történelem

Mi formálja a történelmet? Hát a sör!

A világ sorsát nem az osztályharc, az isteni gondviselés vagy a vakvéletlen alakítja, hanem az ember örök társa, a sör – legalábbis ez derül ki Bart Dániel új könyvéből, Az arany folyamból. Meg még az is, hogy mi köze a sörnek a hallucinogénekhez, és hogy mi az a gruit.

Videóajánló: Időutazás az ókori Róma mindennapjaiba

Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.

Ki a legnagyobb király? Az 1. helyen: Szent István

Az államalapító király megítélése közel ezer évig konszenzusos volt, hiszen életművében minden politikai oldal megtalálhatta a neki tetsző elemeket: a Nyugathoz való elkötelezettség, a keresztény állam vagy az akár vérontás útján is népe boldogulását kereső vezető képében. De hogy lett pogányból keresztény a magyarság, és miért értik sokan félre Imre fiának írt intelmeit?

Ki a legnagyobb király? A 2. helyen: I. Mátyás

Az álruhás igazságosztó alakja csak legenda, de tény, hogy Mátyás a legtehetségesebb uralkodók közé tartozott: 15 éves korától haláláig vezette az országot. Apja árnyékából kilépve józanul kezelte a török fenyegetést, hatalmát három lázadás ellenére is sikerült megszilárdítania, de hiába építette fel a Corvin brandet, törvényes fiúörökös híján ő maradt az egyetlen Hunyadi a trónon.

Egyedülálló kötet mutatja be Magyarország globális történetét az elmúlt másfél évszázadban

A múltbéli eseményeket jellemzően nemzeti történelmünk részeként, szinte kizárólag magyar nézőpontból ismerjük. Ezen a hagyományon változtat a napokban megjelenő Magyarország globális története 1869–2022, amely a neves francia történész, Patrick Boucheron által szerkesztett Histoire mondiale de la France mintájára globális szemszögből mutatja be az ország történelmét.

Ki a legnagyobb király? A 3. helyen: Károly Róbert

A Caroberto néven született I. Károly hatalmát sokáig nem ismerték el az Árpád-ház kihalása után befolyást szerző oligarchák, de a Visegrádban berendezkedő király végül legyőzte a tartományurakat. Pénz- és hadügyi reformjai, valamint nemzetközi szövetségei révén a Magyar Királyság egy anarchiától szenvedő országból a térség vezető hatalmává vált.

Ki a legnagyobb király? A 4. helyen: Szent László

László, a lovagkirály úgy virágoztatta fel a Magyar Királyságot a 11. század végére, hogy a belviszályok mellett a német-római császárt is ellenfelei között tudhatta. A pápa támogatását élvező László Horvátország elfoglalásával növelte az ország területét, híres törvénykönyveivel rendet vágott az országban, a keleti határt pedig 150 évre bebiztosította.

Miért bal a baloldal, és mitől jobb a jobb?

A politikai oldalak sorsa a francia forradalom idején, Versailles-ban pecsételődött meg: ott döntöttek úgy az egymással szemben álló képviselők, hogy a terem bal és jobb oldalába húzódnak. Ez a felosztás már csak a nyelvi hagyományokból eredően is ingyen muníciót ad a populista politikusok kezébe.

Ki a legnagyobb király? Az 5. helyen: III. Béla

A 12. század végén virágkorát élte a Magyar Királyság, köszönhetően korának egyik leggazdagabb európai uralkodójának, III. Bélának. A bizánci trón várományosaként szerzett tapasztalatával Béla fellendítette a gazdaságot és a kultúrát, elrendelte az írásbeliséget, és megalapozta a Mátyás haláláig tartó magyar nagyhatalmat.

Ki a legnagyobb király? A 6. helyen: IV. Béla

Az Aranybullát kiadó II. András fiának egész életét végigkísérték a családi belharcok. A háborúkban nem volt igazán sikeres, és a tatárjárás elől el is menekült az országból. A nagy visszatérés után mégis sikerült úgy újjáépítenie az országot, hogy második honalapítóként emlékezzenek rá. Buda és Visegrád várát is ő alapította.

Ki a legnagyobb király? A 7. helyen: Mária Terézia

Bár Habsburg uralkodóként az egész birodalomért felelt, Mária Teréziát nem véletlenül tartották a magyarok királynőjének – a hazai nemesség az „Életünket és vérünket!” kiáltással állt mellé. Tanügyi és vámrendelete alapvetően határozta meg Magyarország sorsát, de férjével és 16 gyermekével is bensőségesebb kapcsolatot ápolt annál, amit a korszellem diktált.

A „fasiszta Ukrajna” mítosza

Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?

Ki a legnagyobb király? A 8. helyen: Nagy Lajos

Apja, Károly Róbert stabil gazdaságot és belpolitikai helyzetet hagyott rá, Lajos pedig a délkeleti terjeszkedésével és a lengyel trón megöröklésével Európa egyik leghatalmasabb uralkodójává vált. Az oktatás és a művelődés pártolója volt: az ő nevéhez fűződik az első magyar egyetem, a Képes Krónika és a nagyfokú városiasodás is.

Ki a legnagyobb király? A 9. helyen: Luxemburgi Zsigmond

Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.

Kádár-kocka és paneldzsungel: a szocializmus épített öröksége

Miért vált a sátortetős kockaház a magyar vidék amortizációjának egyik legfőbb szimbólumává? Miként tükrözte a szocializmus társadalomról alkotott ideáit a panellakótelepek kialakítása és a lakások belső elrendezése? Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus a Glossza podcast legfrissebb adásában.

Ki a legnagyobb király? A 10. helyen: Könyves Kálmán

Sorozatunk első részében bemutatjuk Kálmánt, akinek nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.

Bejelentették, hogy megtalálták Cook kapitány hajóját, az Endeavourt, és egymásnak estek a kutatók

James Cook a HMS Endeavour fedélzetén körbehajózta a Földet, feltérképezte Ausztrália keleti partvidékét, és még a Vénusz átvonulását is megfigyelte. Ausztrál kutatók szerint biztos, hogy a 2019-ben megtalált roncsok az Endeavour maradványai, de az amerikaiak szerint elhamarkodott a kijelentés, amit a politika és az érzelmek fűtöttek.

Hiába a tudomány és a technológia vívmányai, egyre rosszabbul kezeljük a katasztrófákat és a válságokat

Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?

A sajtófotó mint teljes értékű történelmi forrás: a Beatrice-rajongó szocialista ifjúságtól a taxisblokádon mélázó fiatal Orbán Viktorig

A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.

Kifelé Budapestről, ideje templomot nézni!

A Templomséták a Dunakanyarban a címe ellenére nem kizárólag a Dunakanyarral foglalkozik. A bédekkerként forgatható könyvbe 16 különálló séta, 157 valamilyen formában megtekinthető templom vagy vallási jelentőségű épület fért bele Esztergomtól Pomázig, és annak, aki nem utazna messzire Budapestről, de mégis kimozdulna, jó iránymutatást ad.

Az ország, ahol betiltották a karácsonyt

Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.

Már a vikingek előtt is éltek emberek a Feröer-szigeteken

A kutatók eddig azt hitték, hogy a sziget első lakói a 850 körül érkező viking hajósok voltak, de több nyom is arra utal, hogy háromszáz évvel az érkezésük előtt már laktak a szigeten, sőt, birkát is tartottak. Birka még mindig van, és még az is lehet, hogy még maga Szent Brendan vitte magával az ötödik században.

Ma 100 éve szavazott a maradásról Sopron, a leghűségesebb város, de a német kisebbségnek nem járt érte sok köszönet

Másfél évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, 1921. december 14-én rendezték meg a népszavazást arról, hogy Sopron és környéke Ausztriához tartozzon, vagy Magyarországhoz. És bár a helyi német nemzetiségűek jelentős része is a maradásra szavazott, az elmúlt 100 év nemzetpolitikája nem igazán hálálta meg hűségüket.

Szendrey Júlia: Bárki lehet Mikulás!

Szendrey Júlia 19. századi meséje szerint a Mikulás nem a Lappföldről hozza a gyerekeknek szánt meglepetést, hanem a pesti Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amiket azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt. A mesében ráadásul a Mikulás nem a megszokott püspök formájában jelenik meg: nemtől, kortól függetlenül bárkiben ott rejtőzhet.

Videóajánló: I. e. 1177, az év, amikor összeomlott a civilizáció

Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.

A történelem mozgatórugója: a csere

Az emberi történelem tranzakciók létesítése, kiterjesztése és a rendszer büntetőintézményekkel történő stabilizálása során íródik. A hősök és próféták, tudósok és művészek, felfedezők és hadvezérek, királyságok és nemzetek küzdelmeiről szóló színes mesék lényegében a tranzakciók és a feladatváltás költségeinek csökkentésére irányuló tettek sorozatáról szólnak.

Gyilkos a newsfeed a pesti utcán: 1956-ban a köztereken működött a közösségi média

1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?