Őslénykutatók furcsa lábnyomokra bukkantak egy közel 355 millió éves homokkő táblán, amiket gyíkszerű hüllők hagyhattak hátra. Egy bökkenő van: eddig úgy gondoltuk, hogy a hüllők 35 millió évvel később jelentek csak meg.
A nagy ausztráliai dingókerítés több mint 5000 kilométeren át kanyarog, állapotát kéthetente külön őrjáratok ellenőrzik, fenntartása évente 10 millió dollárt emészt fel. A juhok védelmében emelték, de amellett, hogy a jószágot védi, hatalmas léptékű ökológiai kísérlet kerekedett ki belőle.
A kutatók szerint a módszerrel egy óra alatt hat állatot észleltek, ami rekordnak számít, miután a hagyományos, a talajról végzett vizsgálatok alkalmával van, hogy éjszakákon át járják az erdőt, mire találnak egyet.
A golyók ezúttal zöldek, szürkék és feketék, de az új-dél-walesi zöldek szerint az előzőekhez hasonlóan nagy valószínűséggel emberi ürüléket tartalmaznak. A hatóságok továbbra sem tudják, honnan származik a szennyezés, az érintett partszakaszt mindenesetre lezárták.
A múlt hónapban valamit partra mosott a tenger Sydney közelében. Mostanra derült ki, hogy mit.
Úgy tudjuk, 1936-ban halt meg az utolsó tasmán tigris, azaz erszényes farkas. Centikre vagyunk attól, hogy génkísérletek visszahozzák a fajt, de meglehet, nem kéne rászabadítani egy csúcsragadozót az ökoszisztémára.
A fiatal példány Queensland délnyugati részén, egy elkerített területen került a vadkamera látószögébe.
Az óriásvarangyot a harmincas években telepítették be az országba, ami kis híján a Johnson-krokodil vesztét okozta. Egy új módszerrel sikerült megtanítani a hüllőket arra, hogy kerüljék az invazív fajt.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
A hínárkivonattal etetett tehenek 25 százalékkal kevesebbet finganak, mint a normál diétán lévők, de a tejükért is többet kell fizetni. Ha a fogyasztóknak is tetszik, több tehén kaphat hínárt, és tovább lehet csökkenteni a kibocsátást.
Az AAPowerLink egy nagyszabású naperőműpark, energiatároló és átviteli rendszer lesz, amely megújuló villamos energiát szolgáltat Ausztráliában, egy részét pedig Szingapúrba exportálja.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Dél helyett ugyanis már 10:30-ra kimerül az aznap felszolgálható tojáskészlet.
Ezek a különleges erszényesek kiterjedt odúhálózatot építenek, és nem bánják, ha más erdei állatok lángálló bunkerként használják ezt a rendszert.
A lelet 2019-ben került elő, most sikerült rekonstruálni belőle az őskori állatot.