A tengerszint emelkedésével és a part eróziójával egyre több egykori szemétlerakó kerül felszínre, és egyre több szemét a vizekbe. Ezek között pedig van minden az azbeszttól a műanyag zacskókig, ráadásul több ezer lerakóról van szó.
Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus kutatójának számításai szerint az I. kerületben átlagosan mindössze hét percnyi, a X. kerületben viszont már 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi lerakó. Ez még a legkörnyezettudatosabb budapestieket is eltántoríthatja a szelektív gyűjtéstől.
A tartós műanyag dobozok előállítása olyan sok erőforrást igényel, hogy rengetegszer kell felhasználni őket, hogy valóban ez legyen a fenntarthatóbb opció – számolta ki egy kutatócsoport. És akkor az újra- és újramosogatásról még nem is beszéltek.
A madarak Ausztráliában kitanulták, hogy hogyan nyithatják ki a kukákat, és hogy férhetnek hozzá a bennük lévő csemegékhez, és ezt a tudásukat a társaikkal is megosztják. A szemeteseket fosztogató madarak ráadásul külön szubkultúrákat is létrehoztak, amelyekben különböző módszerekkel kukáznak, ez az első eset, hogy egy papagájfélénél ilyen viselkedést figyeltek meg.
A Mocsok műanyag és számtalan szemét című, magyarul nemrég megjelent, gazdagon illusztrált kötet az angolszász ismeretterjesztő hagyományt követve agitál az aktív környezetvédelem mellett, úgy, hogy a probléma bemutatása mellett a mindennapokban megvalósítható teendőket is részletesen ismerteti.
A Hulladékvadász minden felelőtlenül kidobott kanapét, autógumit vagy fémhulladékot igyekszik a folyamatosan frissített térképre vinni. Várják a lakossági bejelentéseket is!
Becslések szerint a világon élő tengeri teknősök több mint fele, ezen kívül szinte minden tengeri madár fogyasztott már műanyag szemetet élete során.
A műanyag zacskókat már az év végéig kivezetnék, de az evőeszközök, a csomagolóanyagok, a szívószálak és a mezőgazdasági fóliák sem ússzák meg az 5 éves tervet.
Az eset jól illusztrálja, hogy a tengeri szemét globális ügy: az elpusztult ámbráscet gyomrából előkerült hordalék Norvégiától az Azori-szigetekig bárhol belekerülhetett az állat szervezetébe.
Hiába tiltják a külföldi hulladék importját, Kínában országon belül is nagy problémákat okoz a szemét: a legnagyobb telepre napi 2500 helyett 10 ezer tonna szemét érkezett, ezért 2044 helyett már idén be kellett zárni.
A fiatal holland feltaláló szerkezetét némi javítás után júniusban küldték ki újra a terepre. Eddig rendre csődöt mondott, de most elkezdett szemetet fogni, decemberben hozzák ki a szárazföldre az első adagot.
A parti köveken megjelenő foltok természetes eredetűnek tűnnek, de sajnos nem azok: a hullámok által ostromolt sziklákat is műanyag borítja. A felelős az ember és a hullámverés.
A Duna naponta több mint 4 tonna műanyagszemetet szállít a Fekete-tengerbe egy civil szervezet jelentése szerint.
Az elmúlt években csónakok és lakókocsik is kikötöttek a több tonnányi fa-, nád- és műanyaghulladék között Kiskörén. Az áradás, a kárpátaljai szabályozás hiánya és a mindennapi szemetelés együtt felelős a hulladéktömegért.
A nőstény atlanti fattyúteknős a floridai partok közelében lebegett a székbe szorulva. Mire az állatvédők kiértek, már halott volt.
Egyre több turistaparadicsomot fenyeget a pusztulás veszélye, az ok pedig paradox módon éppen az, hogy túl sok turistát vonzanak.
Ha így folyik tovább, a Föld menthetetlenül belefullad a műanyagba. A National Geographic magazin több éves kampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet a bolygót borító 6,3 milliárd tonna szemétre.