történelem

Az ősi mítoszok és legendák segíthetnek megküzdeni a klímaváltozás következményeivel

A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.

Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?

Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.

Ma 40 éve mutatták be az első IBM PC-t

Az akkor már piacon lévőkkel ellentétben a teljesen moduláris felépítése miatt képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Az amerikai személyi számítógép első európai klónját magyarok dobták piacra Proper-16 márkanéven, ráadásul már 1982-ben.

Kik azok az angolszászok?

Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az angolszásznak nevezett nép Nagy-Britanniában nem is igazán nép volt, hanem inkább kulturális identitás. Ennek ellentmond az a nézet, hogy az Európából benyomuló angolszászok kiirtották vagy a perifériára űzték Nagy-Britannia őslakóit, a koponyák vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy a korábbi lakók asszimilálódtak.

Alfa vagy brit? Delta vagy indiai? Nem mindegy, hogy hívják a vírusvariánsokat?

A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.

Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet

Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.

A briteknek, az amerikaiaknak és az osztrákoknak is dolgozott Pista bácsi, a kalandos sorsú magyar szuperkém

1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.

Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata

Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.

Párkereső rituálék, válságvirsli és tüntető mámor – így köszöntötte az újévet Magyarország 100-150 éve

A szilveszteri-újévi babonák a 19. században leginkább a párkeresésről, a huszadikban viszont már a pénzügyi boldogulásról szóltak, és még a virslizést is a nagy gazdasági világválságnak köszönhetjük. Az újságok vidéki népszokásokról és a nyüzsgő budapesti éjszakáról is beszámoltak az év első napjain, de az is tipikus szilveszteri cím volt, hogy „Revolver, méreg, akasztás”.

A tudós, aki kiszámolta a civilizáció jövőjét

Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.

Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai

Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.

A botra tűzött szivacstól a Swarovski-kristályig ível a vécé több évezredes diadalútja

Az ürítés menete évezredek óta változatlan, de a vízöblítéses vécéket alig száz éve használjuk. Hogyan változott a vécékultúra az időszámításunk előtti korok óta? Hogy alakultak ki az első nyilvános és az első koedukált vécék? Az ENSZ november 19-t nyilvánította a vécé világnapjának, épp itt az ideje, hogy nyakig elmerüljünk a, hogy is mondják, történelem tengerében.

Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?

A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.

Uniós támogatásból nyílik meg az első európai szagkönyvtár

Az Odeuropa az európai kultúrkörhöz tartozó szagokat és illatokat gyűjti és rekonstruálja a motorolajtól a szárított trágyán át a repülősóig. A nemzetközi kutatócsoport 2,8 millió eurós uniós támogatással indul, és többek között a memória és a szaglás közötti kapcsolatot is vizsgálja majd, eredményeiket online publikálják.

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.

A csernobili atomkatasztrófa robbanáshoz vezetett a magyar tájékoztatáspolitikában

Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.

Hogyan ne írjunk tudománytörténetet?

Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.

1981: az év, amikor megsokasodtak a rokkantak

1981 volt az első, 1992 az utolsó év, amikor szeptember 18-át a Rokkantak napjaként ünnepelték – azóta december 3-át tartjuk számon a fogyatékkal élők világnapjaként. A „rokkant” kifejezés rosszul öregedett ugyan, és nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, a fogalom elterjedése és különösen az 1981-es év mégis jelentős lépés volt a fogyatékkal élők társadalmi elismertsége felé.

Horthy Miklós vesztegetési kísérlete

Horthy Miklós leveleiben és visszaemlékezéseiben mindent megtett annak érdekében, hogy saját magát a becsület tiszta kezű lovagjaként mutassa be, aki életében soha sem hazudott. Amikor azonban saját vélt érdekeiről volt szó, korántsem ragaszkodott ennyire szorosan az általa hirdetett erkölcsi alapelvekhez.

Hogy került Szent István a templomba?

És azt ismered, hogy Szent István találkozik a historizmussal, az egyházművészettel és a nacionalizmussal? – kezdődhetne egy augusztus 20-i bölcsészvicc. A nagy találkozásra a 19. században került sor, és hatására markáns változás következett be a Szent István-ábrázolásokban, amelynek jelei máig megfigyelhetők.

Több tízezres mintán vizsgálták az afrikai rabszolga-kereskedelem genetikai hatását

A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.

Át szabad-e írni egy nemzet himnuszát?

A múlt hibáinak jóvátételét célzó kísérletek nemcsak a szobordöntögetésekben és a nyelvi változásokban mutatkoznak meg, hanem az egyes országok nemzeti himnuszainak megváltoztatásában is. Az elmúlt néhány évben az ausztrálok, a kanadaiak és az osztrákok is átírták saját nemzeti himnuszukat.

Ganz-MÁVAG kolónia: ahol a gyári munkások világa találkozik az underground kultúrával és a kínai városlakókkal

A Budapest 8. kerületében álló épületegyüttes 110 éves fennállása óta a lehető legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak adott otthont. Bár az egykori lakótelep története nem a folyamatos fejlődésről szól, mégis akadnak epizódok, amelyekre pozitív örökségképet lehet alapozni. Ha ezt sikerülne közvetíteni, nemcsak a kolónia lenne Budapest egyik legizgalmasabb pontja, de maga a város is jobb hellyé válna.