Az ausztriai Complexity Science Hub kutatóintézet a három legnépszerűbb nyelvi modellt tesztelte történelemből, de a legjobb is csak 46 százalékos pontossággal teljesített.
Űrtávcső, mellimplantátum, Metallica-sláger: homok nélkül talán nem is létezne az emberi civilizáció. Csakhogy az ENSZ számításai szerint a Föld 2050-re kifogyhat a használható homokból, miközben a kitermelés már most is jelentős környezeti károkat okoz.
A világ egyik legismertebb bűvésztrükkjéhez két dolog kell: nyúl és kalap. De honnan ered a mutatvány, és miért pont a nyúlra esett a választás?
Az apró agyagfigura felfedezése teljesen meglepte a régészeket. Bár hasonló stílusú szobrok gyakoriak Mezopotámiában, ez az első, hogy a Perzsa-öböl közelében is megtalálták őket.
Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
Az apró kanalak segítségével ópiummal, nadragulyával vagy bolondító beléndekkel stimulálhatták magukat az elsősorban alkoholfogyasztásukról ismert barbárok.
Bár életében kifejezetten népszerű és sikeres volt, Rottenbiller Lipót háromszor megválasztott főpolgármestert már a halálára elfelejtette a pesti nép, neve csak az „így bukott meg Rottenbiller” mondásban élt tovább. De ki volt az, aki megkísérelte ellopni a teljes Rottenbiller utcát?
Valóban saját trónja zúzta halálra a királyt Dömösön 1063-ban, ahogy azt a Képes krónika írja? Veszprémy László történész a legenda nyomába eredt.
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Az ősember tenyérlenyomatában, a falba karcolt névben, a római nyilvános vécé firkáiban és a modern tagekben van valami közös: a nyomhagyás iránti vágy. Az őskori, az ókori és a mai firkákat mégis világok választják el egymástól.
A kb. 4400 éves írásos emlék, amire egy szíriai sírból előkerült agyaghengerekre vésve bukkantak rá, 500 évvel előzi meg az egyiptomi írást.
A huszadik század legeredményesebb brit hóhéra, Albert Pierrepoint legalább 400 embert akasztott fel hosszú pályafutása során. Azzal dicsekedett, hogy mindenki másnál gyorsabban hajtja végre az ítéletet, és nyolc másodperc alatt képes kivégezni egy elítéltet.
A korábbi feltételezések szerint a tranzakciókat jelölő agyagtáblácskákon jelentek meg az ékírás korai jelei, de egy friss kutatás szerint több forrása volt az írás megjelenésének.
Fegyverek és drágakövek is előkerültek a korai város helyszínén, ami viszonylag fejlett társadalom jelenlétére utal egy olyan területen, amiről eddig azt tartották, hogy csak nomád pásztorok lakták.
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.