A Kr. u. 80-ból származó falak ahhoz a központi épülethez tartoztak, ami a britanniai főváros, Londinium fóruma fölé tornyosult.
Mi a közös Claudiusban, Neróban, Galbában, Vitelliusban, Domitianusban, Caracallában és Getában? Egyes elméletek szerint a római császárok a mértéktelen ólomfogyasztásba őrültek bele, és végső soron a nehézfém vezetett a birodalom bukásához is. A legújabb kutatások szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet.
A papiruszra rótt, 133 sornyi szöveg az ötvenes években került elő a Judeai-sivatagból, de csak 2014-ben kezdtek el alaposabban foglalkozni vele. Ekkor kiderült, hogy nem nabateus nyelven, hanem görögül íródott, és egy per részleteiről számolnak be benne.
A Római Birodalomban a vízvezetékek építéséhez, de még a bor ízesítéséhez is ólmot használtak, aminek mérgezése enyhe kognitív hanyatláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint ez komoly hatással lehetett az európai lakosságra.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
A Németországban talált apró lelet egy tekercset is rejtett, amelynek szövegét digitálisan sikerült feltárni: Pál apostol tanítványára való utalásokat tartalmaz.
Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
A kétezer éves figurát feltehetően egy konkrét személyről mintázták, ami jól mutatja, hogy a gladiátorok mekkora hírességek voltak a Római Birodalomban.
Híres mellszobrok alapján rekonstruálták AI segítségével, hogyan nézhetett ki Julius Caesar, Nero, Marcus Aurelius, vagy épp Agrippina a valóságban.
A Vezúv kitörése körül Pompeji és Herculaneum városaiból túlélők menekültek el, és kezdtek máshol új életet, állítja egy amerikai kutató sírfeliratokra, régi szövegtöredékekre hivatkozva.
A 28 gall csődör mindegyikét a jobb oldalára fektették, fejüket pedig dél felé fordították – kérdés, hogy csatában estek el, vagy valamilyen rituálé részeként temették el így őket.
Egy görögországi tó üledékében található pollen elemzése azt mutatja, hogy nomád állattenyésztők vették át a régiót a Nyugatrómai Birodalom összeomlását követően, és több évszázadig ott is maradtak.
Az egykor az aranynál is többet érő türoszi bíborfesték évezredes rejtélyét egy római kori brit fürdő lefolyójában talált festékgombóc segítségével sikerülhet megfejteni: csigák, sós levegő és jó fények is kellettek hozzá.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.