A világ műanyag szemetének egyötödét elégetik vagy a környezetben helyezik el
A nem megfelelő, vagy hiányzó szemétszállítás és hulladékkezelés miatt évente több mint 50 millió tonna műanyaghulladék marad kezeletlenül, és ennek nagy részét elégetik.
A nem megfelelő, vagy hiányzó szemétszállítás és hulladékkezelés miatt évente több mint 50 millió tonna műanyaghulladék marad kezeletlenül, és ennek nagy részét elégetik.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
A visszakövethető műanyaghulladékok 24 százalékát a Coca Cola, a Pepsi, a Danone, a Nestlé és egy dohányipari cég bocsátotta ki.
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
A környezetvédelmi miniszter szerint ma az adófizetők állják az utcákon és parkokban felgyülemlő szemét eltakarítását, miközben az egyszer használatos műanyagokat gyártó vállalatok jól járnak. Az új törvény 2025-ben lépne életbe, ha átmegy a parlamenten.
A szigetnyi méretű, önfenntartó létesítmény „a 8. kontinens” néven innovatív építészeti megoldásaiért már kapott díjakat, de még a tervezés legelső szakaszaiban jár. A tisztító, lebontó és újrahasznosító gigaüzem megvalósításához mecénásokat keresnek – Elon Muskot már kinézték maguknak a tervezők.
A műanyag poharak haladékot kaptak, a 15 mikronnál vastagabb zacskókat azonban kivezetik, és a vékony falú szatyrokat is jelentős termékdíj terheli majd. Lassan eltűnnek a büfékből a műanyag tányérok, a PET-palackok betiltásáról azonban nincs szó.
A nemrég kifejlesztett szuperenzimek alkotóelemeire bontják a műanyag palackokat, a genetikailag módosított baktériumok pedig értékes vegyi anyagokká alakítják azokat. Ez duplán jó a Földnek: a hulladékokat újrahasznosítják, és a számos iparágban felhasználható aroma előállításához sem kell fosszilis anyagokat égetni.
A kutatók szerint tanulságos utat járnak be az óceán felé tartó műanyag hulladékok: ha útközben nem halásszák ki őket az illegális újrahasznosítók, semmi sem állítja meg őket az óceánig, majd egy szerencsétlen állat bendőjéig.
Amerikai, brit, dél-afrikai, kanadai, osztrák, olasz és svájci kutatók közös előrejelzése szerint óriási probléma az is, hogy a szemét nem a legjelentősebb hulladéktermelőnek számító északi, hanem a déli félteke alacsony jövedelmű országaiban gyűlik össze.
Az új állami rendelkezést a szállodalobbi is támogatta, alighanem azért, mert az intézkedés a hoteleknek is megtakarítást jelent.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
Be mered vallani, hány PET palackot, fülpálcikát vagy szívószálat használsz el hetente vagy havonta? Hajrá!