Madárvédők leleplezték, hogy az ország délkeleti részén egy kegyetlen módszerrel ejtenek foglyul védett madarakat, de a vadászok szerint ez ősi hagyomány, amit Brüsszelnek is tisztelnie illene.
A világ legnehezebb vitorlázó madarai annál is ügyesebb pilóták, mint amilyennek eddig gondolták őket: repülési idejük mindössze egy százalékát töltik szárnycsapásokkal.
Az archeológusok úgy vélik, hogy a mindössze 1,5 centiméteres, vélhetően valamilyen énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra alkotása.
A mezőgazdasági élőhelyeken 2005 óta egyre kevesebb madár fészkel, de az átmenetileg fellendülést mutató erdei madarak populációja is csökkent az elmúlt 1-2 évben. Fogynak a vonuló madarak is, a klímaváltozás és a környezeti körülmények változásait a legtöbb madárfaj nem fogadja jól.
Szombaton fotózták le a dabasi gyurgyalagokkal vegyülő, Ázsiában és Észak-Afrikában honos madarat.
Egy brit kutatás szerint a madarak három-négy fős bandákba verődnek, a párok pedig olykor másokkal is kvaterkáznak, nem kizárólag egymás társaságát keresik.
Korábban úgy gondolták, hogy minden egyes szárnytoll mozgása fontos a madarak repülésénél, de egy új kísérletben sikerült csak két fő terület mozgatásával robotgalambot reptetni.
Megjelent a Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN vörös listájának frissítése, és vannak benne jó és rossz hírek is: tíz faj helyzete javult a tavalyihoz képest, az eukaliptuszok negyedét viszont veszély fenyegeti.
A Michigani Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés áll a madarak méretének csökkenése mögött.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
A keleti szürkemókusok nemcsak azt figyelik, hogy a madarak mikor riasztanak, hanem azt is, hogy mikor érzik jól magukat – ilyenkor ők is megnyugszanak, és hamarabb térnek vissza a gyűjtögetéshez, mint máskor.
Sokak életét megkeserítő problémát oldottak meg az Exeteri Egyetem kutatói: rájöttek, hogy az ezüstsirályok nem szeretik, ha nézik őket.
Mit tegyünk egy törött szárnyú madárral? Nem biztos, hogy feltétlenül meg kell menteni, de ha már segíteni próbálunk neki, ésszel tegyük. Frigyes, a dolmányos varjú kálváriája, gyermeklelkű madármentőkkel.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A hím kitartó udvarlása után a szalakóták feminista családmodellt valósítanak meg, de erre idén igen kevés idejük maradt a hideg és esős május miatt. Ez a pár azért úgy tűnik, hogy révbe ért.
Az ősmadár 12 millió évvel ezelőtt élt Új-Zélandon. Soha ilyen régi moanyomot nem találtak még a Földön.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összesítése szerint 788 állat pusztult el áramütéses miatt egy év alatt. A fehér gólyák a leginkább érintettek, de odalett négy rétisas is.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
Rengeteg energia megspórolható azzal, ha a drónok lebegés közben időnként megpihenhetnek. Eddig a manőverezési nehézségek miatt ez nem volt járható út, most azonban egy nemzetközi csapat denevérkarom-szerű eszközt fejlesztett megfáradt drónoknak.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
A klímaváltozás elmélyíti a széncinegék „dühkezelési problémáit”, és vannak olyan időszakok, amikor lakhatási problémák miatt minden tizedik kormos légykapót lemészárolják.
Volt, amelyikből már rég látták az utolsót, vannak közöttük látványos és kevésbé látványos kinézetűek, sőt, még egy Disney-hős, a Rio arapapagája is hivatalosan már csak fogságban él. Egy friss tanulmány átértékelte több vadon élő madár státuszát.
Elképzelhető, hogy az új tollak kibújásakor viszket a bőrük, és ezért dörgölik magukat hangyákkal, vagy a paraziták ellen küzdenek, de lehet, hogy csak egyszerűen kellemesnek találják.
A Tata környéki vizes élőhelyeken már az elmúlt hetekben 65 ezer vadludat számoltak össze. Sokan közülük a napokban az Öreg-tóra teszik át éjszakai szállásukat. Fotóink a hét végén készültek a tónál.
Az új-kaledón varjú problémamegoldó és eszközkészítő képességei időről időre lenyűgözik a tudósokat, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is segítenek.
A pofátlan könnycsapolás mögött az áll, hogy a rovaroknak sóra van szükségük, de az az étrendjükben nem nagyon található meg.
A seregélyek akár a termés egyharmadát is lecsipkedhetik. Az áfonyatermesztők a hagyományos madárijesztőtől kezdve a kereplőn át a környezetbarát solymászatig már mindennel megpróbálkoztak. Nincs más hátra, mint a lézer.
Döntöttek a magyar madárkedvelők, a szavazatok 40 százalékával a gólyatöcs magabiztosan utasította maga mögé a gulipánt és a nagy pólingot.
A fecskék már a második fészekalj kiköltésére készülnek, ehhez gyűjtik az építőanyagot. A városszéli plázánál készült képeken feltűnik egy seregély és egy füsti fecske is.
Ha így folyik tovább, a Föld menthetetlenül belefullad a műanyagba. A National Geographic magazin több éves kampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet a bolygót borító 6,3 milliárd tonna szemétre.
Szerelmes napjaikat élik a gyurgyalagok Albertirsán. Ha minden jól megy, augusztusban már fiókáikkal együtt indulnak útnak.
A túzok akkora, mint egy pulyka, jól fut, de meglepetésre repülni is tud. A magyar természetvédelem egyik totemállatát az elmúlt évtizedekben kétszer is az év madarának választották, úgy 1500 él belőle az országban.
A felfedezés újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az embernek még annál is több köze van a dodó kipusztulásához, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
A nyaktekercs akkor tekergeti a nyakát, ha veszélyt érez. Újpesten a jelek szerint biztonságban érezte magát.
Ki sem kell tenned a lábad a városból, ha pompás ragadozókat vagy különleges énekesmadarakat akarsz látni. Egy vándorsólyom egyenesen a Bazilika tetején lakik.
A zöld küllőtől az őszapóig, a Margit-szigettől a VII. kerületi háztetőkig: íme tíz madár, ami bármikor tiszteletét teheti a nagyvárosban.
36 évvel ezelőtt egy galápagosi pinty gondolt egyet, átrepült egy másik szigetre, és mivel nem talált magának egyetlen fajtársat sem, jobb híján egy másik faj nőstényeivel kezdett el párosodni. A felpörgetett evolúció eredménye: Big Bird, a csodapinty.