Néhány napja 41,5 Celsius-fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhelyen, és ezzel megdőlt a napi országos melegrekord, néhány fokkal maradva el a 2007. július 20-án, Kiskunhalason mért 41,9 Celsius-foktól, a magyarországi abszolút melegrekordtól. A hetek óta tartó hőség extrém szárazsággal is párosul: a Fertő tó és a Velencei-tó vízszintje vészesen lecsökkent, a Bódva patak 15 kilométeres szakasza egyenesen kiszáradt, az Alföldön sivatagi hangulat uralkodik.

A hőhullámoknak még koránt sincs vége, ahogy azt klímakutatók korábban jelezték, a Csendes-óceán középső és keleti térségének lehűlését eredményező La Niña jelenség miatt Észak-Amerikában és Európában egész nyáron extrém forróság és szárazság várható. A hőség rendkívüli terhelést jelent az emberi szervezetre is: az alvás például a rekkenő nyári melegben eddig is művészetnek számított, az évszakok változása ugyanis az alvási mintázatokra is hatással van. A hosszabb nappalok miatt csökken a melatonintermelés mennyisége, azé a hormoné, amelyik jelzi a szervezetnek, hogy ideje nyugovóra térni, a melegebb idő pedig nehezíti az alváshoz készülődő szervezet testhőjének megfelelő csökkenését.

Az utóbbi élettani jelenségeket egy 68 országon átívelő, több mint hétmillió alvásnaplót elemző, az MIT és a Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói által készített tanulmány szerint tovább feszíti a klímaváltozás miatt egyre jobban melegedő éjszakai hőmérséklet, amelyik egy július közepi, brit és írországi adatokon alapuló cikk szerint pedig még a nappaloknál is gyorsabban emelkedik.

Dublintól Budapestig túl melegek az éjszakák

A két legrégebbi brit meteorológiai állomás feljegyzései rengeteget elárulnak a klímaváltozásról. Az oxfordi Radcliffe Observatory megfigyelőközpontban egészen 1814-ig visszamenőleg őriznek adatokat, a Durham University Observatory első feljegyzései pedig néhány évvel később, 1841-es alapításakor keletkeztek. Ezek szerint 1911 és 1920 között az év legmelegebb éjszakája Oxfordban átlagosan 16,6 Celsius-fokos volt, míg az elmúlt 10 év átlagai 18,8 Celsius-fokot tettek ki, ami több mint két Celsius-fokos emelkedést jelent. A melegnek számító éjszakák – vagyis amelyek 15 Celsius-fok fölött maradnak – Oxfordban manapság elérik az évi húszat, és ez a szám az 1970-es évek óta több mint kétszeresére nőtt.

A 2021 júliusában tapasztalt hőhullám még a négy esős évszak országaként emlegetett Írországban is olyan szélsőséges időjárást okozott, hogy a meteorológusok az elmúlt 20 év legmelegebb éjszakáját mérték. Ekkor a délnyugat-írországi Valentia Observatory adatai szerint a hőmérséklet 20,5 Celsius-fok körül ingadozott. A zöld szigeten nagyon szokatlanok az ilyen meleg éjjelek, Írország történetében korábban összesen hatszor fordult elő hasonló.

Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901 óta követni nyomon a hőmérsékleti adatokat, köztük az éjszakai hőmérséklet változását. Öt magyar városban (Budapesten, Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen) is érzékelhető egyfajta melegedési trend - kivéve talán Szegedet, ahol a mikroklímában érdekes U-alakú görbe rajzolódik ki, ha a meleg éjszakák számát tekintjük, az utóbbi néhány évtizedben azonban ott is látható a melegedési trend. Budapesten az utóbbi években nagyon megugrott a meleg éjszakák száma, ráadásul úgy, hogy ezeket az OMSZ a 20 Celsius-fok fölötti éjszakákként definiálja.

Fűtenek a hőszigetek

Ez utóbbinak a városi hősziget-hatáshoz (urban heat island; UHI) lehet köze, vagyis ahhoz, hogy a sűrűn beépített városi területek melegebbek, mint akár a külvárosi, akár a vidéki területek, különösen éjszaka. Ez a városok felületeinek burkolóanyagaival függ össze, ugyanis a beton és az aszfalt napközben sokkal több napsugárzást nyel el, mint a növényzet, éjszaka pedig lassan kiengedi magából. Ezen túl a mesterséges borítású felszínek nem engedik mozogni a nedvességet, vizet a mélyebb felszín alatti rétegek felől – vagyis a párolgás hűtő hatása sem tud megfelelő módon érvényesülni.

Emiatt az amerikai Georgia Institute of Technology város- és regionális tervezéssel foglalkozó intézetének egyik tanulmánya arra jutott, hogy a nagy amerikai városokban 1961 és 2010 között a klímaváltozás miatt kétszer olyan gyorsan emelkedett a hőmérséklet, mint a bolygó egészének melegedési rátája.

A hősziget-hatáson kívül néhány kutató a repülőgépek által húzott kondenzcsíkok melegítő hatását is megvizsgálta, és bár az erre vonatkozó eredmények meglehetősen vegyesek, vannak, akik szerint ezek éjszakánként szintén fűtik a városokat, mivel tulajdonképpen felhőket képezve csökkentik a felszíni rétegekből az atmoszféra felső rétegeibe, majd az űrbe távozó hő mennyiségét. Mindezek ellenére a városok még mindig vonzzák a tömegeket. A Világbank szerint jelenleg a világ népességének körülbelül 56 százaléka él városokban, 2050-re azonban ez 10 emberből közel hetet fog jelenteni, tehát a melegedő éjszakák miatt kialakuló alvásproblémák egyre több embernél jelenthetnek gondot.

De miért alszunk rosszabbul a nyári hőségben?

A kutatók szerint a legvalószínűbb bűnös a napfénynek való extra kitettségünk. Ez a plusz napfény visszafogja a szervezet melatonin-termelését, vagyis az alvásjelző hormon gyatrábban működik, mint télen, emiatt valószínűleg akkor is nehezebben jöhet álom az ember szemére, ha egyébként a megszokott lefekvési idejében megy el aludni. Hát még ha nem így van: nyáron ugyanis a legtöbben más üzemmódba kapcsolnak, többet találkoznak a barátaikkal, később vacsoráznak és több alkoholt isznak. Ezek mind-mind változtatnak a szervezet cirkadián ritmusán, vagyis a szervezet belső biológiai óráján, és későbbre tolják az elalvás időpontját.

Ehhez adódik hozzá a hőmérséklet emelkedése. Ideális körülmények között ugyanis a testhőmérséklet 1-2 órával elalvás előtt elkezd néhány fokot csökkenni és alvás közben ez tovább folytatódik – mondta a The New York Timesnak Leslie Swanson klinikai szakpszichológus, pszichiáter és a Michigani Egyetem alváskutató laboratóriumának adjunktusa. Ez a belső hűtő hatás segít elérni a mélyalvás állapotát. A magas külső hőmérséklet azonban megakadályozza a testhőmérséklet gyors csökkenését, és megnehezíti az alvást – mondta Swanson, aki szerint nemcsak nehezebben alszunk el a meleg miatt, hanem többször ébredünk fel éjszaka.

A jó alvás fél egészség

A hőmérséklet alvásra gyakorolt hatását eddig legátfogóbban és legaprólékosabban az MIT és a Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói mérték fel 2017-ben, összesen 765 ezer amerikai válaszadó részvételével. Az önbevalláson alapuló kérdőív eredményei azt mutatták, hogy a megnövekedett éjszakai hőmérséklet növelte az álmatlan éjszakák számát: egy Celsius-fokos emelkedés átlagosan havonta 0,03-mal növelte azoknak az alvásproblémákkal tarkított éjjelek számát. Bár ez egyéni szinten jelentéktelennek tűnhet, az amerikai népesség egészében elosztva ez körülbelül havonta kilencmillióval, évente pedig 110 millióval növelte meg az álmatlan éjszakák számát.

Az alváshiány pedig köztudottan egy sor egészségügyi problémával kapcsolható össze a figyelemzavartól a memóriaproblémákon át a szívbetegségig és a korai halálozásig. A Harvard Egyetem környezet-egészségügyi tanszékének egyik kutatása azt mutatta ki, hogy a hőhullámok során tapasztalható magasabb éjszakai hőmérséklet csökkenti a figyelmet és a számtani teszteken nyújtott teljesítményt.

A WHO adatai szerint az éghajlatváltozás miatt bekövetkező szezonális hőmérsékleti anomáliák számos fiziológiai hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, és jelentősen ronthatják a krónikus, például a kardiovaszkuláris, a légzőszervi és az agyérrendszeri betegségekkel küzdők állapotát, ez pedig még tovább romolhat az álmatlanságból fakadó további terheléssel. Nick Obradovich, jelenleg a Max Planck Humán Fejlődéstani Intézet kutatója és a fentebb említett 2017-es tanulmány vezető szerzője úgy vélte, a klímaváltozáshoz kapcsolódó egészségügyi problémák egy részét valójában az alváshiány okozhatja.

Még az alvásban is ott az egyenlőtlenség

Ugyanez a tanulmány azt is megmutatta, hogy a felmelegedés bizonyos társadalmi csoportokat rosszabbul érint, mint másokat. A tehetősebbekhez képest például az alacsony jövedelmű csoportokra majdnem négyszer több álmatlan éjszaka jut, minden bizonnyal amiatt, mert nehezebben fizetik meg – a bolygó klímáját egyébként még tovább romboló – légkondicionálás költségeit.

Emellett sok más egészségügyi problémához hasonlóan ezt is befolyásolja a kor. Mivel az idősebbek testhőmérséklet-szabályozási rendszerében gyakrabban lehetnek hibák, az ő alvási ciklusaik érzékenyebbek lehetnek a hőmérséklet-változásokra. A kutatás szerint a hőmérséklet egy Celsius-fokonkénti emelkedésével a 65 év felettiek kétszer annyi álmatlanságról számoltak be, mint a fiatalabbak.

Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy az emberi emlékezet nagyon gyatra, különösen amikor a részletek lejegyzéséről van szó, ez pedig nyilvánvalóan az önbevallásos kutatások legnagyobb korlátja. „Ha megkérdezzük az embereket arról, mennyire aludtak jól múlt éjjel vagy néhány nappal korábban, itt sajnos elég sok lehetőség van arra, hogy rosszul emlékezzenek” – mondta Obradovich. Emiatt kollégáival idén fitness trackerek segítségével igyekeztek megismételni a kutatást, méghozzá az Egyesült Államok határain túl is, egy nagyobb és változatosabb populáción. Egyelőre azonban a technológiai hozzáférés akadályai miatt kevés adat folyt be a legalacsonyabb jövedelmi csoportból és pont azokból az országokból, amelyeket legjobban érint a klímaváltozás.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: