Elveszett erődöt találtak Kurdisztánban
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Pártus Birodalomhoz tartozó Natounia városát találhatták meg az iraki hegyekben. Az egykori királyi város emlékét mindeddig csak néhány pénzérme őrizte.
római birodalom
Közel 2000 éves római kori szentélyt tártak fel Hollandiában
A Római Birodalom egykori északi határvidékén találtak rá az eddigi legjobb állapotban feltárt templom- és oltárkomplexumra.
Csodálatos, kétezer évvel ezelőtti istenfreskókat restauráltak Hadrianus fürdőinél
A kétezer éves festmények egy kétezer évvel ezelőtti római otthon ebédlőjének plafonját díszítették, és már csak azért is különlegesek, mert a görög-római istenek mellett egyiptomiak is szerepelnek rajtuk.
Egy 1900 éves csontváz sarkában talált szög bizonyítja a római keresztre feszítéseket
Most először bukkantak olyan csontvázra, amelynek sarokcsontjába egy szög ékelődött. A kutatók szerint nem véletlenül: az írásos emlékek szerint végzett keresztre feszítés éppen így fúrta volna át a csontot.
Csodálatos római kori villa romjait tárták fel egy brit szántóföldön
A jó állapotban megmaradt romok között találtak egy Akhilleuszt ábrázoló mozaikot is, amelyet az ásatás vezetője az elmúlt száz év legjelentősebb hasonló leletének tart. A villa maradványait a szántóföld tulajdonosának fia találta meg, séta közben egy különösnek tűnő cserépdarab keltette fel a figyelmét.
A Velencei-lagúna egykor szárazföld volt, és római út vezetett át rajta
Öt századdal a város megalapítása előtt még alacsonyabb volt a tengerszint, mint ma, és a Velencei-öböl nagy része még szárazföld volt. A rómaiak meg is telepedtek itt, egy olasz kutatócsoport pedig most utakat, házakat és egy dokkot is talált a tenger mélyén.
Katolikus szentek történetei fedték fel, hogyan hatott a klímaváltozás a 6. századi Itáliára
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Így mentették meg Magyarország legnagyobb műtárgyát
A savariai aula a Római Birodalom egykori aulái közül a maga 663 m²-es alapterületével a harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterem, ami előkerült, és az egyetlen, amelynek rekonstruálható mintájú, egységes mozaikpadlója is feltárult.
Egy alaszkai vulkán buktatta meg a Római Köztársaságot
Amerikai kutatók az Északi-sarkvidékről származó jégmagokat vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a Földközi-tenger térségének időjárási anomáliáit az alaszkai Okmok időszámítás előtt 43-ban bekövetkezett kitörése okozta.
Nem Romulus sírját, hanem a tiszteletére emelt szentély oltárát és egy szarkofágot találtak meg Rómában
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Itt az ókori római energiaital receptje és a bátor tesztelés
Érzik-e az ókori posca állítólagos energialöketét a mai kor koffeinfüggő gyermekei? Hát, nem nagyon.
Kipróbáltuk az ókori rómaiak Red Bullját, ami csípett és mart, de működött
Ecet és víz volt az alapja a legionáriusok elixírjének. Itt a tuti recept, amit ki is próbáltunk!
Falak és barbárok: így védték a határt a múltban a magyarok, a kínaiak és a rómaiak
Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.
A grönlandi gleccserjég tanúskodik a Római Birodalom gazdasági fordulatairól
A jégben kimutatott ólomszennyezés mértékéből két kutató szerint kiderül, mikor mennyi pénzt vertek a rómaiak.
Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
Nem a primitív kizsákmányolás, hanem a maihoz hasonló piaci mechanizmusok működtették a Római Birodalom gazdaságát
A gőzgép és az elektromosság előtti kor legmodernebb ökonómiai struktúrája volt – állítja a Római Birodalom gazdaságáról Grüll Tibor ókortörténész, aki nemrég megjelent kötetében légiónyi kutatási eredménnyel bizonyítja, hogy az antikvitásban virágzott a piacgazdaság.