történelem

Nyilvánosságra hozták a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének eredeti példányait

Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.

Néhány réztallér írhatja át Ausztrália történelmét

Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.

A legtökéletesebb gyümölcs, amit Isten megalkothatott: az eper

Európa régóta rajong az eperért, de sokáig csak az apró erdei szamóca állt rendelkezésünkre – ez a szerény növény viszont már a középkorban is Szűz Mária társaságában bukkant fel a korabeli képeken. Egy francia kém kellett ahhoz, hogy a gyümölcs az európai kertekben is elterjedhessen, no meg az, hogy XIV. Lajosnak éppen ez legyen a kedvenc gyümölcse.

Így válik örökséggé egy régi filmkópia

Az audiovizuális emlékek helyzete, megőrzése összetettebb és problémásabb, mint a raktárakban álló olajfestményeké. A muzeológus szerint az olyan műtárgyak esetében, mint a filmszalagok vagy a hangszalagok, maga a hordozó is megőrzésre érdemes, mert igenis örökséget képvisel.

Posta és McDonald’s lett a Józsefváros legendás cigányzenés kávéházaiból – az eltékozolt roma örökség nyomában

Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.

Huszárok az első világháborúban: „Sajnálhatja, ha nem vette észre, hogy a magyarok a legjobbak”

A ma száz éve véget ért első világháborút mindjárt egy nagy stratégiai hibával kezdte a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia 1,8 milliós serege rövid idő alatt csaknem egymillió embert veszített halál vagy sebesülés miatt. A magyar huszárok azért megtették az oroszok ellen, amit csak tudtak: a limanovai csatáért a lengyelek a mai napig hálásak.

Nindzsák a középkori Japánban: Mindent szabad, csak győzzünk!

A háborúzás és a káosz kora esett egybe a nindzsák fénykorával Japánban. A nindzsák nagy tudással járó mestersége apáról fiúra szállt, feladatukat sokszor nem is harccal, hanem ármánykodással teljesítették. A szamurájokkal szemben nekik az eredmény volt a legfontosabb, eszük ágában sem volt feláldozni magukat holmi szent célért.

Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat

A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.