Mesterséges intelligencia buktatta le a Holt-tengeri tekercsek szerzőit
Eddig azt hitték, hogy a több ezer éves dokumentumokon csak egy írnok dolgozott, de a legfejlettebb mintafelismerő algoritmusok bebizonyították, hogy legalább ketten voltak.
történelem
„Minden nő, kinek testvére, kedvese, férje van, tegyen ugy mint Petőfiné”
Mit jelentett 1848 márciusában a „Nőszabadság”? Kik követelték először Magyarországon a női választójogot? Milyen politikai kiáltványt publikált 1849 tavaszán Szendrey Júlia? Milyennek tartották a korszakban az ideális honleányt? Nemi szerepek és nemzeti diskurzus, honleányok és „szüfrazsettek” a szabadságharc sajtójában.
Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Cserna-Szabó András: Le a gáztűzhellyel, a sütővel, a fritőzzel!
Az író legújabb, Rézi a páczban című tárcakötetében arra buzdítja a magyart, úgy is, mint fritőznemzetet, hogy térjen vissza a bográcshoz, a fához, a faszénhez és a kemencéhez.
„Oda kell fejleszteni a nemzetet, hogy a lövés nemzeti passiója, sportja legyen!”
A 20. században nagy karriert befutó és a mai Orbán-kormányt is foglalkoztató „hazafias és katonai nevelés” az első világháború előtti években indult meg. De miért és hogyan oktattak céllövészetet a századfordulós Magyarország iskoláiban?
A kávé kalandos útja az etióp magasföldtől a cibetmacska végbeléig
A kávé olyan élvezeti cikk, amiben mindig lehet újdonságot találni: a hétköznapi halandók valószínűleg soha nem fogják megkóstolni az cibetmacska- vagy elefántürülékbből származó főzeteket, ahogy a denevérhányásos ínyencséget sem, de vannak, akik komoly összegeket adnak ki értük. Hogy jutottunk idáig?
Elkészült a középkori Magyar Királyság digitális atlasza
Engel Pál húsz évvel ezelőtt CD-ROM-on kiadott adatbázisa számos 21. századi extrával egészült ki. Ráadásul bárki számára elérhető.
Egyetlen animáción a kontinensek egymilliárd éves vándorlása
A Föld térképe 100 millió éve is alig emlékeztetett a mai állapotára, hát még egymilliárd éve. Elkészült a lemeztektonikai modell legrégebbre visszanyúló változata, amely az eddigi legteljesebb képet nyújtja a kontintensvándorlásról.
A briteknek, az amerikaiaknak és az osztrákoknak is dolgozott Pista bácsi, a kalandos sorsú magyar szuperkém
1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.
Ősi rituális fürdő maradványaira bukkantak az izraeli Gecsemáné-kertben
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata
Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.
Párkereső rituálék, válságvirsli és tüntető mámor – így köszöntötte az újévet Magyarország 100-150 éve
A szilveszteri-újévi babonák a 19. században leginkább a párkeresésről, a huszadikban viszont már a pénzügyi boldogulásról szóltak, és még a virslizést is a nagy gazdasági világválságnak köszönhetjük. Az újságok vidéki népszokásokról és a nyüzsgő budapesti éjszakáról is beszámoltak az év első napjain, de az is tipikus szilveszteri cím volt, hogy „Revolver, méreg, akasztás”.
Cukros pálinkával és mákos kukoricával köszöntötték Horthy munkásai az új évet
Hogyan szilvesztereztek az ózdi munkások a két világháború között? Mivel koccintottak az új évre? Került hús az asztalra? Ma is működnek az egykori sütireceptek? Utánajártunk az ünnepi szokásoknak, és persze mi is fakanalat ragadtunk. A női szeszélyt és a mákos kukoricát is teszteltük.
2020 valójában a történelem negyedik legjobb éve volt
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Mi kerülhetett Petőfi Sándor és Szendrey Júlia karácsonyi asztalára?
Mekkora gourmet volt Petőfi, és mi volt az igazi karácsonyi szuperfood a 19. század közepe táján? Az egyik népszerű korabeli süteményt, a linczi tortát el is készítettük, itt a 190 éves recept, kellemes történelmi sütés-főzést!
A Nemzet mint édesanya állította a karácsonyfát gyermekeinek, de nem a gyermekszobában, hanem a kórházakban és a táborokban
Sokan sírnak, hogy a járvány miatt idén nincs karácsony, de volt már ennél sokkal rosszabb: csak a múlt században egyből két világháború, a spanyolnátha és több helyi érdekű forradalom vagy polgárháború is megakasztotta az ünneplést. A karácsony mégsem maradt el.
Mindenmentesen, szocialista módra – egy merész történész elkészítette 1956 karácsonyának édességeit
Szaloncukor, egytojásos torta, bejgli helyett kelt pite: három nagyon olcsó recept, amelyet leleményes háziasszonyoknak ajánlottak ’56 karácsonyára, amikor nemcsak a hozzávalókkal, de még a gázzal is spórolni kellett. Aki főz: Kisörsi Zsófia, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltje.
A tudós, aki kiszámolta a civilizáció jövőjét
Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.
Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai
Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.
Ritka kincsekkel teli Bartók-adatbázist tett közzé a Zenetudományi Intézet
Nemcsak meghallgathatjuk, hogy mit énekelt Vas Zsófi 1906-ban Bartók Bélának, hanem láthatjuk a dal Bartók zeneműveiben tovább élő változatát is, kottákkal és összehasonlító kottákkal, Bartók feljegyzéseivel együtt, sőt néha a népdalgyűjtő előadásában.
A botra tűzött szivacstól a Swarovski-kristályig ível a vécé több évezredes diadalútja
Az ürítés menete évezredek óta változatlan, de a vízöblítéses vécéket alig száz éve használjuk. Hogyan változott a vécékultúra az időszámításunk előtti korok óta? Hogy alakultak ki az első nyilvános és az első koedukált vécék? Az ENSZ november 19-t nyilvánította a vécé világnapjának, épp itt az ideje, hogy nyakig elmerüljünk a, hogy is mondják, történelem tengerében.
Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
Uniós támogatásból nyílik meg az első európai szagkönyvtár
Az Odeuropa az európai kultúrkörhöz tartozó szagokat és illatokat gyűjti és rekonstruálja a motorolajtól a szárított trágyán át a repülősóig. A nemzetközi kutatócsoport 2,8 millió eurós uniós támogatással indul, és többek között a memória és a szaglás közötti kapcsolatot is vizsgálja majd, eredményeiket online publikálják.
A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát
Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.
A csernobili atomkatasztrófa robbanáshoz vezetett a magyar tájékoztatáspolitikában
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
A nyugati civilizáció megmentője, a pestis gyógyítója: a csodálatos csirke
Látszólag kevés unalmasabb dolog létezik a csirkénél. Tömegestül tenyésztik, olcsó, és általában nem túl fantáziadúsan készítik el. Csakhogy ez nem mindig volt így: tízezer éves diadalmenete során a csirke volt már luxuscikk, jós, csodaszer és szent állat is. Rendhagyó zöldségportré, avagy a Gallus domesticus hátborzongató története.
Hogyan ne írjunk tudománytörténetet?
Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.
Negyvenezer történelmi térképet tesz ingyen elérhetővé a British Library
Az 1500 és 1823 között készült térképek és látképek III. György gyűjteményéből származnak. Az első, 18 ezer képből álló adagot már digitalizálták és fel is tették a netre. Később jön még egy nagyjából 12 ezres csomag.
A karabahi konfliktus nem ma kezdődött, 100 évre nyúlnak a gyökerei
A Szovjetunió összeomlása, az egymással szembenálló tagköztársaságok, Azerbajdzsán és Örményország szuverén állammá válása nemcsak nemzetközivé változtatta a véres csatákkal és leszámolásokkal terhes konfliktust, de annak megoldását is kilátástalanabbá tette.
Az öt évig tartó időjárási anomália is hozzájárult a spanyolnátha európai tombolásához
Egy százévente egyszer előforduló, szakadatlan esőkkel és hidegfrontokkal együtt járó éghajlati változás súlyosbította a történelem egyik legpusztítóbb járványát – állapították meg amerikai kutatók több mint százéves gleccsermintákból.
1981: az év, amikor megsokasodtak a rokkantak
1981 volt az első, 1992 az utolsó év, amikor szeptember 18-át a Rokkantak napjaként ünnepelték – azóta december 3-át tartjuk számon a fogyatékkal élők világnapjaként. A „rokkant” kifejezés rosszul öregedett ugyan, és nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, a fogalom elterjedése és különösen az 1981-es év mégis jelentős lépés volt a fogyatékkal élők társadalmi elismertsége felé.
Horthy Miklós vesztegetési kísérlete
Horthy Miklós leveleiben és visszaemlékezéseiben mindent megtett annak érdekében, hogy saját magát a becsület tiszta kezű lovagjaként mutassa be, aki életében soha sem hazudott. Amikor azonban saját vélt érdekeiről volt szó, korántsem ragaszkodott ennyire szorosan az általa hirdetett erkölcsi alapelvekhez.
Nem Kolumbusz hurcolta be a szifiliszt Európába
A 15. század végén sok millió európai ember életét követelő szifilisz-járvány kórokozóját olyan emberi maradványokban azonosították a Zürichi Egyetem kutatói, amelyek az Amerika felfedezése előtti időkből származnak.
Hogy került Szent István a templomba?
És azt ismered, hogy Szent István találkozik a historizmussal, az egyházművészettel és a nacionalizmussal? – kezdődhetne egy augusztus 20-i bölcsészvicc. A nagy találkozásra a 19. században került sor, és hatására markáns változás következett be a Szent István-ábrázolásokban, amelynek jelei máig megfigyelhetők.
Több tízezres mintán vizsgálták az afrikai rabszolga-kereskedelem genetikai hatását
A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.
Át szabad-e írni egy nemzet himnuszát?
A múlt hibáinak jóvátételét célzó kísérletek nemcsak a szobordöntögetésekben és a nyelvi változásokban mutatkoznak meg, hanem az egyes országok nemzeti himnuszainak megváltoztatásában is. Az elmúlt néhány évben az ausztrálok, a kanadaiak és az osztrákok is átírták saját nemzeti himnuszukat.
A Trafalgar tér Nelson admirális nélkül: az anyaország dekolonializációja
A gyarmati uralom felszámolása nem ért véget a Union Jack vagy a Tricolore levonásával és az új független országok kikiáltásával: a gyarmati időket odahaza is le kell zárni. Erről is szólnak a közelmúlt szobordöntögetései.
Ganz-MÁVAG kolónia: ahol a gyári munkások világa találkozik az underground kultúrával és a kínai városlakókkal
A Budapest 8. kerületében álló épületegyüttes 110 éves fennállása óta a lehető legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak adott otthont. Bár az egykori lakótelep története nem a folyamatos fejlődésről szól, mégis akadnak epizódok, amelyekre pozitív örökségképet lehet alapozni. Ha ezt sikerülne közvetíteni, nemcsak a kolónia lenne Budapest egyik legizgalmasabb pontja, de maga a város is jobb hellyé válna.
Genomvizsgálattal bizonyították, hogy polinéz felfedezők már az 1200-as években találkoztak az amerikai őslakosokkal
Az óceániai felfedezők több száz évvel az európaiak előtt kapcsolatba kerültek az amerikai őslakosokkal, egy új genomvizsgálat szerint azonban hosszú együttélés helyett valószínűleg csak egy nagy találkozó történt.
Bakay Kornél diadalútja az MSZMP-ből a hungarizmusig és a tisztikeresztig
A darwinizmust és a finnugor eredetet tagadó Bakay Kornél csak egy azok közül, akik szorgos robotosai azoknak a párhuzamos valóságoknak, amelyeket tudományos mezbe öltöztetve próbál értékesíteni a kormányzati propagandahálózat. Nincsen nagy gond addig, amíg ezek a párhuzamos valóságok a ponyvairodalom és a bulvár szintjén maradnak. Az az ország azonban, amely tudományos életét szélhámosok és sarlatánok munkáira építi, hosszú távon garantált nemzeti tragédiát készít elő.
Egy alaszkai vulkán buktatta meg a Római Köztársaságot
Amerikai kutatók az Északi-sarkvidékről származó jégmagokat vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a Földközi-tenger térségének időjárási anomáliáit az alaszkai Okmok időszámítás előtt 43-ban bekövetkezett kitörése okozta.
Egy kutató tíz éve megjósolta, hogy 2020-ban felfordul a nyugati világ
A kulturális evolúcióval foglalkozó Peter Turchin a történelmi események kvantitatív elemzésére hivatkozva állította, hogy 2020-ban kritikus pontra jutnak a történelem társadalmi és gazdasági ciklusai, ami erőszakban fog megnyilvánulni. Tippeket is adott, hogyan lehetne elkerülni a káoszt.
A Holt-tengeri tekercsek titkait nemcsak a rájuk írt információ fedheti fel, hanem a genetika is
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Ami fáj, és aminek nem kellene fájnia
Trianon ma nem neurózis, még akkor sem, ha a Nagy-Magyarország-matricák, a „mindent vissza” kesergések egyértelműen neurotikus válaszoknak tekinthetők. Trianon ma a nyílt és főleg rejtett beolvasztási kényszert alkalmazó nemzetállami politika miatt létező kérdés. Erre kell félreérthetetlen módon választ adni.
Mi lett volna, ha nincs Trianon?
Az alternatív történetek vagy a sci-fi-irodalom különböző, akár egymással vitázó párhuzamos olvasatai színesíthetik és gazdagíthatják 1920. június 4-ének emlékezetét. Ráadásul a változatosság védelmet jelenthet azzal szemben, hogy bármely politikai rendszer kisajátítsa magának vagy egyes csoportok belső ellenséggyártásra használják Trianont.
A magyarok 84 százaléka szerint „magyar az, akinek fáj Trianon”
A magyarok elsöprő többsége igazságtalannak és túlzónak tartja a trianoni békeszerződést, bár tényszerű ismeretei csak keveseknek vannak a 100 évvel ezelőtti traumáról. A legtöbben a győztes nagyhatalmakat és a szomszédos országokat okolják a történtekért, és azt vallják, hogy a magyar történelem kerekét egyébként is a balszerencse forgatja.
40 éve történt az egyik legszörnyűbb környezetpusztítás Magyarországon
„Az erdőről szinte leperzselődött a lomb, kosárszámra gyűjtötték az elhullott apróvadat, kifolyt szemű fácánok szédelegtek körülöttük” – történt 1980. májusban, amikor a Chinoin gyár a helyi téesz munkásaival tisztíttatta ki foszgénpalackjait. A szerencsén múlt, hogy emberek nem haltak meg.
Hóman Bálint két teste
Már terjedelmében is impozáns kötet igyekszik tisztázni az 1946-ban háborús bűnösként elítélt, 2015-ben felmentett, aztán a székesfehérvári szoborállítási botrány miatt újra elhíresült történész, volt vallás-és közoktatásügyi miniszter népbíróságbeli perének körülményeit. Sikerül vajon?
Lehet-e történelmet írni úgy, hogy kihagyjuk belőle az embert?
Nemrég jelent meg magyarul David Christian amerikai történész legújabb kötete, amelyben a szerző a Föld születésétől a távoli jövőig próbálja megmutatni az ember helyét a világban. Csakhogy Christian meglepő módon úgy ír a történelemről, hogy a kötet legnagyobb részében nem is szerepelnek emberek, akikkel egyáltalán történhetne valami. Történelem az ilyen?
Láttad már Albert Einstein családi videóit színesben?
A Smithsonian Intézet színezett archív felvételekből álló történelmi ismeretterjesztő sorozatában tűnik fel a pizsamás, pipázó, gyerekekkel játszó Einstein.