Megtalálták egy pleisztocénkori madár szinte teljesen ép állapotban fennmaradt koponyáját

A Callabonnam-tó kiszáradt medrében, Dél-Ausztrália belsejében bukkantak rá még 2019-ben egy őskori fosszíliára, amiről a gondos régészeti munkának köszönhetően kiderült, hogy egy őskori madár, a Genyornis newtoni maradványa. A lelet értékét növeli, hogy a koponyát szinte teljes egészében megőrizte a tófenék, így végre sikerült rekonstruálni az állatot.

Az ausztráliai – mára sós – korábban édesvízi tavak igen gazdag élővilágának emlékét őrzi a Genyornis is, a nagyjából 230 kilogrammos röpképtelen madár is a térségben élt 45-50 ezer évvel ezelőtt. A libaalakú szárnyas koponyája elárulja, hogy a faj igen széles harapással rendelkezett, csőrével pedig képes volt puhább növényeket és gyümölcsöket is szétroppantani.

A 32 centiméteres koponya a BBC-nek nyilatkozó kutatók szerint felbecsülhetetlen értékű, hiszen végre hozzásegíti a tudósokat ahhoz, hogy jobban megismerjék a fajt. A Genyornis newtonit 128 évvel ezelőtt azonosították, és korábban egy, 1913-ban fellelt sérült és hiányos koponya alapján próbálták rekonstruálni a megjelenését.

A 2019-es lelet azonban szinte teljes, a test többi csontjával együtt pedig alkalmas arra, hogy képet alkossanak általa a madárról. Az ausztrál kutatók Phoebe McInerney, az adelaide-i Flinders Egyetem munkatársának vezetésével a Historical Biology-ban publikálták kutatásuk eredményeit.