Az ismert madárfajok fele veszélyben van
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
Hogyan énekelt a pikkelyestorkú mohó, és hogyan kuruttyolt a panamai aranybéka? A kipusztult vagy annak vélt fajok hangját megörökítő felvételek alapján ki lehet deríteni, hol élhetnek még a Földön eddig kihaltnak hitt állatok.
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
Egy ausztrál kísérletben az őshonos fuvolázómadarak mozgását próbálták megfigyelni úgy, hogy GPS-jeladókat erősítettek rájuk, de társaik hamar a felkantározott madarak segítségére siettek, és leszedték róluk az eszközt.
Meghozta a gyümölcsét az amerikai vadvédelem elmúlt 35 évben végzett munkája: többé nem számít veszélyeztetettnek Vermont államban az Egyesült Államok jelképeként is ismert rétisas. Bár a vermonti vadvédelem vezetője mérföldkőnek nevezte az eredményt, a frissített listára néhány új faj is felkerült.
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
A Cacatua goffiniana vadon élő példányai több különböző eszközt is bevetnek azért, hogy hozzáférjenek a manghasfa gyümölcséhez. Úgy tűnik, hogy a kakaduk ebben a híresen jó eszközhasználó varjúféléknél is jobbak.
A tudósok eddig azt hitték, hogy a madarak elhullott állatoktól vagy vedlés idején szerzett szőrből csinosítgatják fészkeiket, lelkes madárrajongóknak hála azonban kiderült, hogy élő mosómedvék, kutyák és macskák szőrét is megdézsmálják.
A madarak Ausztráliában kitanulták, hogy hogyan nyithatják ki a kukákat, és hogy férhetnek hozzá a bennük lévő csemegékhez, és ezt a tudásukat a társaikkal is megosztják. A szemeteseket fosztogató madarak ráadásul külön szubkultúrákat is létrehoztak, amelyekben különböző módszerekkel kukáznak, ez az első eset, hogy egy papagájfélénél ilyen viselkedést figyeltek meg.
Május óta valamilyen ismeretlen betegség fertőzi az Egyesült Államok keleti és középnyugati államaiban élő madarakat. A kutatók még nem tudják, mi lehet az, de néhány lehetőséget már sikerült kizárniuk.
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.
A vadon élő kockás mézevő hímek 12 százaléka a fajára jellemzőtől teljesen eltérő, más fajokéra hasonlító dalokat énekel, mert a fészkeket elhagyó fiatal hímek nem találkoznak idősebb társaikkal, és más énekesmadarak dallamkészletét tanulják meg.
Amatőr fotós olvasónk idilli fényképein éneklő fülemülék, itatóért harcoló rigók, szalonnát csipegető széncinegék és egy első lépteire induló barázdabillegető-fióka is feltűnik.
A rozsdabarna veréb fészekrakás idején aktívan keresi a feketeüröm-szerű gyógynövényeket, amelyek a parazitafertőzéstől védik a fiókákat. Nagy kérdés, hogy ki kezdte: az emberek vagy a madarak?
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
A viselkedésük alapján a kék szarkák beleélhetik magukat a másik nézőpontjába, és megélhetik azt az érzést, amit az emberek szimpátiának neveznek.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
A fotós elsősorban arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy évente madarak milliárdjait pusztítják el a macskák, miközben a háziállatként tartott macskák nem szorulnának vadászatra, így felborítják a ragadozók és zsákmányaik természetes egyensúlyát.
Madárvédők leleplezték, hogy az ország délkeleti részén egy kegyetlen módszerrel ejtenek foglyul védett madarakat, de a vadászok szerint ez ősi hagyomány, amit Brüsszelnek is tisztelnie illene.
A világ legnehezebb vitorlázó madarai annál is ügyesebb pilóták, mint amilyennek eddig gondolták őket: repülési idejük mindössze egy százalékát töltik szárnycsapásokkal.
Az archeológusok úgy vélik, hogy a mindössze 1,5 centiméteres, vélhetően valamilyen énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra alkotása.
A mezőgazdasági élőhelyeken 2005 óta egyre kevesebb madár fészkel, de az átmenetileg fellendülést mutató erdei madarak populációja is csökkent az elmúlt 1-2 évben. Fogynak a vonuló madarak is, a klímaváltozás és a környezeti körülmények változásait a legtöbb madárfaj nem fogadja jól.
Szombaton fotózták le a dabasi gyurgyalagokkal vegyülő, Ázsiában és Észak-Afrikában honos madarat.
Egy brit kutatás szerint a madarak három-négy fős bandákba verődnek, a párok pedig olykor másokkal is kvaterkáznak, nem kizárólag egymás társaságát keresik.
Korábban úgy gondolták, hogy minden egyes szárnytoll mozgása fontos a madarak repülésénél, de egy új kísérletben sikerült csak két fő terület mozgatásával robotgalambot reptetni.
Megjelent a Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN vörös listájának frissítése, és vannak benne jó és rossz hírek is: tíz faj helyzete javult a tavalyihoz képest, az eukaliptuszok negyedét viszont veszély fenyegeti.
A Michigani Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés áll a madarak méretének csökkenése mögött.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
Sokak életét megkeserítő problémát oldottak meg az Exeteri Egyetem kutatói: rájöttek, hogy az ezüstsirályok nem szeretik, ha nézik őket.
Mit tegyünk egy törött szárnyú madárral? Nem biztos, hogy feltétlenül meg kell menteni, de ha már segíteni próbálunk neki, ésszel tegyük. Frigyes, a dolmányos varjú kálváriája, gyermeklelkű madármentőkkel.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A hím kitartó udvarlása után a szalakóták feminista családmodellt valósítanak meg, de erre idén igen kevés idejük maradt a hideg és esős május miatt. Ez a pár azért úgy tűnik, hogy révbe ért.
Az ősmadár 12 millió évvel ezelőtt élt Új-Zélandon. Soha ilyen régi moanyomot nem találtak még a Földön.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összesítése szerint 788 állat pusztult el áramütéses miatt egy év alatt. A fehér gólyák a leginkább érintettek, de odalett négy rétisas is.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
Rengeteg energia megspórolható azzal, ha a drónok lebegés közben időnként megpihenhetnek. Eddig a manőverezési nehézségek miatt ez nem volt járható út, most azonban egy nemzetközi csapat denevérkarom-szerű eszközt fejlesztett megfáradt drónoknak.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
A klímaváltozás elmélyíti a széncinegék „dühkezelési problémáit”, és vannak olyan időszakok, amikor lakhatási problémák miatt minden tizedik kormos légykapót lemészárolják.
Volt, amelyikből már rég látták az utolsót, vannak közöttük látványos és kevésbé látványos kinézetűek, sőt, még egy Disney-hős, a Rio arapapagája is hivatalosan már csak fogságban él. Egy friss tanulmány átértékelte több vadon élő madár státuszát.
Elképzelhető, hogy az új tollak kibújásakor viszket a bőrük, és ezért dörgölik magukat hangyákkal, vagy a paraziták ellen küzdenek, de lehet, hogy csak egyszerűen kellemesnek találják.
A Tata környéki vizes élőhelyeken már az elmúlt hetekben 65 ezer vadludat számoltak össze. Sokan közülük a napokban az Öreg-tóra teszik át éjszakai szállásukat. Fotóink a hét végén készültek a tónál.
Az új-kaledón varjú problémamegoldó és eszközkészítő képességei időről időre lenyűgözik a tudósokat, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is segítenek.
A pofátlan könnycsapolás mögött az áll, hogy a rovaroknak sóra van szükségük, de az az étrendjükben nem nagyon található meg.