AI-segítséggel derült fény egy ókori táblajáték szabályaira
Évtizedeken át hevert egy holland múzeumban egy kis méretű kődarab, amelyre téglalapokból és vonalakból álló mintát véstek, a szakértők pedig csupán egy építészeti töredéknek tartották.
Évtizedeken át hevert egy holland múzeumban egy kis méretű kődarab, amelyre téglalapokból és vonalakból álló mintát véstek, a szakértők pedig csupán egy építészeti töredéknek tartották.
Heerlen városközpontjának felújítása közben kerül elő az antik világ egyik legkülönösebb lelete: egy közel 1900 éves ólomtábla, amelyen vélhetően egy görög nő kérte valakire egyiptomi istenségek és démonok csapását.
A kisalföldi temetők vizsgálata rácáfolt arra a feltételezésre, hogy a Római Birodalom bukását követő népvándorlások pusztítással és teljes népességcserével jártak. Az északról érkező langobárdok nem elüldözték a helyieket, hanem összetett társadalmi hálózatokat alakítottak ki velük közösen.
A Colosseum környékén lévő középiskolában régóta pletykálták, hogy a tornaterem alatt titokzatos szobák rejtőznek.
Az eddigi feltételezések szerint a dél-németországi genetikai sokszínűség agresszív támadások eredménye volt, amit egy új kutatás cáfolt meg.
Egy friss kutatásban megpróbálták megfejteni, hogy hogyan játszhattak annak idején azzal a kőlappal, ami Corivallum romjai közül került elő. A rejtélyt végül mesterséges intelligencia segítségével sikerült megoldani, a játékot pedig online ki is lehet próbálni.
Most először látható és kutatható interaktív térképen a Római Birodalom jelenleg ismert úthálózata, sőt, még annál is több.
A világörökségi helyszínekre leselkedő talán legnagyobb veszély ma a tengerszint emelkedése, a sótartalom növekedése és a szél eróziójának hatása. Mindez Karthágó példáján jól látszik.
Egy elit görög család fém tárgyait és pénzérméit találhatták meg, amelyek egy tűz során megolvadtak.
Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.
A Kr. u. 80-ból származó falak ahhoz a központi épülethez tartoztak, ami a britanniai főváros, Londinium fóruma fölé tornyosult.
Mi a közös Claudiusban, Neróban, Galbában, Vitelliusban, Domitianusban, Caracallában és Getában? Egyes elméletek szerint a római császárok a mértéktelen ólomfogyasztásba őrültek bele, és végső soron a nehézfém vezetett a birodalom bukásához is. A legújabb kutatások szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet.
A papiruszra rótt, 133 sornyi szöveg az ötvenes években került elő a Judeai-sivatagból, de csak 2014-ben kezdtek el alaposabban foglalkozni vele. Ekkor kiderült, hogy nem nabateus nyelven, hanem görögül íródott, és egy per részleteiről számolnak be benne.
A Római Birodalomban a vízvezetékek építéséhez, de még a bor ízesítéséhez is ólmot használtak, aminek mérgezése enyhe kognitív hanyatláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint ez komoly hatással lehetett az európai lakosságra.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.