Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Kevesen ismerik a nevét, pedig a német megszállás alatt az akadémiai doktori címmel rendelkező Geschke irányította az összes magyarországi letartóztatási akciót, és szerepet játszott ifj. Horthy Miklós elrablásában is.
A Háztartási, a Pilóta, az Albert és a Korpovit végigkísérte a gyerekkorunkat, sőt, máig velünk vannak. De mit tudunk róluk? A minden, amit tudni akartál a kekszről című rendezvényen a hazai kekszszakma krémje beszélt a keksz dicső múltjáról, biztató jelenéről és fényes jövőjéről.
A Föld 98 százalékán az elmúlt száz évben mérték a legmelegebb átlagos hőmérsékleteket: ilyen koherens, mindenütt egyszerre jelentkező klímaváltozásra nem volt példa az elmúlt 2000 évben.
A demokráciát ricsajnak és röhögésnek nevezte, ugyanakkor feltétlenül hitt a tudományban és a haladásban. Tüntettek ellene, tüntettek mellette, tartották rasszistának és antiszemitának; egyik munkáját IX. Piusz pápa istentelennek és becstelennek titulálta. A modern kor egyik legjelentősebb történészéről François Hartog, a francia értelmiségi világ kortárs idolja írt könyvet.
Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.
A hidegháború ellenére az Egyesült Államok és a Szovjetunió komolyan fontolgatták, hogy félreteszik az ellenségeskedést a tudomány kedvéért. A nagy összeborulásból mégsem lett semmi, a közös űrkutatás 1975-ben valósult meg, de még a mai űrversenyt is feszültségek terhelik.
A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.
A kommunista törvényhozás a hétköznapi élethez közelebb álló gazdasági bűncselekményekre is kíméletlen szigorral csapott le. A gazdasági rendőrség sikert sikerre halmozott, a sebtiben felállított munkásbíróságok akár halálra is ítélhették az embert árdrágítás miatt vagy közellátás elleni bűntettekért.
Hemingway írónak jó volt, haditudósítónak csapnivaló: a legjobb háborús sztorikat elspájzolta a regényeihez, a lapjának pedig mai áron 187 ezer dolláros költségelszámolást nyújtott be, derül ki a kortársak visszaemlékezéseiből.
A Clotilda nevű vitorlást szándékosan süllyesztették el 160 évvel ezelőtt Alabamában. Az utolsó rabszolgaszállítmányt a hajó 1860-ban vitte Amerikába, amikor a rabszolga-kereskedelem már több mint ötven éve illegális volt.
Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.
Az egykori Széll Kálmán, majd Moszkva, majd ismét Széll Kálmán tér mindig is Buda egyik gravitációs központja volt. Erről és a hatalom jampecek ellen vívott kíméletlen harcáról szól a Kalef című dokumentumfilm, amelyet szerdán beszélgetéssel egybekötve vetítettek le az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Európa régóta rajong az eperért, de sokáig csak az apró erdei szamóca állt rendelkezésünkre – ez a szerény növény viszont már a középkorban is Szűz Mária társaságában bukkant fel a korabeli képeken. Egy francia kém kellett ahhoz, hogy a gyümölcs az európai kertekben is elterjedhessen, no meg az, hogy XIV. Lajosnak éppen ez legyen a kedvenc gyümölcse.
Szerencsére ma már nem muszáj kimenni ünnepelni, de még mindig lehet, és a munka ünnepén pártszimpátiától függetlenül a sör-virsli a minimum. Miért, és mióta van ez így, és hogyan kell elkészíteni az igazi virslit?
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Jó az, ha a történészek politizálnak, vagy ha a politikusok a történelmet használják fel céljaikra? Létezik egyáltalán elfogulatlan történetírás? Az Eötvös Csoport rendezvényén Pók Attila és Ablonczy Balázs történészek keresték a választ.
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A keleti kereszténység belső konfliktusa hevességben és szélsőségességben a II. világháború óta egyedülálló. A hátterében álló, Kijev és Moszkva közötti harc ugyanakkor rávetül egy szélesebb, évszázadok alatt kialakult egyházon belüli feszültségre.
A római halál hírnöke, a mindenható erekciósaláta elengedhetetlen összetevője, boszorkányorgiák főszereplője, Trisztán és Izolda vesztének okozója, vízhajtó, emésztéssegítő, májgyógyszer: bemutatkozik az emberiség kultúrkincsének évezredek óta fénylő állócsillaga, a zeller.
Az audiovizuális emlékek helyzete, megőrzése összetettebb és problémásabb, mint a raktárakban álló olajfestményeké. A muzeológus szerint az olyan műtárgyak esetében, mint a filmszalagok vagy a hangszalagok, maga a hordozó is megőrzésre érdemes, mert igenis örökséget képvisel.
A szobatudósnak tartott Hérodotosz Történelem című, i.e. 450-ben megejtett egyiptomi élményeit is összefoglaló művében hatalmas kereskedelmi hajókról írt. A régészek találtak is egyet.
Az ünnepek épp a hétköznapokból való kilépést jelentik, a forrongó múlt újbóli átélésének lehetőségét, és ez a harcos forradalmiság akár a baloldali radikalizmus táptalajául is szolgálhatott volna. Hogyan érte el a Kádár-rendszer, hogy ne legyen baj?
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Csodafegyver csodafegyvert szült az első világháboróban: a németek elérhetetlen magasságban repülő Zeppelinjei ellen az angolok hangfogó betontányérokkal védekeztek. A radartechnológiát megelőző hangdetektáló védrendszer maradványai ma is megtekinthetők több kelet-angliai partszakaszon.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?
A kultikus sorozat sikere annak is betudható, hogy történetei nem szakadtak el túlságosan a történelmi valóságtól. Megnéztük hát, hogy alakult a legendás ereklyék sorsa igazából.
A ma száz éve véget ért első világháborút mindjárt egy nagy stratégiai hibával kezdte a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia 1,8 milliós serege rövid idő alatt csaknem egymillió embert veszített halál vagy sebesülés miatt. A magyar huszárok azért megtették az oroszok ellen, amit csak tudtak: a limanovai csatáért a lengyelek a mai napig hálásak.
1918 őszén a magyarság több évszázados vágyát teljesítette be, ám az ország új vezetői lehetetlen feladatra kaptak felhatalmazást. Magyarországnak úgy kellett volna függetlenül boldogulnia, hogy külföldön nem voltak barátai, és a társadalom is végletesen megosztott volt.
Úgy tekintettek az ország egy-egy részére, mint saját birtokukra. Gazdasági és politikai felemelkedésük érdekében bárkivel hajlandók voltak összefogni, és nagy hatékonysággal szigetelték el az Árpád-ház utolsó királyait.
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.
Az inkvizíció nevében a 15. század végén kiűzték Spanyolországból az áttérni nem akaró zsidókat. Leszármazottaik a középkori spanyolra emlékeztető, különös ladino nyelvet használják. Szarajevóban már csak négyen beszélik a judeo-spanyolt.
A szigorú önmegtartóztatásban élő katharok hittek a nemek egyenlőségében, nem ettek húst, nem harcoltak, és nem is házasodtak. A 13. század elején a pápa uszítására dicstelen szent háborút folytattak a szekta ellen, ami kapóra jött a Franciaországot egyesíteni akaró királyoknak.
A háborúzás és a káosz kora esett egybe a nindzsák fénykorával Japánban. A nindzsák nagy tudással járó mestersége apáról fiúra szállt, feladatukat sokszor nem is harccal, hanem ármánykodással teljesítették. A szamurájokkal szemben nekik az eredmény volt a legfontosabb, eszük ágában sem volt feláldozni magukat holmi szent célért.
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
A legendás étvágyú Nagy Katalin cárnő, II. Henrik húsz évvel idősebb „dajkája”, és Theodora, akiért a bizánci császár jó pár tabut ledöntött. Na meg Lola Montez, az első vérbeli celeb.
Miféle törvény fölött őrködött Wyatt Earp, aki személyesen tanította be John Wayne-t? Mi mindent tett meg a szerelméért egy magyar prostituált? Mennyit ivott valójában Sam Houston, és hajlandó volt-e felnőni saját legendájához Davy Crockett? Volt egyszer egy vadnyugat, de tényleg.
Bár a közvelekedés szerint nem tudott idegen nyelveket, a volt pártfőtitkár könyvei között zavarba ejtően sok angol nyelvtan, szótár, értelmező szótár, idiómagyűjtemény és szlengszótár, sőt angol nyelvű Biblia is akadt. Kádár első komolyabb olvasásélménye Engels Anti-Dühring című munkája volt, amit egy amatőr sakkversenyen nyert.
Kik lehettek a sötétebb bőrű „fekete magyarok”, akiket István legyőzött, és a varégok, akiket letelepített? Ki volt az utolsó törzsfő, aki szembement István király keresztény államiságával? Hogy kaparintotta meg István Bécset a német-római császártól?
Éhínségekhez, háborúkhoz, népvándorlásokhoz, teljes civilizációk felvirágzásához és eltűnéséhez is vezetett az elmúlt évezredekben az éghajlat változása a Földön. Mi jöhet még?
Már a 7. században elhangzott, hogy Allah akbar!, amikor az új hitüktől felvillanyozott arabok történelmük során először léptek fel egységesen, és egymás után hódították meg a perzsák, illetve Bizánc kezében lévő területeket. Hódításaikat csak Konstantinápoly volt képes megállítani.
Bizánc a 7. század elején élte át története egyik legnagyobb válságát. Két világ csapott össze: az egyik oldalon a keresztény Bizánc, a másik oldalon a perzsa Szászánida állam a zoroasztrizmus misztikus világával. Hogyan segítette mindez Mohamed eljövetelét?
Amputált lábú diplomatából lett kém; vadítóan szép színésznő, aki az első filmes meztelenkedés mellett egy haditechnikai újítást jegyez; a francia ellenállók oldalán harcoló új-zélandi jövevény; és az idegenlégió egyetlen női tagja, aki a Bir Hakeim-i kitörést vezette.