történelem

A sajtófotó mint teljes értékű történelmi forrás: a Beatrice-rajongó szocialista ifjúságtól a taxisblokádon mélázó fiatal Orbán Viktorig

A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.

Kifelé Budapestről, ideje templomot nézni!

A Templomséták a Dunakanyarban a címe ellenére nem kizárólag a Dunakanyarral foglalkozik. A bédekkerként forgatható könyvbe 16 különálló séta, 157 valamilyen formában megtekinthető templom vagy vallási jelentőségű épület fért bele Esztergomtól Pomázig, és annak, aki nem utazna messzire Budapestről, de mégis kimozdulna, jó iránymutatást ad.

Az ország, ahol betiltották a karácsonyt

Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.

Már a vikingek előtt is éltek emberek a Feröer-szigeteken

A kutatók eddig azt hitték, hogy a sziget első lakói a 850 körül érkező viking hajósok voltak, de több nyom is arra utal, hogy háromszáz évvel az érkezésük előtt már laktak a szigeten, sőt, birkát is tartottak. Birka még mindig van, és még az is lehet, hogy még maga Szent Brendan vitte magával az ötödik században.

Ma 100 éve szavazott a maradásról Sopron, a leghűségesebb város, de a német kisebbségnek nem járt érte sok köszönet

Másfél évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, 1921. december 14-én rendezték meg a népszavazást arról, hogy Sopron és környéke Ausztriához tartozzon, vagy Magyarországhoz. És bár a helyi német nemzetiségűek jelentős része is a maradásra szavazott, az elmúlt 100 év nemzetpolitikája nem igazán hálálta meg hűségüket.

Szendrey Júlia: Bárki lehet Mikulás!

Szendrey Júlia 19. századi meséje szerint a Mikulás nem a Lappföldről hozza a gyerekeknek szánt meglepetést, hanem a pesti Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amiket azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt. A mesében ráadásul a Mikulás nem a megszokott püspök formájában jelenik meg: nemtől, kortól függetlenül bárkiben ott rejtőzhet.

Videóajánló: I. e. 1177, az év, amikor összeomlott a civilizáció

Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.

A történelem mozgatórugója: a csere

Az emberi történelem tranzakciók létesítése, kiterjesztése és a rendszer büntetőintézményekkel történő stabilizálása során íródik. A hősök és próféták, tudósok és művészek, felfedezők és hadvezérek, királyságok és nemzetek küzdelmeiről szóló színes mesék lényegében a tranzakciók és a feladatváltás költségeinek csökkentésére irányuló tettek sorozatáról szólnak.

Gyilkos a newsfeed a pesti utcán: 1956-ban a köztereken működött a közösségi média

1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?

Hogyan jutott odáig Oroszország, hogy a Putyin pártjára leadott szavazatok csaknem fele hamis?

Szergej Spilkin választási matematikus számításai szerint az Egységes Oroszországra idén leadott hamis szavazatok aránya megközelítette az 50 százalékot. Ám az orosz dumaválasztások már a rendszerváltás utáni időkben sem kínálták fel annak lehetőségét, hogy a hatalmon lévőket le lehessen váltani. Az 1993-as alaptörvény olyan politikai rendszert alakított ki, amiben a végső szó mindig az elnököt illeti meg.

Az ősi mítoszok és legendák segíthetnek megküzdeni a klímaváltozás következményeivel

A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.

Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?

Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.

Ma 40 éve mutatták be az első IBM PC-t

Az akkor már piacon lévőkkel ellentétben a teljesen moduláris felépítése miatt képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Az amerikai személyi számítógép első európai klónját magyarok dobták piacra Proper-16 márkanéven, ráadásul már 1982-ben.

Kik azok az angolszászok?

Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az angolszásznak nevezett nép Nagy-Britanniában nem is igazán nép volt, hanem inkább kulturális identitás. Ennek ellentmond az a nézet, hogy az Európából benyomuló angolszászok kiirtották vagy a perifériára űzték Nagy-Britannia őslakóit, a koponyák vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy a korábbi lakók asszimilálódtak.

Alfa vagy brit? Delta vagy indiai? Nem mindegy, hogy hívják a vírusvariánsokat?

A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.

Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet

Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.

A briteknek, az amerikaiaknak és az osztrákoknak is dolgozott Pista bácsi, a kalandos sorsú magyar szuperkém

1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.

Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata

Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.

Párkereső rituálék, válságvirsli és tüntető mámor – így köszöntötte az újévet Magyarország 100-150 éve

A szilveszteri-újévi babonák a 19. században leginkább a párkeresésről, a huszadikban viszont már a pénzügyi boldogulásról szóltak, és még a virslizést is a nagy gazdasági világválságnak köszönhetjük. Az újságok vidéki népszokásokról és a nyüzsgő budapesti éjszakáról is beszámoltak az év első napjain, de az is tipikus szilveszteri cím volt, hogy „Revolver, méreg, akasztás”.

A tudós, aki kiszámolta a civilizáció jövőjét

Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.

Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai

Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.

A botra tűzött szivacstól a Swarovski-kristályig ível a vécé több évezredes diadalútja

Az ürítés menete évezredek óta változatlan, de a vízöblítéses vécéket alig száz éve használjuk. Hogyan változott a vécékultúra az időszámításunk előtti korok óta? Hogy alakultak ki az első nyilvános és az első koedukált vécék? Az ENSZ november 19-t nyilvánította a vécé világnapjának, épp itt az ideje, hogy nyakig elmerüljünk a, hogy is mondják, történelem tengerében.

Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?

A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.