Döbbenetesen meleg lesz 2024 júniusa, amely még a tavalyi extrém rekordot is túlszárnyalhatja

Az elmúlt két hét alapján ez lehet a valaha mért legmelegebb június – posztolta hétfő este Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató az X-en (korábban Twitter). Ha minden így megy tovább, a havi globális átlaghőmérséklet közel 0,2 Celsius-fokkal szárnyalhatja túl a tavalyi értéket, ami már eleve 0,5 fokkal forróbb volt az 1991-2020 közötti átlagnál.

link Forrás

Hausfather szerint a hónap első 15 napjáról rendelkezésre álló adatok alapján több mint 95 százalékos esélye van annak, hogy 2024 júniusa új rekordot állít fel. A hónap a kutató által készített grafikonok alapján így közel 1,5 fokkal lehet melegebb az ipari forradalom előtti átlagnál.

A globális hőmérséklet, mint írta, eddig idén tartósan magas maradt, és csak rövid ideig esett a 2023-as szint alá. Az Európai Unió (EU) Kopernikusz földmegfigyelési programja szerint 2024 januárja, februárja, márciusa, áprilisa, és májusa minden vele megegyező korábbi hónapnál melegebb volt.

A globális felszíni hőmérséklet alakulása 2024-ben (fekete) és 2023-ban (sárga) a korábbi évtizedek átlagához képest
photo_camera A globális felszíni hőmérséklet alakulása 2024-ben (fekete) és 2023-ban (sárga) a korábbi évtizedek átlagához képest Fotó: ECMWF Reanalysis version 5 (ERA5)

A hőség nemcsak a szárazföldeket, hanem az óceánokat is érinti – talán még kiugróbban. A globális tengerfelszíni hőmérséklet tavaly március óta folyamatosan rekordokat dönt, és a NOAA adatai szerint jelenleg is kicsivel a 2023 júniusi értékek felett alakul.

A napi tengerfelszíni hőmérséklet (sea surface temperature, SST) változása az északi és déli szélesség 60. foka között. A 2024-es értékeket a felső fekete vonal, a tavalyiakat a sárga mutatja.
photo_camera A napi tengerfelszíni hőmérséklet (sea surface temperature, SST) változása az északi és déli szélesség 60. foka között. A 2024-es értékeket a felső fekete vonal, a tavalyiakat a sárga mutatja. Fotó: Climate Reanalyzer/NOAA

Hausfather szerint az újabb júniusi rekord baljós jele annak, hogy a globális hőmérséklet nem csökken túl gyorsan ahhoz képest, hogy eltűnőben van az El Niño. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) múlt héten jelentette be, hogy véget ért az El Niño/Déli oszcilláció (El Niño-Southern Oscillation, ENSO) természetes éghajlati jelenség tavaly májusban kezdődő, melegebb körülményeket okozó fázisa. A kutatók várakozásai szerint a következő hetekben egy átmeneti időszak következik, majd júliustól a hűvösebb hőmérsékletet hozó La Niña köszönt be.

A szakember az amerikai űrügynökség (NASA) vezető klímakutatóját, Gavin Schmidtet is idézi. Schmidt, amint márciusban megírtuk, a Nature-ben arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a hőmérsékleti anomália nem stabilizálódik augusztusig, ami szerinte egy realisztikus várakozás a korábbi El Niño események alapján, akkor a világ feltérképezetlen területre lép. „Ez arra utalhat, hogy a felmelegedő bolygó már most alapvetően megváltoztatja az éghajlati rendszer működését, jóval korábban, mint ahogy arra a kutatók számítottak” – írta cikkében.

Tavaly a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 1,45 fokkal volt melegebb az ipari forradalom előtti átlaghoz képest, amivel minden korábbinál közelebb került a bolygó a 1,5 fokos klímacél átlépéséhez – ha csak szimbolikusan is, hiszen a magas hőmérséklethez a természetes változékonyság részét képező El Niño is hozzájárult. Egy májusi kutatás azt találta, hogy a Föld északi féltekéjének trópusokon kívüli régióiban az elmúlt kétezer évben biztosan a tavalyi nyár volt a legmelegebb.