Ismét megfejtették a művészettörténet egyik legnagyobb és örökzöld rejtélyét, bár lehet, hogy most sem

A Mona Lisával kapcsolatban nem csak az a régóta nyugtalanító kérdés, pontosan ki is látható a képen, hanem az is, mi az a táj, amely a hátteret adja. Egy amerikai geológus most azt állítja, hogy megfejtette a művészettörténet egyik legnagyobb rejtélyét, vagyis azonosította a helyszínt, ahol Leonardo da Vinci Mona Lisája készült – számol be az Art Newspaper. Ann Pizzorusso, aki az interneten úgy mutatja be magát, mint aki, „olajfúrással és drágakő kereséssel” foglalkozott, úgy véli, hogy a világ leghíresebb portréján, a háttérben lévő ködös táj az észak-olaszországi Lecco városát idézi.

Egy nemrégiben Leccóban tartott geológiai konferencián Pizzorusso elmondta, hogy azonosította a képen a város fölé magasodó délnyugati Alpokat.

Pizzorusso a festményen látható hidat, hegyvonulatot és tavat feleltette meg Lecco 14. századi Azzone Visconti nevű hídjával, a környékre néző Alpokkal és a Garlate-tóval – amelyet Leonardo 500 évvel ezelőtt meglátogatott. Megállapításai alátámasztására saját helyszíni feljegyzései alapján nyomon követte Leonardót Észak-Olaszországban. Korábban már vizsgálta a geológiai ábrázolásokat Leonardo művészetében, megállapításait egy 2017-es tanulmányban és egy pár évvel későbbi könyvben összegezte.

Martin Kemp brit művészettörténész és Leonardo-specialista nem ért egyet Pizzorusso megállapításaival. Kételkedik abban, hogy Leonardo „konkrét, azonosítható tájakat” ábrázolt volna. Így fogalmazott: „Hihetetlen intenzitással figyeli meg a valós dolgokat, hogy aztán festészetében újraalkossa őket. Nem világos, miért is kellene egy albinori, arezzói, vagy bárhol másutt lévő tájat ábrázolnia”.

Francesca Fiorani, a Virginiai Egyetem művészettörténet-professzora egyetért Kemppel. „Leonardo nagy figyelemmel és rendkívül éles szemmel tanulmányozta a természetet, a hegyeket, a folyókat, a sziklákat, és ez az ismeretanyag köszön vissza a művészetében, de festészetének tájképei, beleértve a Mona Lisán látható tájat is, a természet személyes, elképzelt kivetülései, nem pedig a tényleges tájak ábrázolásai. Az ellenkezőjét állítani azt jelenti, hogy nem értjük, miként működött Leonardo gondolkodása és hogyan festett” – mondja. A Mona Lisának otthont adó múzeum, a Louvre szakértői egyelőre nem kommentálták Pizzorusso újabb verzióját.

A titokzatos tájban már mások is felfedezni véltek valós helyszíneket. A Codice P (P-kód) című 2013-as könyvben Olivia Nesci, az Urbinói Egyetem geomorfológusa és Rosetta Borchia képzőművész azt állították, hogy a tájkép az észak-olaszországi Valmarecchia-völgy magaslatáról nézve Montefeltro. Tavaly pedig Silvano Vinceti olasz művészettörténész vetette fel, hogy a festményen ábrázolt híd a Romito híd, amely a toszkánai Laterina faluban az Arno folyót ívelte át.