Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.
Japán kutatók szerint semmi sem hat olyan serkentően az óriásvarangy étvágyára, mint a közvilágítás, ennek szabályozásával pedig az invazív faj elterjedését is szabályozni lehetne.
A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
A koronavírus hihetetlen munícióval látta el az összeesküvés-elméletek híveit, egy friss konteó hívei szerint itt is van a meggyőzhetetlen bizonyíték a háttérhatalom ármánykodására, egy ausztrál bankjegyre ugyanis már 2017-ben rárajzolták a vírust.
A vírus terjedését eredményesen megfékező szigetországok a tervek szerint elsőként nyitják meg a határaikat – egyelőre csakis egymás számára. Ezt hívják utazóbuboréknak.
A programot Ausztrália finanszírozza 11 olyan országban, ahol kifejezetten magas az állatról emberről terjedő kórokozók felbukkanásának esélye.
A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.
Megindult a külföldiek exodusa Vuhanból; az Egyesült Államok reptéri hangárakban fogja tartóztatni a hazatérőket, Ausztrália pedig egy kétezer kilométerrel arrébb fekvő idegenrendészeti szigetre küldi őket gyerekestül.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Sam McGlone testkamerája pár napja megörökítette, ahogy kiment a lángok közül egy őshonos növendék állatot.
Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.
A helyi önkormányzat jóváhagyta a kínai cég vízbányászati engedélyét, miközben a lakosságra szigorú vízfelhasználási megszorítások vonatkoznak.
Ausztráliában minden idők egyik legsúlyosabb tűzvésze pusztít, tízre emelkedett a halálos áldozatok száma.
Erdőtűz esetén a lángok gyorsan terjednek a lombkoronáig, ahol a legtöbb koala él, és testfelépítésénél fogva nem képes a gyors menekülésre. Legtöbbjük teteme sosem kerül elő.
Nem ez az első eset az elmúlt hetekben, hogy a szárazságtól szenvedő Ausztráliában vízrablást követnek el.
A dél-ausztráliai Nullarborban volt a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet a kontinensen.
Egy kelet-ausztráliai iskolába palackozott vizet szállít az állam, miután kiapadt az ellátását biztosító kút. A palackozott vizet azoktól a cégektől vásárolták meg, amiket a vízhiány kiváltásával vádolnak. Kevesebb az eső, fogynak a folyók, nagy bajban van Ausztrália.
A központi Arcazonosító Szolgálat engedélyezné az internetes pornónézést a 18 évesnél idősebb ausztráloknak egy új törvényjavaslat szerint.
Szombattól tilos lesz megmászni az Ulurut, az Ausztrália jelképévé vált sziklát, az őslakosok ugyanis szent helyként tisztelik. Évek óta tartó vita ért véget, a turisták pedig megrohamozták a sziklát, hogy még utoljára felmászhassanak rá.
Az Otagói Egyetem szerint még egész jól állnak az Új-Zélandiak és az izlandiak is, aki viszont nem szigeten él, annak van egy rossz hírünk.
A felmentő korallsereg már úton van a Nagy-korallzátony felé, egy pár héttel ezelőtti víz alatti vulkánkitörés nyomán összeállt kőtutajon utaznak.
Az új hatóság a féltve őrzött algoritmusokat is vizsgálná, amelyek arról döntenek, hogy ki milyen hirdetést, keresési találatot vagy posztot lát, a felhasznált adataitól függően.
Paramonovius nightking néven lett része a rovartannak az Ausztráliában még 2012-ben felfedezett, nemrég regisztrált, alig egycentis legyecske.
Kilenc évig figyelték egy ausztráliai öböl palackorrú delfinjeit, hogy kiderüljön: a hímek évtizedes barátságokat kötnek azokkal a társaikkal, amelyek hozzájuk hasonlóan szerzik a táplálékot, és még időt is szánnak a közös lógásra.
A mókusnál és a nyúlnál egyszerű a helyzet: ha már betelepítettük őket, akár fel is zabálhatjuk a populációt, mert úgy szaporodnak, mint ha nem lenne holnap. Egy frissen megjelent szakácskönyv ebben segít eligazodni. De ki eszi meg az óriásvarangyokat?
A távoli, kis szigetek a tengeri műanyagszennyezés legjobb indikátorai, így ausztrál kutatók alaposan szemügyre vették a festői Kókusz-szigetek partjait. Tanulmányuk szerint valószínű, hogy a Föld óceánjaiban sokkal több súlyos környezeti ártalmat okozó szemét kering, mint eddig gondoltuk.
Az első érmék 1944-ben kerültek elő az ausztrál partokon, most egy régész újabbakra bukkant. Ha a vegyelemzés bebizonyítja, hogy a pénzt valóban a Kilwai Szultanátusban verték ezer évvel ezelőtt, az rossz hír Cook kapitány számára: könnyen lehet, hogy a portugál hajósok előbb jártak Ausztrálián, mint ő.
A kontinensen hamarabb megérezték a klímaváltozás hatásait, mint máshol, és a kormány már 1992-ben megpróbált tenni ellene. A természetes vizek magántulajdonba adása viszont felemás eredményekkel járt: az emberek tényleg elkezdték becsülni a vizet, de a kisebb farmok kiszorultak, az ökológiai katasztrófák pedig azóta is folytatódnak.
Hiába panaszkodtak a canberraiak a hangos futárokra, a Google-projektből kinőtt Wing étel-, ital- és gyógyszerszállító drónjai elkezdték meghódítani az ausztrál légteret, és hamarosan Finnországban is elérhetők lesznek.
A hihetetlen sztori főszereplői: Sir Freddie, a kos, a világ legrégebbi életképes spermájának tulajdonosa; és Salamon István, aki túlélte a Gulagot, majd 56-ban emigrált Ausztráliába.
Ha két hímivarsejt termékenyíti meg ugyanazon petesejtet, a létrejött zigóta rendszerint nem életképes, mivel az ember nem boldogul három (egy anyai és két apai) kromoszómakészlettel. A ma négyéves ausztrál ikreknek azonban sikerült a bravúr.
A vadállatok rendszerint idegenkednek az emberi közelségtől, mégis egyre gyakrabban kényszerülnek vegyülni, ahogy élőhelyük, vadászterületük zsugorodik a klímaváltozás miatt. De van egy ennél prózaibb oka is annak, hogy miért vonultak be a jegesmedvék tucatszám Belusja Guba településre.
A hozzáférhető legrészletesebb térképészeti adatbázisok alapján rajzolta újra a Föld kontinenseinek érrendszerét a Birminghamben élő magyar kartográfus.
Egy ausztrál vadvédelmi program keretein belül a visszatelepítésre váró, fogságban szaporított fajokat szándékosan veszélynek tesznek ki, így az állatok hamar megtanulják, hogy a ragadozóktól óvakodniuk kell.
A felhők kivilágosításával előzné meg vagy legalábbis késleltetné a küszöbön álló természeti katasztrófát egy ausztrál kutató. Mások filmréteggel vonnák be az óceánt, ismét mások célzottan szaporítanák az ellenálló korallpolipokat.
Bővült az amerikai elnökökről elnevezett állatfajok már így is hosszú listája. A nemrég felfedezett apró őslény az óceánfenékbe ágyazódva töltötte idejét, mostantól Obamus coronatus a becsületes neve.
David Goodall ökológus és botanikus régóta tagja egy civil szervezetnek, amely az eutanázia legalizációjáért küzd. A napokban hosszú utazásra indult, hogy Svájcban alávesse magát az aktív eutanáziának.
A Twitteren tette meg az ajánlatot a rekordméretű energiatároló megépítéséről, ami rekordidő alatt készült el.