A világ műanyag szemetének egyötödét elégetik vagy a környezetben helyezik el

A világon mintegy 1,5 milliárd ember nem fér hozzá megfelelő színvonalú szemétszállítási szolgáltatásokhoz, és az, hogy ők mit kezdenek a műanyaghulladékkal, komoly környezeti problémákat rejt.

E háztartások többsége elégeti vagy kidobja a műanyaghulladékot, ismerteti egy új elemzés adatait a NewScientist. Costas Velis, a Leedsi Egyetem munkatársa és kollégái a helyi önkormányzatoktól származó hulladékadatokat, valamint népszámlálási adatokat használtak fel a műanyaghulladék áramlásának modellezéséhez a világ különböző városaiban. Ezután egy mesterséges intelligencia algoritmus segítségével modellezték a hulladék keletkezésének és kezelésének folyamatait világszerte több mint 50 ezer városra kiterjedően.

Becsléseik szerint évente 52,1 millió tonna műanyaghulladék – a globális mennyiség ötöde – válik szennyezéssé, és ez főképp a szegényebb országokban keletkezik. Itt megfelelő szemétszállítás és hulladékkezelés híján, a műanyaghulladék nagy részét otthonokban, utcákon vagy szeméttelepeken égetik el.

A kutatók becslése szerint az összegyűjtetlen műanyagszemét mintegy 57 százalékát kezelik ilyen módon, a fennmaradó 43 százalék pedig egyszerűen a környezetbe kerül. Az alacsony jövedelmű országokban kevesebb műanyaghulladék keletkezik, ebből azonban sokkal több szennyezi a környezetet.

A műanyag elégetése nemcsak üvegházhatású gázokat termel, hanem rákkeltő dioxinokat, részecskeszennyezést és nehézfémeket is felszabadít, amelyek mind károsak az emberi egészségre.

A kutatásban Indiát, Nigériát és Indonéziát jelölték meg, mint olyan országokat, ahol a legnagyobb műanyagszennyezés. Az eredmények aláhúzzák, hogy az alacsony jövedelmű országoknak támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy átfogó hulladékgyűjtő és feldolgozó rendszereket hozzanak létre.

* * *
Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!