Hétvégén tartják a 20. Országos Sasszinkront
Az MME és más civil szervezetek január 13. és 15. között végzik el a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását.
madár
Különleges csontjával küzdötte le a repülés terheit egy 119 milló évvel ezelőtti madár
A kínai Liaoning tartományból előkerült Confuciusornis shifan a legkorábbi csőrös, madárszerű dinoszauruszok közé tartozott. A kréta eleji fosszília vizsgálata segít feltárni, hogyan fejlődött az evolúció során a rendkívül változatos ősi madarak repülési képessége.
Idegbajt kapnak a forgalom zajától a vörösbegyek
A városi madarak agresszívabbak, mint vidéki társaik, de ha a vidéki vörösbegyeknek játsszák le a forgalom zaját, ők is nekiállnak böllönködni egymással. A hangosabb ének mellett az állatok a fizikai erőszaktól sem riadnak vissza, ha zajos környezetbe kerülnek.
150 éves hipotézist dönthet meg egy belga bányában megtalált különös madárfosszília
A 67 millió éve élt Janavis finalidens koponyája nem a struccokéra, hanem a récékére és tyúkokéra emlékeztet, és ez felborítja mindazt, amit a madarak két nagy csoportjának kialakulásáról gondoltunk.
Az észak-amerikaiak egyik legveszedelmesebb ellenfele: a kanadai lúd
A területfoglalási háborúban a legnagyobb testű vadlúdfaj az ausztrál emuhoz hasonló, szinte legyőzhetetlen ellenfél.
A vízimadarak vándorlása fontos szerepet játszik az európai szárazföldi növények terjesztésében
Eddig csak a húsos termésű növények esetén merült fel a vízimadarak vándorlásának szerepe, most más szárazföldi növényekről is bebizonyosodott, hogy a madarak szórják szét a magvaikat a költőterület felé történő vándorlás során.
A gyógynövények erejét a túzok is ismeri
Párzási időszakban jobban odafigyelnek az egészségükre: pipacsot és útifűlevelű kígyósziszt fogyasztanak, hogy megelőzzék a parazitafertőzéseket.
1883 óta nem látott fácángalambot fotóztak Pápua Új-Guineában
A feketetarkójú fácángalambot a Fergusson-szigeten élő őslakosok Auwo néven ismerték, de az ornitológusok csaknem százötven éve találkoztak utoljára élő példánnyal. Most a sziget két pontján is sikerült felvételeket készíteni a ritka madárról.
Összetett intelligenciateszten mentek át szajkók a Cambridge-i Egyetem kísérletében
Volt olyan szajkó, amelyik 5 és fél percet is hajlandó volt várni a finomabb falatra, miközben az eggyel kevésbé preferált eledelhez azonnal hozzáférhetett volna. Ez az első kutatás, amely madaraknál is bizonyította az önuralom és az intelligencia kapcsolatát.
A madarak látványa és éneke is javítja az emberek mentális egészségét
Egy kutatásban minden résztvevő boldogabb, stresszmentesebb állapotról számolt be, miután madarakat látott vagy hallott, de a mindennapos madárcsicsergés akár a klinikai depressziót is javíthatja.
Sugárzabáló gomba, fekete béka: így alkalmazkodik a természet Csernobil körül a radioaktív sugárzáshoz
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.
A fákon kopácsolás olyan a harkályok agyának, mint más madaraknál az ének
Más műfaj, de egy friss kutatás szerint a kopácsolás mögött álló agyi folyamatok nagyban hasonlítanak az énekléshez kapcsolódókhoz.
Minden madárban egy dinoszaurusz veszett el
A madártojásban olyan dolgok történnek, amilyeneket utoljára 66 millió éve láthattunk volna. A madarak medencecsontja korai embrió korukban sokáig dinoszaurusz őseikére hasonlít, és csak később nyeri el a mai szárnyasokra jellemző formáját.
Szavazással döntik el a csókák, hogy mikor kelnek útra
A maradak előbb megbeszélik, hogy érdemes-e felkerekedni, ha pedig elegen voksolnak a távozásra, általában az egész csapat egyszerre indul el.
Az ismert madárfajok fele veszélyben van
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
113 millió éves toll írja át mindazt, amit eddig a tollak kialakulásáról gondoltunk
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
Hallgasd meg a kihalt állatok hangját!
Hogyan énekelt a pikkelyestorkú mohó, és hogyan kuruttyolt a panamai aranybéka? A kipusztult vagy annak vélt fajok hangját megörökítő felvételek alapján ki lehet deríteni, hol élhetnek még a Földön eddig kihaltnak hitt állatok.
Az európai madarak szaporodását és méretét is drámaian megváltoztatja a felmelegedés
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
A feketehátú fuvolázómadarak nem tűrik a nyomkövetőt
Egy ausztrál kísérletben az őshonos fuvolázómadarak mozgását próbálták megfigyelni úgy, hogy GPS-jeladókat erősítettek rájuk, de társaik hamar a felkantározott madarak segítségére siettek, és leszedték róluk az eszközt.
Lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról a fehérfejű rétisas Vermontban
Meghozta a gyümölcsét az amerikai vadvédelem elmúlt 35 évben végzett munkája: többé nem számít veszélyeztetettnek Vermont államban az Egyesült Államok jelképeként is ismert rétisas. Bár a vermonti vadvédelem vezetője mérföldkőnek nevezte az eredményt, a frissített listára néhány új faj is felkerült.
Az oviraptor-embrió az év dinoszaurusza a Qubit 2021-es őslénytani összefoglalójában
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Egyetlen novemberi napon 75 madárfajt figyeltek meg Budapesten a terepmadarászok
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Agyának és látásának is köszönheti a madár, hogy ő az egyetlen ma élő dinoszaurusz
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
Háromrészes étkészlettel csemegézik a Goffin-kakadu
A Cacatua goffiniana vadon élő példányai több különböző eszközt is bevetnek azért, hogy hozzáférjenek a manghasfa gyümölcséhez. Úgy tűnik, hogy a kakaduk ebben a híresen jó eszközhasználó varjúféléknél is jobbak.
Élő ragadozók hátáról is lopja a szőrt a pimasz indiáncinege
A tudósok eddig azt hitték, hogy a madarak elhullott állatoktól vagy vedlés idején szerzett szőrből csinosítgatják fészkeiket, lelkes madárrajongóknak hála azonban kiderült, hogy élő mosómedvék, kutyák és macskák szőrét is megdézsmálják.
Egymástól lesik el a trükköket a kukabúvár kakaduk
A madarak Ausztráliában kitanulták, hogy hogyan nyithatják ki a kukákat, és hogy férhetnek hozzá a bennük lévő csemegékhez, és ezt a tudásukat a társaikkal is megosztják. A szemeteseket fosztogató madarak ráadásul külön szubkultúrákat is létrehoztak, amelyekben különböző módszerekkel kukáznak, ez az első eset, hogy egy papagájfélénél ilyen viselkedést figyeltek meg.
Rejtélyes kór tizedeli Amerika énekesmadarait
Május óta valamilyen ismeretlen betegség fertőzi az Egyesült Államok keleti és középnyugati államaiban élő madarakat. A kutatók még nem tudják, mi lehet az, de néhány lehetőséget már sikerült kizárniuk.
Miért nem tud az ember repülni?
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Külföldi egyetemek magyar kutatói derítették ki, mi magyarázza a széki lile tojók „szívtelenségét”
Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.
Elfelejtette saját dalát a kihalás szélére sodródott ausztrál énekesmadár
A vadon élő kockás mézevő hímek 12 százaléka a fajára jellemzőtől teljesen eltérő, más fajokéra hasonlító dalokat énekel, mert a fészkeket elhagyó fiatal hímek nem találkoznak idősebb társaikkal, és más énekesmadarak dallamkészletét tanulják meg.
22 bámulatos madárfotó egy nyírségi bokortanya kertjéből
Amatőr fotós olvasónk idilli fényképein éneklő fülemülék, itatóért harcoló rigók, szalonnát csipegető széncinegék és egy első lépteire induló barázdabillegető-fióka is feltűnik.
A verebek gyógynövényekkel védik fiókáik egészségét a fészekben
A rozsdabarna veréb fészekrakás idején aktívan keresi a feketeüröm-szerű gyógynövényeket, amelyek a parazitafertőzéstől védik a fiókákat. Nagy kérdés, hogy ki kezdte: az emberek vagy a madarak?
68 millió éves madár koponyája tárta fel a csőrfejlődés titkait
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
A madarak éneke folyamatosan változik egész életükben
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
A madarak is képesek az empátiára, és megosztják az ennivalójukat az éhes társaikkal
A viselkedésük alapján a kék szarkák beleélhetik magukat a másik nézőpontjába, és megélhetik azt az érzést, amit az emberek szimpátiának neveznek.
Nemcsak a varjak, de a galambok és a baglyok is intelligens, tudatos lények
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
Egy díjnyertes fotón 232 állat, amit házi macskák egy év alatt ejtettek zsákmányul
A fotós elsősorban arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy évente madarak milliárdjait pusztítják el a macskák, miközben a háziállatként tartott macskák nem szorulnának vadászatra, így felborítják a ragadozók és zsákmányaik természetes egyensúlyát.
Franciaországban még mindig divat ragasztót használni a madarak befogására, de az EU most közbelép
Madárvédők leleplezték, hogy az ország délkeleti részén egy kegyetlen módszerrel ejtenek foglyul védett madarakat, de a vadászok szerint ez ősi hagyomány, amit Brüsszelnek is tisztelnie illene.
A kondorkeselyű akár 170 kilométeren át képes repülni egyetlen szárnycsapás nélkül
A világ legnehezebb vitorlázó madarai annál is ügyesebb pilóták, mint amilyennek eddig gondolták őket: repülési idejük mindössze egy százalékát töltik szárnycsapásokkal.
13 ezer évesnél is öregebb a legrégibb ismert kínai műalkotás
Az archeológusok úgy vélik, hogy a mindössze 1,5 centiméteres, vélhetően valamilyen énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra alkotása.
Aggasztóan csökken a madarak állománya Magyarországon
A mezőgazdasági élőhelyeken 2005 óta egyre kevesebb madár fészkel, de az átmenetileg fellendülést mutató erdei madarak populációja is csökkent az elmúlt 1-2 évben. Fogynak a vonuló madarak is, a klímaváltozás és a környezeti körülmények változásait a legtöbb madárfaj nem fogadja jól.
Először láttak zöld gyurgyalagot Magyarországon
Szombaton fotózták le a dabasi gyurgyalagokkal vegyülő, Ázsiában és Észak-Afrikában honos madarat.
A flamingók hasonlóan haverkodnak, mint az emberek
Egy brit kutatás szerint a madarak három-négy fős bandákba verődnek, a párok pedig olykor másokkal is kvaterkáznak, nem kizárólag egymás társaságát keresik.
Szépen száll a robotgalamb, amely segíthet megérteni, hogyan repülnek a madarak
Korábban úgy gondolták, hogy minden egyes szárnytoll mozgása fontos a madarak repülésénél, de egy új kísérletben sikerült csak két fő terület mozgatásával robotgalambot reptetni.
A guami guvat megmenekült, a Spix-ara továbbra is bajban van
Megjelent a Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN vörös listájának frissítése, és vannak benne jó és rossz hírek is: tíz faj helyzete javult a tavalyihoz képest, az eukaliptuszok negyedét viszont veszély fenyegeti.
A klímaváltozás okozhatja a madarak zsugorodását
A Michigani Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés áll a madarak méretének csökkenése mögött.
3 milliárddal csökkent az észak-amerikai madárnépesség 1970 óta
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
A mókusok tudnak madárul, és kifülelik, hogy tiszta-e a levegő
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
Megvan a megoldás a tolvaj sirályok ellen: jól a szemük közé kell nézni
Sokak életét megkeserítő problémát oldottak meg az Exeteri Egyetem kutatói: rájöttek, hogy az ezüstsirályok nem szeretik, ha nézik őket.
Megmentettem Frigyest, a törött szárnyú varjat, és közben a létező összes hibát elkövettem
Mit tegyünk egy törött szárnyú madárral? Nem biztos, hogy feltétlenül meg kell menteni, de ha már segíteni próbálunk neki, ésszel tegyük. Frigyes, a dolmányos varjú kálváriája, gyermeklelkű madármentőkkel.