Régi vicc, hogy Ausztráliában minden második állat és növény halálosan mérgező, de egy friss kezdeményezés szerint azokat is halálossá tennék, amelyek eddig nem voltak azok. A kutatók a rizsszemnyi méregtől a macskapopuláció csökkenését és a prédájukul szolgáló védett fajok megóvását várják.
Thomas Austin 13 vadnyulat rendelt Európából, hogy vadászhasson rájuk a Melbourne melletti birtokán, mostanra 200 millió invazív nyúl pusztít Ausztráliában.
A bordás krokodil a hetvenes években kis híján eltűnt Ausztráliából, a populáció azonban gyorsan magához tért, miután az irtózatos pusztítást végző vaddisznók elterjedtek a kontinensen. A krokodilok segíthetnek kordában tartani a disznópopulációt, és mióta házhoz mennek hozzájuk a sertések, köszönik, jól vannak.
Korábban azt hitték, hogy az állat a sziláscetekhez hasonlóan planktonnal táplálkozik, de most kiderült, hogy a szervezete az algákat is képes hasznosítani, sőt, elég sokat eszik belőlük.
Az ázsiai méhatka az utolsó olyan nagy méztermelő országba is betört, ahol idáig sikerült megfékezni a terjedését. Ausztrália nagy erőkkel küzd a Varroa destructor ellen, a méhészetekre nehéz idők várnak.
A munkáspárti kormány eltörölné az elektromos járművekre vonatkozó vámokat és adókat, a jelenlegi 28-ról pedig 43 százalékra növelné a kibocsátáscsökkentési célt 2030-ig.
A Nombe nevű ősi kengurufaj évmilliókkal korábban tért le az ausztrál kenguruk fejlődési útjáról, és a Flinders Egyetem kutatói most modellekkel mutatják meg a világnak, hogyan is nézhetett ki a zömök, izmos trópusi állat.
Az ingadozó energiapiac stabilizálásánál az a villamosenergia-mennyiség is számít, amennyit a mosogatógépek fogyasztanak, ezért Ausztráliában arra kérik a háztartásokat, hogy ez úton is takarékoskodjanak az árammal.
John Weiley, az ausztrál rendezőlegenda 1968-ban meg akarta örökíteni a Sydney-i Operaház építését. Az ötlettel végül David Attenborough-t, a BBC Two akkori vezetőjét találta meg, aki megrendelte a filmet. Az alkotást mindössze egyszer sugározták, majd az ausztrál kormány tiltakozása miatt megsemmisítették a kópiákat. Az egyetlen fennmaradt példány 2012-ben került elő.
Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
A bozóttüzek és a hozzájuk hasonló, előre nem látható természeti katasztrófák súlyos veszélybe sodorták a koalák fennmaradását, a fogságban tartott és kisebb területeken vadon élő állatok körében pedig meg kell előzni a beltenyészet kialakulását. Az állatoktól gyűjtött spermaminták fagyasztása mérföldkő lehet a megőrzési programban.
Az ausztrál őslakosok sziklarajzai és -vésetei évezredeken keresztül őrizték, amit meg akart örökíteni az ember, de a környezetszennyezést, a gyárak és bányák terjeszkedését aligha élik túl. Egyes rajzok már a világörökségi státusz kapujában állnak, de lehet, hogy a műtrágyalobbi erősebbnek bizonyul majd.
Igencsak rájár a rúd a Nagy-korallzátonyra: a meleg időjárás, és még inkább a melegedő víz miatt 2016 óta már a negyedik tömeges kihalási esemény zajlik. A problémát a klímaváltozás okozza, és úgy tűnik, hogy még a másfél fokos párizsi klímacél betartása esetén is búcsút mondhatunk a korallzátonyoknak.
A 2011-es queenslandi árvízre azt mondták, évszázadonként egyszer fordul elő ilyen – most, 11 évvel később elég hasonló események zajlanak. A kutatók szerint egy egyre ritkább, de annál intenzívebb légköri jelenség áll a katasztrófák mögött, amit a klímaváltozás is táplál.
Egy ausztrál kísérletben az őshonos fuvolázómadarak mozgását próbálták megfigyelni úgy, hogy GPS-jeladókat erősítettek rájuk, de társaik hamar a felkantározott madarak segítségére siettek, és leszedték róluk az eszközt.
Tíz év alatt két fokozatot lépett feljebb a veszélyeztetettségi listán a kontinensország ikonikus állatfaja, mert a kormányok nem tettek érdemi lépéseket afelé, hogy az erdőirtások és a bozóttüzek miatt ne csökkenjen a koalák élettere.
James Cook a HMS Endeavour fedélzetén körbehajózta a Földet, feltérképezte Ausztrália keleti partvidékét, és még a Vénusz átvonulását is megfigyelte. Ausztrál kutatók szerint biztos, hogy a 2019-ben megtalált roncsok az Endeavour maradványai, de az amerikaiak szerint elhamarkodott a kijelentés, amit a politika és az érzelmek fűtöttek.
Az országon végigsöprő cunami után megérkeztek az első segélyszállítmányok Tongába, de a személyes kontaktust kerülik. Tonga eddig megúszta a világjárványt, mindössze egyetlen covidos beteget regisztráltak a pandémia kitörése óta, a hatóságok azon vannak, hogy ez így is maradjon.
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói az újonnan előkerült fosszíliák és a ma is élő madarak vizsgálatai alapján úgy vélik, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek olyan negatív élettani hatásokkal járnak, amelyek hajlamosították a megbetegedésre a Genyornis newtoni-t.
Napi két kávéval megelőzhető lehet az agy kognitív károsodása és az ebből fakadó mentális hanyatlás, valamint felgyorsulhat az agyi amiloidfehérjék felhalmozódása.
Az arcmaszkra és a felületekre permetezhető antivirális készítményt az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói fejlesztették. A szer nemcsak a koronavírus, hanem a közönséges A típusú influenza ellen is védelmet nyújt, de más vírustörzsekkel szembeni védekezéshez is továbbfejleszthető.
Az erszényesfarkasként is ismert ausztráliai ragadozók a vadonban már 1930-ben kihaltak, fogságban még néhány évig bírták. A faj utolsó tagjáról, Benjaminról készült 1933-as videót most digitálisan felújítva is közzétették.
„Te átkozott bolond” – mondja a szenzációs felvételen Ripper, a lebernyeges réce. Ez a récék között egyedülálló faj a jelek szerint köhögést, ajtócsapkodást és pónihorkantást is képes utánozni.
A feldühödött polipok nemcsak a halakat ütik, hanem egymást is megdobálják, néha pedig csak úgy levezetik a feszültséget a hajigálással. Egy ausztrál kutatásban sikerült elkülöníteni a fejlábúak szándékos dobálózását a takarító mozdulatoktól.
Megegyezésre jutott egymással a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto és az ausztrál Puuti Kunti Kurrama és Pinikura törzs: a cégnek kárpótlást kell fizetnie az őslakosoknak, amiért tavaly megsemmisítette az általuk szentként tisztelt építményeket.
A méhméreg a gyógyszergyártás fontos alapanyaga, de az összetevőit több környezeti tényező, valamint a méhek viselkedése is befolyásolja.
Ausztrál kutatók az intergalaktikus szél által fura alakzatokban hajlítgatott elektronfelhőket észleltek, amelyek két rádiógalaxisból származnak, egy-egy szupermasszív fekete lyukkal a közepükön.
A madarak Ausztráliában kitanulták, hogy hogyan nyithatják ki a kukákat, és hogy férhetnek hozzá a bennük lévő csemegékhez, és ezt a tudásukat a társaikkal is megosztják. A szemeteseket fosztogató madarak ráadásul külön szubkultúrákat is létrehoztak, amelyekben különböző módszerekkel kukáznak, ez az első eset, hogy egy papagájfélénél ilyen viselkedést figyeltek meg.
Soterius Scout a rálehelést követően egy percen belül megállapítja, hogy az adott személy hordozója-e a SARS-CoV-2 jelenleg ismert valamelyik variánsának, még akkor is, ha az illető tökéletesen tünetmentes.
A Perthben működő Animal Resources Center (ARC) működtetése nem gazdaságos, ezért a következő 12-18 hónapban felszámolják a céget, a kutatóknak más kísérleti állatok után kell nézniük. Az ARC Ausztrália mellett Indonéziába, Malajziába, Új-Zélandra és Szingapúrba is szállított állatokat.
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
A fajmentési program keretében a Maria-szigetre költöztetett ragadozók szó szerint felfalták a korábban több mint 3000 egyedet számláló állandó pingvin-kolónia tagjait, de a sziget teljes madárfaunáját is veszélyeztetik.
Az ausztrálok már tiltott rágcsálóirtó szerekből is bevásároltak, hogy megszabaduljanak a megállás nélkül szaporodó egerektől, amelyek a függönyön felmászva ugranak be az emberek ágyába, és dollármilliárdos károkat okoznak a termelőknek.
A Maratus nemo nevét a 2003-as Pixar-rajzfilm, a Nemo nyomában ihlette. A bonyolult násztáncot lejtő rizsszemnyi állatok megóvása szinte lehetetlen, mivel az ausztráliai pávapókok nagy részét még fel sem fedezték.
Az ausztrál Flinders Egyetem kutatói a Dromornithidae családhoz tartozó óriásmadarak maradványai alapján kiderítették, hogy az állatok valószínűleg jól láttak, de agyból nem sok jutott nekik. A paleontológusok arra is rájöttek, hogy az állatok nem a lúdalakúak, hanem a tyúkalakúak rokonai.
A hallucinogén gombákban található pszilocibin, valamint az ecstasy hatóanyaga, az MDMA használatával megduplázható a mentális betegségek gyógyításának hatékonysága. A szerek kutatását sok helyen a törvények gátolják, Ausztrália most ennek vetett véget egy 15 millió dolláros állami pályázattal.
A vadon élő kockás mézevő hímek 12 százaléka a fajára jellemzőtől teljesen eltérő, más fajokéra hasonlító dalokat énekel, mert a fészkeket elhagyó fiatal hímek nem találkoznak idősebb társaikkal, és más énekesmadarak dallamkészletét tanulják meg.
A Pharohylaeus lactiferatust utoljára 98 éve látták, egy ausztrál kutató most három helyszínen azonosította a faj tagjait. Valószínű, hogy a faj veszélyeztetett, és nagyon úgy néz ki, hogy két fa virágaihoz ragaszkodik, ezért is találtak eddig kevés ilyen méhet.
A Melbourne-i Egyetem kutatói lopódarazsak fosszilizálódott fészkei alapján végezték el a radiokarbon kormeghatározást.
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.
A Facebook döntése nemcsak a felhasználókat, hanem a legnagyobb kiadókat is érinti. A döntést sokan azért támadják, mert szerintük ez ellehetetleníti a kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférést. A Facebook lépése egy törvényjavaslatra reagál, amely arra kényszerítené a legnagyobb techcégeket, hogy fizessenek a felületükön megosztott tartalmak előállítóinak.
A tudósok hamar kizárták azt a magától értetődő megoldást, hogy az állatoknak szögletes végbélnyílásuk lenne, de a kockák keletkezését illetően több iskola tanai versengtek egymással. A Tasmaniai Egyetem kutatói most megoldották a rejtélyt; tanulmányukat a Soft Matter tudományos szaklapban tették közzé.
A CSIRO kutatói az ASKAP rádióteleszkóp-hálózattal rekordidő alatt térképezték fel a megismerhető univerzum 83 százalékát.
Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.
Japán kutatók szerint semmi sem hat olyan serkentően az óriásvarangy étvágyára, mint a közvilágítás, ennek szabályozásával pedig az invazív faj elterjedését is szabályozni lehetne.
A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
A koronavírus hihetetlen munícióval látta el az összeesküvés-elméletek híveit, egy friss konteó hívei szerint itt is van a meggyőzhetetlen bizonyíték a háttérhatalom ármánykodására, egy ausztrál bankjegyre ugyanis már 2017-ben rárajzolták a vírust.
A vírus terjedését eredményesen megfékező szigetországok a tervek szerint elsőként nyitják meg a határaikat – egyelőre csakis egymás számára. Ezt hívják utazóbuboréknak.