Radikális fordulat: beléptünk a napenergia korszakába

Ha csak néhány percre is, de tavaly februárban egy napon már több energiát termeltek a hazai napelemes rendszerek, mint amekkora a paksi atomerőmű jelenlegi reaktorblokkjainak elméleti összteljesítménye. Ma a világ áramellátásának 6 százalékát biztosítja a napenergia, és a napelemek telepített kapacitása háromévente megduplázódik. A megújuló energiaforrás robbanásszerű növekedése messze felülteljesíti az elemzői várakozásokat, és az Economist szerint reálisnak tűnik, hogy a 2030-as évek közepére a napelemek minden más energiaforrást leelőznek majd a globális villamosenergia-termelésben.

A brit gazdasági magazin június végén egy komplett lapszámot szentelt a napenergia diadalmenetének, amit a legjobban az egyik cikkben idézett Rob Carlson, a Planetary Technologies befektetőcég ügyvezetőjének állítása foglal össze, aki szerint egész egyszerűen „a Nap nyert”.

Az amerikai Bell Labs szakemberei által az 1950-es években kifejlesztett szilíciumalapú napelemek, mint kifejtik, olcsók és bőségesen rendelkezésre állnak, társadalmilag elfogadottak, és az áramtermelés helyszínén semmilyen üvegházhatású gázt nem bocsátanak ki. A napsugárzást elektromos árammá alakító technológia költségénél csak az akkumulátoros energiatárolásé csökken nagyobb ütemben, ami az egyik biztosítéka lehet a napnyugta utáni áramellátásának.

Akkor ezzel meg is oldódott volna a klímakrízis, amitől idén nyáron is dőlnek a hőmérsékleti rekordok? Nem egészen, de a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavalyi jelentése szerint a megújuló energiaforrások kapacitásának rekordnövekedése reményt ad arra, hogy az évszázad végéig tartani tudjuk a 1,5 Celsius-fokos klímacélt. Emellett az elektromosság most először a bolygó olyan tájaira is elérhet, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt, aminek mélyreható következményeit több százmillió ember élvezi majd.

Ahhoz, hogy idáig eljussunk, a napenergiának geopolitikai és gazdasági buktatókat is el kell kerülnie, és az elektromos hálózatnak is meg kell újulnia. Két évvel ezelőtt arról írtunk, hogy ha veszélybe kerül a napelemek globalizált gyártása, akkor az áruk ahelyett, hogy tovább csökkenne, 25 százalékkal emelkedik majd – ugyanis az eddigi trend Kína hatalmas gyártási kapacitásának és a globálisan integrált ellátási láncoknak köszönhető. Az ázsiai ország állította elő tavaly a világon a napelemekhez használt poliszilikon 93 százalékát, és kétszer annyi napelemet tud gyártani, mint amit a világ egy év alatt felhasznál.