Középkori kincsekkel teli sírt tártak fel Angliában
A harpole-i kincsek között egy aranyból készült medál, egy ezüstkereszt és számos más apróság található, a sírbe feltehetően egy magas rangú szász nőt, esetleg egyházi személyt temethettek.
történelem
„A mai történelemkönyvek nem a történelmi események megértését szolgálják, hanem a NER elfogadását”
A középiskolákban használatos tankönyvek politikai üzenetet hordoznak, sokszor hibásak vagy hiányosak, belterjes módon készülnek, és mítoszokat kezelnek tényként, miközben a mindennapok megértéséhez elengedhetetlen modern kori történelemre alig jut idő, állítják szakértők, történészek és gyakorló történelemtanárok.
A tök dicsérete
Ha ősz, akkor tök, attól függetlenül, hogy faragjuk-e vagy sem. De honnan jött, hol van, és hová tart a tök, és mit eszünk rajta?
1956-ban alig lehetett bejutni Magyarországra, mégis több mint száz nyugati újságíró tudósította a szabad világot a forradalomról
22 amerikai, 26 angol, 17 francia, 31 osztrák, 20 olasz, 8 svájci, 9 holland, 5 belga, 12 német, 1 norvég, 4 finn, 1 török, 2 dán, 1 svéd, 1 spanyol, valamint 1-1 a Vatikán és az ENSZ által delegált médiamunkás tevékenykedett a helyszínen. Korabeli videókon, amit láttak.
„Nekünk, magyaroknak különösen sok szenvedés jutott a történelem során”
A kollektív történelmi trauma érzését leginkább egy faluban, jó anyagi körülmények között élő, az átlagnál vallásosabb és tekintélyelvű honfitársunk tudja megélni, aki szerint Magyarország mindig is ki volt szolgáltatva a nagyhatalmaknak, derül ki egy friss kutatásból.
Mit tudunk Jézusról?
Vannak, akik már-már rögeszmésen hisznek abban, hogy Jézus feminista volt, és Mária Magdolna volt a kijelölt utódja, vagy éppen a felesége, míg olyanok is akadnak, akik szerint Jézus egész biztosan azt gondolta, hogy a felebaráti szeretet parancsa nem vonatkozik a bevándorlókra. De mit mond a történettudomány?
Videóajánló: Milyen volt az élet az 1800-as években?
Két nagyszerű Youtube-csatorna, ami kétféleképpen mesél a 19. századi életről: az egyiken korabeli beszámolók, film- és hangfelvételek találhatók a polgárháború veteránjaitól, egykori rabszolgáktól vagy a kísérleteiről mesélő Edisontól, míg a másikon egy ma élő fiatal amerikai pár szimulálja az 1820-as évek missouri-i mindennapjait.
Ezeréves múmiák vizsgálata világított rá arra, milyen gyakori volt a múltban az erőszakos halál
Dél-Amerikából származó múmiákról készítettek 3D CT-felvételeket, így rekonstruálni tudták, hogyan haltak meg: egy fiatal férfit fejbe vágtak, majd hátba szúrtak, egy másiknak pedig eltörték a nyakát.
Akiket a történetírás sokáig figyelmen kívül hagyott: nők a háborús konfliktusokban
A fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, és ennek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában zajló háborúban.
Nem a húsáért, hanem a magjáért termesztették a görögdinnyét 6000 évvel ezelőtt
A dinnyetudorok között régi vita, hogy vajon mikor sikerült kinemesíteni a vörös bélű, édes görögdinnyét. Az biztos, hogy az egyiptomiak édességként fogyasztották, most az is kiderült, hogy hatezer éve Líbiában viszont még a keserű, fehér húsú fajta termett.
Barta Tamás útja a szocializmusból a szabadságba
Mit árul el az LGT legendás gitárosának sorsa a szocializmus mindennapjairól, a pártállam ideológiájáról, kultúrpolitikájáról, és milyen ellentétek sejlenek fel a gitáros új otthona, az USA és a vasfüggöny mögötti Magyarország között, ahol édesanyja maradt?
Íme egy történelemkönyv, amilyet még biztosan nem olvastál
Mi köze Baktay Ervinnek a Blahán zenélő pánsípos indiánokhoz? Milyen italt kezdtek gyártani Kőbányán Martin Luther King halálának évében? A Magyarország globális történetében 82 szerző tekinti át, mi zajlott 1869-tól mostanáig itthon és a világban. A mikrotörténetek szokatlan perspektívákból mutatják meg, hogy minden mindennel összefügg.
Mit ér a vármegye? Semmit. És mindent!
Az 1848 előtti vármegye lehetne éppen az a hagyomány, örökség vagy szimbolikus keret, amelyen belül a lokális vagy regionális önrendelkezést és kormányzást a hatalmi központ mindenhatóságával szemben előnyben részesítő tábor akár még biztos támaszt is találhatna. Persze nem nevében, hanem továbbgondolt eszmeiségében.
A főispánok az aktuális hatalmat szolgálták, de volt, hogy ők akadályozták meg a totalitárius rendszer kialakulását
A vármegyék közel ezer évig fontos szerepet töltöttek be a magyar történelemben, de az élükre állított ispánok, majd főispánok jelentősége hullámzott – a középkorban a király, a dualizmusban a magyar kormány megyei helytartói voltak, 1935-ben megakadályozták a totalitárius állam kialakulását, majd egyszerű hivatallá fokozódott le a tisztség.
A mezőgazdaság és a háborúzás miatt válhattak egyre bonyolultabbá az emberi társadalmak
Egy osztrák kutatás jutott erre az eredményre az emberi társadalmakban végbement globális változások alapján. Nem egyöntetű a kutatás megítélése, vannak, akik szkeptikusan viszonyulnak az adatalapú felméréshez.
Mi formálja a történelmet? Hát a sör!
A világ sorsát nem az osztályharc, az isteni gondviselés vagy a vakvéletlen alakítja, hanem az ember örök társa, a sör – legalábbis ez derül ki Bart Dániel új könyvéből, Az arany folyamból. Meg még az is, hogy mi köze a sörnek a hallucinogénekhez, és hogy mi az a gruit.
Leletekből vett DNS-mintákkal megfejtették, honnan indult a nagy pestisjárvány
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Videóajánló: Időutazás az ókori Róma mindennapjaiba
Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.
A putyini Oroszországot a messianizmus és az az elmélet fűti, miszerint Moszkva a harmadik Róma
A romlott Nyugatot és a szabad Keletet egyesítő orosz messianizmus gyakorlatilag egyidős az orosz írásbeliséggel – hangzott el a CEU Határtalan tudás sorozatának kedd esti eseményén, ahol Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Sz. Bíró Zoltán történész és Spiró György író beszélgetett az ukrajnai háború kulturális előzményeiről.
Végig Mátyás vezetett, de Szent István őrületes hajrával megnyerte a közönségszavazást, így ő a legnagyobb király
Véget ért tíz héten át tartó cikksorozatunk és vele együtt az olvasói szavazás is, amelyen hiába vezetett az első pillanattól kezdve Mátyás, a célegyenesre ráfordító kanyarban előzött István, így a szakmai elismerés mellett a közönségdíjat is az államalapító érdemelte ki.
Ki a legnagyobb király? Az 1. helyen: Szent István
Az államalapító király megítélése közel ezer évig konszenzusos volt, hiszen életművében minden politikai oldal megtalálhatta a neki tetsző elemeket: a Nyugathoz való elkötelezettség, a keresztény állam vagy az akár vérontás útján is népe boldogulását kereső vezető képében. De hogy lett pogányból keresztény a magyarság, és miért értik sokan félre Imre fiának írt intelmeit?
Ki a legnagyobb király? A 2. helyen: I. Mátyás
Az álruhás igazságosztó alakja csak legenda, de tény, hogy Mátyás a legtehetségesebb uralkodók közé tartozott: 15 éves korától haláláig vezette az országot. Apja árnyékából kilépve józanul kezelte a török fenyegetést, hatalmát három lázadás ellenére is sikerült megszilárdítania, de hiába építette fel a Corvin brandet, törvényes fiúörökös híján ő maradt az egyetlen Hunyadi a trónon.
Egyedülálló kötet mutatja be Magyarország globális történetét az elmúlt másfél évszázadban
A múltbéli eseményeket jellemzően nemzeti történelmünk részeként, szinte kizárólag magyar nézőpontból ismerjük. Ezen a hagyományon változtat a napokban megjelenő Magyarország globális története 1869–2022, amely a neves francia történész, Patrick Boucheron által szerkesztett Histoire mondiale de la France mintájára globális szemszögből mutatja be az ország történelmét.
Ki a legnagyobb király? A 3. helyen: Károly Róbert
A Caroberto néven született I. Károly hatalmát sokáig nem ismerték el az Árpád-ház kihalása után befolyást szerző oligarchák, de a Visegrádban berendezkedő király végül legyőzte a tartományurakat. Pénz- és hadügyi reformjai, valamint nemzetközi szövetségei révén a Magyar Királyság egy anarchiától szenvedő országból a térség vezető hatalmává vált.
Lehet, hogy megtalálták Nagy Theodorik 5. századi luxusvilláját
A cifra mozaikokra gázcsöveket cserélő munkások találtak rá Montorióban, Veronától nem messze. A villa gazdagsága és nagysága miatt a régészek arra gyanakodnak, hogy a keleti gót uralkodó otthonát sikerült megtalálni, de ha nem, akkor is jelentős korabeli politikus lakhatott a házban.
Magyar régész kutatja a korai keresztény közösségek életét a Szentföldön
A korai kereszténység kutatási eredményei összefüggésbe hozhatók a honfoglalás előtti kora középkori és a honfoglalás utáni, a korai magyar hagyatékban is megjelenő tárgyakkal, meséli Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa a Glossza podcast legújabb adásában.
Ki a legnagyobb király? A 4. helyen: Szent László
László, a lovagkirály úgy virágoztatta fel a Magyar Királyságot a 11. század végére, hogy a belviszályok mellett a német-római császárt is ellenfelei között tudhatta. A pápa támogatását élvező László Horvátország elfoglalásával növelte az ország területét, híres törvénykönyveivel rendet vágott az országban, a keleti határt pedig 150 évre bebiztosította.
Nagyböjti máglyán hamvadtak el a mezőkövesdi matyók bűnös divatkellékei
1925 tavaszára a matyók között úgy elharapózott a hagyományos népviseletre aggatott ragyogók divatja, hogy csak az állam és az egyház összefogásával sikerült megzabolázni. Akkori értéken több millió forintnyi ragyogót égettek el a mezőkövesdi templomtéren.
Ötszínű fények ragyogtak az égen Csou-házbeli Csao király uralkodása alatt
A kínai Bambusz-évkönyvekben található a sarki fény legkorábbi leírása, az égi tüneményt az időszámításunk előtti tizedik században figyelték meg.
Miért bal a baloldal, és mitől jobb a jobb?
A politikai oldalak sorsa a francia forradalom idején, Versailles-ban pecsételődött meg: ott döntöttek úgy az egymással szemben álló képviselők, hogy a terem bal és jobb oldalába húzódnak. Ez a felosztás már csak a nyelvi hagyományokból eredően is ingyen muníciót ad a populista politikusok kezébe.
Ki a legnagyobb király? Az 5. helyen: III. Béla
A 12. század végén virágkorát élte a Magyar Királyság, köszönhetően korának egyik leggazdagabb európai uralkodójának, III. Bélának. A bizánci trón várományosaként szerzett tapasztalatával Béla fellendítette a gazdaságot és a kultúrát, elrendelte az írásbeliséget, és megalapozta a Mátyás haláláig tartó magyar nagyhatalmat.
Ki a legnagyobb király? A 6. helyen: IV. Béla
Az Aranybullát kiadó II. András fiának egész életét végigkísérték a családi belharcok. A háborúkban nem volt igazán sikeres, és a tatárjárás elől el is menekült az országból. A nagy visszatérés után mégis sikerült úgy újjáépítenie az országot, hogy második honalapítóként emlékezzenek rá. Buda és Visegrád várát is ő alapította.
Országgyűlési képviselők a dualista Magyarországon: kereseti lehetőség vagy küldetéstudat?
A dualizmus kori folyamatok a zsákutcák és a csalódások ellenére elindították a képviselői munka professzionalizálódását, a politikai részvétel formáinak kialakulását és a modern nyilvánosság megszületését, derül ki a Glossza podcast legújabb adásából.
Ki a legnagyobb király? A 7. helyen: Mária Terézia
Bár Habsburg uralkodóként az egész birodalomért felelt, Mária Teréziát nem véletlenül tartották a magyarok királynőjének – a hazai nemesség az „Életünket és vérünket!” kiáltással állt mellé. Tanügyi és vámrendelete alapvetően határozta meg Magyarország sorsát, de férjével és 16 gyermekével is bensőségesebb kapcsolatot ápolt annál, amit a korszellem diktált.
Több százezernyi légifotón elevenedik meg Anglia történelme
A Historic England 400 ezer légifotót tett ingyenesen hozzáférhetővé és kereshetővé az utóbbi száz évből. Ez még csak a jéghegy csúcsa, a cél az, hogy a felhasználók hatmillió felvétel között kereshessenek.
A „fasiszta Ukrajna” mítosza
Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?
Ki a legnagyobb király? A 8. helyen: Nagy Lajos
Apja, Károly Róbert stabil gazdaságot és belpolitikai helyzetet hagyott rá, Lajos pedig a délkeleti terjeszkedésével és a lengyel trón megöröklésével Európa egyik leghatalmasabb uralkodójává vált. Az oktatás és a művelődés pártolója volt: az ő nevéhez fűződik az első magyar egyetem, a Képes Krónika és a nagyfokú városiasodás is.
Balkáni martalócból univerzális harcos: így született a magyar huszár
Hussar? Husar? Hussard? Ussaro? Huszár! Az Európa-szerte elterjedt huszárság olyan kivételes hungarikum, amit a nemzetközi hadtörténet is magyar találmányként tart számon.
Ki a legnagyobb király? A 9. helyen: Luxemburgi Zsigmond
Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.
Annyian kíváncsiak egy tíz évvel ezelőtti atombombaszimulátorra, hogy a túlterhellés miatt lefagy az oldal
Alex Wellerstein tudománytörténész, atombomba-szakértő 2012-ben készített egy olyan programot, amellyel különböző paramétereket beállítva meg lehet nézni, hogy mekkora károkat okozna egy, a térkép tetszőleges pontjára ledobott bomba. A mostani helyzetben erre olyan sokan kíváncsiak, hogy a szervert tükrözni kellett.
Vlagyimir Putyin hosszú évek óta fenyegeti a világot a nukleáris háború rémével
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
A szavazás jelenlegi állása szerint Mátyás a legnagyobb király, de István ott lohol a nyakában
Ketten együtt 44 százaléknyi szavazattal uralják a mezőnyt, de IV. Béla és Károly Róbert rajongótáborának sem érdemes még feladni. A Habsburg-házat senki sem szereti, de az egyetlen királynő, Mária Terézia befért a top 10-be. Továbbra is lehet szavazni, ki a legnagyobb király.
Ma 150 éves a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone
Ulysses S. Grant amerikai elnök 1872. március 1-jén írta alá azt a törvényt, amelynek révén megszülethetett a világ első nemzeti parkja. A Yellowstone a világ egyik legnagyobb csaknem érintetlen ökoszisztémáját őrzi.
Kádár-kocka és paneldzsungel: a szocializmus épített öröksége
Miért vált a sátortetős kockaház a magyar vidék amortizációjának egyik legfőbb szimbólumává? Miként tükrözte a szocializmus társadalomról alkotott ideáit a panellakótelepek kialakítása és a lakások belső elrendezése? Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus a Glossza podcast legfrissebb adásában.
Mátyás? Kálmán? Béla? Ki a legnagyobb király? Szavazz!
Történészek, történelemtanárok segítségével állítottuk össze a magyar történelem 10 legnagyobb hatású királyának listáját, és a Qubit olvasói is szavazhatnak.
Ki a legnagyobb király? A 10. helyen: Könyves Kálmán
Sorozatunk első részében bemutatjuk Kálmánt, akinek nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.
A bibliai teremtéstörténet magyarázatai évszázadokon át serkentették a természettudományos gondolkozást
Hogyan örökítették át az ókori eredményeket a bibliai teremtéstörténethez írt kommentárok, és hogyan váltak önálló tudományos műfajjá? Ezt mutatta be az ELTE Ókortudományi Intézete által rendezett sorozat hétfői előadásában Visi Tamás, a csehországi Palacký Egyetem judaisztikai tanszékének tanára.
A középkori irodalmi művek kéziratainak 90 százaléka elveszett az idők során
Az ökológiában bevett statisztikai modell segített az Oxfordi Egyetem kutatóinak abban, hogy felbecsüljék az elveszett irodalmi művek számát – ennek meghatározására eddig nem volt épkézláb módszer.
Orosz csapatok az ukrán határnál: Putyin szerint a Nyugat átvágta Moszkvát
Igaza van az orosz elnöknek? Milyen szerződések és egyéb dokumentumok szabályozzák Oroszország és Ukrajna kapcsolatát? Mennyiben tekinthetők legitimnek Moszkva december közepén megfogalmazott igényei, és mennyiben felelnek meg a történelmi tényeknek a Putyin által felhozott érvek?
Bejelentették, hogy megtalálták Cook kapitány hajóját, az Endeavourt, és egymásnak estek a kutatók
James Cook a HMS Endeavour fedélzetén körbehajózta a Földet, feltérképezte Ausztrália keleti partvidékét, és még a Vénusz átvonulását is megfigyelte. Ausztrál kutatók szerint biztos, hogy a 2019-ben megtalált roncsok az Endeavour maradványai, de az amerikaiak szerint elhamarkodott a kijelentés, amit a politika és az érzelmek fűtöttek.