![Hallottál már macskát hápogni egy fa tetején?](https://assets.4cdn.hu/kraken/848KMKsuTaMF1Lctks.jpeg)
Hallottál már macskát hápogni egy fa tetején?
A halászmacskák, ha kell, fák tetején kutatnak zsákmány után, jellegzetes hápogó hangjukat pedig álcázásra használják.
A halászmacskák, ha kell, fák tetején kutatnak zsákmány után, jellegzetes hápogó hangjukat pedig álcázásra használják.
A lelet 2019-ben került elő, most sikerült rekonstruálni belőle az őskori állatot.
A testméretük viszont csökkent.
A sziklán fészkelő fajoknak nagyobb az agytérfogatuk, és ezek a fajok gyakrabban telepednek meg városi környezetben is.
A zajszennyezés a fiókák növekedésére, egészségére és szaporodására is hosszú távú hatásokkal bír: a városi zajnak kitett zebrapintyek feleannyi fiókát hoztak világra, mint csendes környezetben nevelkedett társaik.
Az ember már a madárfészkekbe is befurakodott: egy magyar biológus szerint már nincs hely a Földön, ahol a madarak ne használnának a környezetünket terhelő hulladékot, például színes fonalakat, nejlonzacskókat, esetleg cigarettacsikkeket a fiókáik otthonának kibélelésére.
Hiába a törvényi szabályozás, a lakosság aktivitására is szükség van, hogy biztonságban legyenek a bokrok és fák lakói.
Ha már beköltöztek, nyugalmat kell nekik biztosítani, ha még nem, akkor pedig megfelelő alternatívát.
A néphagyomány olyannyira a magyarok madaraként tartotta számon a fecskéket, hogy még a vétlen fészekpusztítás is balszerencsét jelentett, az ezredfordulóra azonban országszerte feledésbe merült az évezredes tradíció.
Idén is népszerű és sikeres volt a hazai madármegfigyelés, Magyarországon nemcsak rengeteg résztvevő volt, de itthon regisztrálták a legtöbb helyszínt is.
Országszerte 51 helyszínen szervezett programmal várja az MME az érdeklődőket, de otthon a kertben vagy köztereken, parkokban és kirándulás közben is érdemes madarakat azonosítani és számolni.
A Probosciger aterrimus hímjei innovatív megoldásokkal próbálják lenyűgözni a nőstényeket.
A komplex társas kapcsolatokat fenntartó madarak akár az éhezést is vállalják, ha a finom falatokért a családtagjaikat kellene elhagyniuk.
A 150 millió éves fosszília egy mocsaras területen élő, madárszárnyú dinoszaurusz maradványa – azt, hogy ez miért rendkívüli, a világ egyik vezető paleontológusa, Steve Brusatte mondta el a Qubitnek.
A madarat 1948-ig kihaltnak hitték, most már 500 példány él belőlük az országban. Az első párokat most eresztették szabadon ott, ahol őshonosak voltak.