer dolláros költségelszámolást nyújtott be, derül ki a kortársak visszaemlékezéseiből.
A Clotilda nevű vitorlást szándékosan süllyesztették el 160 évvel ezelőtt Alabamában. Az utolsó rabszolgaszállítmányt a hajó 1860-ban vitte Amerikába, amikor a rabszolga-kereskedelem már több mint ötven éve illegális volt.
Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.
Az egykori Széll Kálmán, majd Moszkva, majd ismét Széll Kálmán tér mindig is Buda egyik gravitációs központja volt. Erről és a hatalom jampecek ellen vívott kíméletlen harcáról szól a Kalef című dokumentumfilm, amelyet szerdán beszélgetéssel egybekötve vetítettek le az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Európa régóta rajong az eperért, de sokáig csak az apró erdei szamóca állt rendelkezésünkre – ez a szerény növény viszont már a középkorban is Szűz Mária társaságában bukkant fel a korabeli képeken. Egy francia kém kellett ahhoz, hogy a gyümölcs az európai kertekben is elterjedhessen, no meg az, hogy XIV. Lajosnak éppen ez legyen a kedvenc gyümölcse.
Szerencsére ma már nem muszáj kimenni ünnepelni, de még mindig lehet, és a munka ünnepén pártszimpátiától függetlenül a sör-virsli a minimum. Miért, és mióta van ez így, és hogyan kell elkészíteni az igazi virslit?
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Jó az, ha a történészek politizálnak, vagy ha a politikusok a történelmet használják fel céljaikra? Létezik egyáltalán elfogulatlan történetírás? Az Eötvös Csoport rendezvényén Pók Attila és Ablonczy Balázs történészek keresték a választ.
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A keleti kereszténység belső konfliktusa hevességben és szélsőségességben a II. világháború óta egyedülálló. A hátterében álló, Kijev és Moszkva közötti harc ugyanakkor rávetül egy szélesebb, évszázadok alatt kialakult egyházon belüli feszültségre.