Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
„Soha még a magyar történetírásban ilyen nagy volumenű kutatási kapacitásbővítés nem zajlott le, mint az elmúlt évtizedekben. Történt ez mindenféle átlátható szakmai vita és a nemzetközileg elismert vonatkoztatási pontok figyelembe vétele nélkül” – Pető Andrea történész és Barna Ildikó szociológus folytatja a történetírás szabadságáról szóló vitát.
2010-től illiberális emlékezetpolitikai fordulat kezdődött a magyar történetírásban, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol, írta Barna Ildikó és Pető Andrea szeptember végén a Qubiten. Szulovszky János történész szerint az írást pontatlan adatok, illogikus gondolkodás és a kritikus önreflexió hiánya jellemzik.
A transzban harcoló vikingek, a berserkerek titkát a mai napig találgatják, van, aki hisztériát, van, aki légyölő galócát sejt a háttérben. Egy friss kutatás szerint a bolondító beléndeknek köszönhették a szupererejüket.
Bár a putyini rendszer még sokáig és sokféleképpen korlátozhatja a sajtószabadságot, jelentősen csökkent az orosz társadalom érdeklődése a rezsim legfőbb propagandaeszköze, a tévék iránt. Még fontosabb, hogy az oroszok többsége ma már nem az államtól várja sorsa jobbra fordulását.
Vasárnap temették el az utóbbi fél évszázad megkerülhetetlen szépírójaként ismert Konrád Györgyöt, aki írói munkásságának kiteljesedése előtt szociológusként is maradandót alkotott. Hogyan látta a hatalomhoz és kortársaihoz képest Konrád és szerzőtársa, Szelényi Iván a hatvanas évek dinamikusan növekedő társadalmi csoportját, az ingázókat, és mi újat tudtak róluk mondani?
„Kis valószínűséggel létezik annak a lehetősége, hogy a múltat megint újraírják, ultrakonzervatív és idegengyűlölő módon” – jósolták bizakodva a magyar történelemírásról 1992-ben. Alig két évtized múlva, 2010-től azonban elkezdődött az illiberális emlékezetpolitikai fordulat, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol.
1944 októberében 19 zsidó lakost öltek meg a Csengery utca 64-ben. Valóban a kétgyerekes Dely Piroska vezette a vérengzést? Idén nyáron jelent meg Pető Andrea történész a tragédiát feldolgozó kötete, a Láthatatlan elkövetők: Nők a magyarországi nyilas mozgalomban.
Az amerikai hadtörténet egyik leghatékonyabb ügynökeként Agent Orange néven bevetett növényirtó szer még mindig pusztít, és nem csak Vietnamban. Az ázsiai országban 4,8 millió embert fertőzhetett meg a dioxintartalmú szer, de az amerikai veteránok sem úszták meg következmények nélkül.
Az egyik első Magyarországon rendezett fesztivál, a szocialista Savaria Karnevál megmutatja mindazt, amit a hatvanas évek tömegszórakoztatásának idő- és történelemszemléletéről, a lokális örökséghez fűződő viszonyáról és az ideológiai megfelelésről tudni érdemes.
Mitől vált az ünnep nemzetivé? Kiket tudott megszólítani a Szent István-kultusz, és kiket nem? Milyen nemzeti szentekkel versengett az államalapító király a 19. századi többnemzetiségű Magyar Királyságban?
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Kevesen ismerik a nevét, pedig a német megszállás alatt az akadémiai doktori címmel rendelkező Geschke irányította az összes magyarországi letartóztatási akciót, és szerepet játszott ifj. Horthy Miklós elrablásában is.
A Háztartási, a Pilóta, az Albert és a Korpovit végigkísérte a gyerekkorunkat, sőt, máig velünk vannak. De mit tudunk róluk? A minden, amit tudni akartál a kekszről című rendezvényen a hazai kekszszakma krémje beszélt a keksz dicső múltjáról, biztató jelenéről és fényes jövőjéről.
A Föld 98 százalékán az elmúlt száz évben mérték a legmelegebb átlagos hőmérsékleteket: ilyen koherens, mindenütt egyszerre jelentkező klímaváltozásra nem volt példa az elmúlt 2000 évben.
A demokráciát ricsajnak és röhögésnek nevezte, ugyanakkor feltétlenül hitt a tudományban és a haladásban. Tüntettek ellene, tüntettek mellette, tartották rasszistának és antiszemitának; egyik munkáját IX. Piusz pápa istentelennek és becstelennek titulálta. A modern kor egyik legjelentősebb történészéről François Hartog, a francia értelmiségi világ kortárs idolja írt könyvet.
Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.
A hidegháború ellenére az Egyesült Államok és a Szovjetunió komolyan fontolgatták, hogy félreteszik az ellenségeskedést a tudomány kedvéért. A nagy összeborulásból mégsem lett semmi, a közös űrkutatás 1975-ben valósult meg, de még a mai űrversenyt is feszültségek terhelik.
A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.
A kommunista törvényhozás a hétköznapi élethez közelebb álló gazdasági bűncselekményekre is kíméletlen szigorral csapott le. A gazdasági rendőrség sikert sikerre halmozott, a sebtiben felállított munkásbíróságok akár halálra is ítélhették az embert árdrágítás miatt vagy közellátás elleni bűntettekért.
Hemingway írónak jó volt, haditudósítónak csapnivaló: a legjobb háborús sztorikat elspájzolta a regényeihez, a lapjának pedig mai áron 187 ezer dolláros költségelszámolást nyújtott be, derül ki a kortársak visszaemlékezéseiből.
A Clotilda nevű vitorlást szándékosan süllyesztették el 160 évvel ezelőtt Alabamában. Az utolsó rabszolgaszállítmányt a hajó 1860-ban vitte Amerikába, amikor a rabszolga-kereskedelem már több mint ötven éve illegális volt.
Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.
Az egykori Széll Kálmán, majd Moszkva, majd ismét Széll Kálmán tér mindig is Buda egyik gravitációs központja volt. Erről és a hatalom jampecek ellen vívott kíméletlen harcáról szól a Kalef című dokumentumfilm, amelyet szerdán beszélgetéssel egybekötve vetítettek le az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Európa régóta rajong az eperért, de sokáig csak az apró erdei szamóca állt rendelkezésünkre – ez a szerény növény viszont már a középkorban is Szűz Mária társaságában bukkant fel a korabeli képeken. Egy francia kém kellett ahhoz, hogy a gyümölcs az európai kertekben is elterjedhessen, no meg az, hogy XIV. Lajosnak éppen ez legyen a kedvenc gyümölcse.
Szerencsére ma már nem muszáj kimenni ünnepelni, de még mindig lehet, és a munka ünnepén pártszimpátiától függetlenül a sör-virsli a minimum. Miért, és mióta van ez így, és hogyan kell elkészíteni az igazi virslit?
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Jó az, ha a történészek politizálnak, vagy ha a politikusok a történelmet használják fel céljaikra? Létezik egyáltalán elfogulatlan történetírás? Az Eötvös Csoport rendezvényén Pók Attila és Ablonczy Balázs történészek keresték a választ.
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A keleti kereszténység belső konfliktusa hevességben és szélsőségességben a II. világháború óta egyedülálló. A hátterében álló, Kijev és Moszkva közötti harc ugyanakkor rávetül egy szélesebb, évszázadok alatt kialakult egyházon belüli feszültségre.
A római halál hírnöke, a mindenható erekciósaláta elengedhetetlen összetevője, boszorkányorgiák főszereplője, Trisztán és Izolda vesztének okozója, vízhajtó, emésztéssegítő, májgyógyszer: bemutatkozik az emberiség kultúrkincsének évezredek óta fénylő állócsillaga, a zeller.
Az audiovizuális emlékek helyzete, megőrzése összetettebb és problémásabb, mint a raktárakban álló olajfestményeké. A muzeológus szerint az olyan műtárgyak esetében, mint a filmszalagok vagy a hangszalagok, maga a hordozó is megőrzésre érdemes, mert igenis örökséget képvisel.
A szobatudósnak tartott Hérodotosz Történelem című, i.e. 450-ben megejtett egyiptomi élményeit is összefoglaló művében hatalmas kereskedelmi hajókról írt. A régészek találtak is egyet.
Az ünnepek épp a hétköznapokból való kilépést jelentik, a forrongó múlt újbóli átélésének lehetőségét, és ez a harcos forradalmiság akár a baloldali radikalizmus táptalajául is szolgálhatott volna. Hogyan érte el a Kádár-rendszer, hogy ne legyen baj?
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Csodafegyver csodafegyvert szült az első világháboróban: a németek elérhetetlen magasságban repülő Zeppelinjei ellen az angolok hangfogó betontányérokkal védekeztek. A radartechnológiát megelőző hangdetektáló védrendszer maradványai ma is megtekinthetők több kelet-angliai partszakaszon.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?
A kultikus sorozat sikere annak is betudható, hogy történetei nem szakadtak el túlságosan a történelmi valóságtól. Megnéztük hát, hogy alakult a legendás ereklyék sorsa igazából.
A ma száz éve véget ért első világháborút mindjárt egy nagy stratégiai hibával kezdte a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia 1,8 milliós serege rövid idő alatt csaknem egymillió embert veszített halál vagy sebesülés miatt. A magyar huszárok azért megtették az oroszok ellen, amit csak tudtak: a limanovai csatáért a lengyelek a mai napig hálásak.
1918 őszén a magyarság több évszázados vágyát teljesítette be, ám az ország új vezetői lehetetlen feladatra kaptak felhatalmazást. Magyarországnak úgy kellett volna függetlenül boldogulnia, hogy külföldön nem voltak barátai, és a társadalom is végletesen megosztott volt.
Úgy tekintettek az ország egy-egy részére, mint saját birtokukra. Gazdasági és politikai felemelkedésük érdekében bárkivel hajlandók voltak összefogni, és nagy hatékonysággal szigetelték el az Árpád-ház utolsó királyait.
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.
Az inkvizíció nevében a 15. század végén kiűzték Spanyolországból az áttérni nem akaró zsidókat. Leszármazottaik a középkori spanyolra emlékeztető, különös ladino nyelvet használják. Szarajevóban már csak négyen beszélik a judeo-spanyolt.