Ugyanaz a baktérium előzheti meg a fejbőr korpásodását, ami az arcon kialakuló aknékért felelős
A fejbőr mikrobiomjának helyreállításával csökkentette a fejbőr korpásodását egy pattanásokat és aknét okozó baktérium egy májusban publikált kutatásban. A New Scientist számolt be a tanulmányban foglalt eredményekről, amik szerint a korpásodást a fejbőr mikrobiomjának felborulása okozhatja.
Az egyensúly eltolódásának hatására ugyanis a fejbőrön elszaporodik a Malassezia restricta nevű gomba, ami megzavarja a bőrsejtek megújulási folyamatát. Így a sejtek pehelyszerű csomókba rendeződnek és leválnak – ezt nevezzük korpának, és kimondottan kellemetlenül mutat minden frizurán és ruhán is.
A jelenleg alkalmazott kezelések többsége az M. restricta kiirtását célozza, a samponok, ecsetelők és hajszeszek általában olyan vegyszereket tartalmaznak, amik csökkentik a gomba állományát. Így viszonylag gyorsan eredményesnek bizonyulnak, csakhogy amint abbahagyják az ilyen szerek használatát, a legtöbben újra korpásodást tapasztalnak. A mikrobiom egyensúlya ugyanis nem áll vissza az eredeti és megfelelő állapotába.
A Szingapúri Bőrkutató Intézet munkatársai egy 65 fős, önkéntesekből álló mintán tesztelte a mikrobiomra vonatkozó elméletét. A kutatásba bevont felnőttek közül 32-en számoltak be korpásodásról, ők ugyanúgy, ahogy a többiek, három hétig a kutatásvezetők által kiadott sampont használták. Az egységes hajmosási protokoll használatának célja az volt, hogy a három hét végén valóban össze lehessen hasonlítani az emberek fejbőrének mikrobiom-összetételét.
A kutatók azt találták, hogy azoknak, akik nem szenvedtek a korpától, a Cutibacterium acnes volt a leggyakrabban előfordulú baktériumtörzs a fejbőrükön, míg a korpával küzdőknél az M. restricta szaporodott fel. A tanulmány szerzői úgy vélik, a baktérium által termelt savak fékezhetik meg a gombák szaporodását és ezzel tartják egyensúlyban a fejbőr mikrobiomját.
Egy kiegészítő vizsgálatban egy speciális krémmel támogatták a folyamatot, ami segített a mikrobiom helyreállításában. A kutatók célja az volt, hogy ne csak időszakos megoldást kínáljanak a korpásodással küzdőknek, hanem a kezeléssel akár végérvényesen megszabadítsák őket a bosszantó tünetektől.