Lefőtt a kávé a Kazinczy utcában
A héten Budapesten megnyitott, a kávéfőzés történetét bemutató kiállításból kiderül, hogy az ember a lehető legegyszerűbb dolgot is a végletekig tudja bonyolítani. De megéri.
történelem
Lengyelországban elfogott orosz régészt állítana bíróság elé Ukrajna, ókori örökségi javak ellopásáért
Oroszország többek között ókori régészeti leletek „narratív átkeretezésével” is igyekszik alátámasztani ukrajnai invázióját.
Habsburg Ottó kínai ősei és a hun-magyar kontinuitás
„Árpád nemzetségbeli őseim és Attila elődei Kína szomszédságában laktak évezredeken keresztül. Kimutatható vérségi kapcsolatok is összefűzték az egykorú uralkodóházakat, így kínai ősökre hivatkozhatok” – írta az utolsó Habsburg trónörökös 1976-ban. Íme a fennmaradt levél.
Több ezer évvel tovább folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot Európában a vízben gazdag alföldi területeken
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
Hun van Attila? – így kell kiállítást rendezni egy történelmi alakról, akiről szinte semmi nem maradt fenn
A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállításán 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya szerepel, ami dicséretes ahhoz képest, hogy hozzá köthető leletet nem ismerünk, legendákat viszont annál inkább. Akkor mégis mi került a múzeumba?
Lehet, hogy az AI világuralomra tör, de egyelőre még egy nyomorult neandervölgyit se tud lerajzolni
Egy friss amerikai kutatásban megvizsgálták, hogy milyen képet alkotnak a neandervölgyiekről. Annak ellenére, hogy az elmúlt 150 évben sokat finomodott az ősemberekről alkotott tudományos vélemény, az eredményeken ebből szinte semmi sem látszik.
A boszorkányvádra adott csattanós választ Boleyn Anna egyik leghíresebb portréja
Lezárult a Hever-kastélyban őrzött híres rózsás portré vizsgálata, mint kiderült, nem véletlenül ábrázolták a királynét virággal a kezében, így ugyanis a művész a királyné kezét helyezhette a kép előterébe – ezzel cáfolva a vádakat, hogy hat ujja lett volna.
Ezer sebből vérzik a kínai agyaghadsereg
Modern kori hamisítványok lennének a világhírű agyagszobrok? Ezt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, de amit ma terrakotta hadseregként ismerünk, az nem pusztán ókori lelet, hanem egy hosszú 20. századi folyamat eredménye, amelyben elválaszthatatlan a régészet, az ideológia és a látványos önreprezentáció.
A Szőlő utcai templom szelleme
Első látásra nincs sok közös pont a Szőlő utcai botrány és az egykor ügynöknek beszervezett papnövendékek története között. A ki nem beszélt múlt mellett azonban egy személy is összeköti őket: a Pozsonyi László néven besúgó pap egyben a javítóintézeti kápolnát is vezette.
Stefano Bottoni új könyvében újraértelmezi a magyar történelmet
A történész Balsors, akit régen tép? című kötetében négy kulcspontot jelöl ki, 1905-öt, 1938-at, 1963-at és 2004-et, amiket a tekintélyelvű megújulás, a társadalmi erőszak elszabadulása, a nyugati minták dominánssá válása és az illiberális fordulat kezdeteként diagnosztizál.
A franciák egyik legfőbb kulturális exportcikke, a képregény Beatlese, a propaganda fegyvere: az Asterix
Goscinny és Uderzo zseniális képregényét több mint száz nyelvre lefordították, de mindenhol mást sikerül kihozni belőle – Németországban egyenesen neonáci propagandát.
Melyek a magyar történelem legizgalmasabb régészeti leletei? A Qubit olvasói kérdeztek, a régész válaszol
A Qubit AMA új részében Oross Krisztián a világ legérdekesebb lelőhelyeiről, az ásatások menetéről és a rejtélyes Göbekli Tepéről mesél, és elárulja, hogy ki a legnagyobb történelmi személyiségünk, akiről nincs régészeti bizonyíték.
Az ég atlasza az év leginformatívabb képeskönyve
Edward Brooke-Hitching idén megjelent könyve áttekinthetően és tömören vezeti végig az olvasót a csillagászat történetén, az illusztrációk pedig legalább olyan fontosak benne, mint a szöveg, raádásul maga a kötet is jól néz ki.
Új adatbázisban kutathatók a második világháború magyarországi áldozatai
A Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945 című oldal 3155 település adatait tartalmazza, egyelőre Budapest és Győr nélkül.
Halott mestereim
Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docensének megemlékezése három jelentős európai történészről, Włodzimierz Borodziejről, Lutz Niethammerről és Mathieu Segersről.