Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
A régészeti feltárást végző kutatók szerint az ógörög felirat alapján a medál az uralkodói vizitre készített szuvenír.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
Az „Élet és halál a római civilizáció peremén” című biorégészeti projektben többek közt az itt szolgált római katonák, a kelta és illír bennszülöttek, valamint a helyi lovak és tevék vizsgálatával rekonstruálnák a pannoniai társadalmat.
Az egykori Hispánia területéről előkerült lelet eddig nem ismert információkkal szolgál a több mint 2000 évvel ezelőtt kirobbant római polgárháború részleteiről.
Válasszal a római hadviselés sajátosságai szolgálnak.
– Kérdezd meg a pasidat, gondol-e a Római Birodalomra! – ezzel az ártatlannak tűnő Instagram-poszttal kezdődött a parázs vita, amibe mára komoly ókortörténészek, klasszika-filológusok és aktivisták is beszálltak. De mi köze ehhez Donna Zuckerbergnek?
A Corona és a Hexagon projekt műholdfelvételei alapján a régészek úgy gondolják, hogy az erődök inkább kereskedelmi, mint védelmi célokat szolgáltak.
Csobánka határában, a régi murvabánya mellett egy tábla tájékoztatja a kirándulót, hogy arra egykor római út haladt el. A maradványai még mindig láthatók, de nem sok maradt belőle – ami viszont maradt, azt megpróbáltuk megtalálni.
A kétszintes épület földszinti falai és a bejárati lépcsősora is épen vészelték át az elmúlt 2 ezer évet, de a leletegyüttes legértékesebb részei a pazar padlómozaikok.
A leleteket pedig hamarosan az alig 1500 fős lakosságú faluban állítják majd ki.
Úgy szórhatták egymásra átkaikat a pogány rómaiak, mint az Újszövetség angyalai a hitetlenekre.
Nemrég szenzációként robbant a hír: valódiak lehetnek a 18. században megtalált érmék, ami azt jelentené, hogy a mai Románia területén élt egy önjelölt római császár, akiről nem tud a történettudomány. A hangzatos elmélet azonban sajnos ezer sebből vérzik.
Az etruszk civilizáció és a Római Birodalom kialakulása közötti átmenetet segíthet megfejteni a kitűnő állapotban fennmaradt, körülbelül 2300 éves leletegyüttes.