Európában felgyorsult a verebek pusztulása: az elmúlt 50 évben megfeleződött a populációjuk. Pedig nem is olyan régen még Budapest is tele volt velük, és Herman Ottó sem tudta elképzelni nélkülük az emberlakta helyeket. Mi történt? Tényleg közeleg a csendes tavasz?
Az Amerikához tartozó atollon számos ritka madárfaj él, amelyek védelméért évek óta küzdenek a természetvédők. Ha itt landolnak majd a SpaceX ezertonnás rakétái, az súlyos veszélyt jelenthet az itteni ökoszisztémára.
A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
Hétvégén az Apaj közelében található Ürbői-halastavaknál fészkelő kanalasgémekkel és egy leengedett tavon táplálék után kutató csapattal is találkoztunk.
Míg a vadonban mindig új fészket raknak, a városban hosszú távú lakhelyeket építenek műanyagból egyes madarak – ezeket vizsgálták kutatók, és nemcsak covidmaszkokat találtak, de egy csokipapírt is, ami még az 1994-es focivébét hirdette.
A fertőzött tetemeket elfogyasztó halfarkasokon és a környékükön élő sűrű pingvinkolóniákon keresztül kapcsolhat nagyobb fokozatra a H5N1 a Déli-sarkvidéken.
A nyolcadik kerület csendes kis utcáján sétálva először galambtollakat láttam, aztán meglett a tettes is: nem sokkal arrébb egy karvaly marcangolta egy galamb tetemét.
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.
Az internetes szavazást a viszonylag kis termetű vízimadár nyerte, ami szórványosan fészkel Magyarországon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kíváncsi, milyen madarak fordulnak elő idén télen az etetők környékén és hogyan hat a madárpopulációra a klímaváltozás.
Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
Hihetetlen látványt nyújtanak az érkező, leszálló vadludak a tatai Öreg-tavon, és nem is kell feltétlenül odautaznia annak, aki az élmény részese szeretne lenni.
A fiatalt november eleje óta ápolják intenzív osztályon, és most kiderült, hogy a megbetegedéséért felelős H5N1 madárinfluenza ijesztő mutációkat szedett össze, amik megkönnyíthetik, hogy a vírus embereket fertőzzön meg és járványt okozzon.
Bár időről időre még beszámoltak észlelésekről, 2001-ben történt az utolsó bizonyított észlelés. Az IUCN még nem nyilvánította kihaltnak a fajt, de több ornitológiai szervezet már igen.
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.