A legfejlettebb országokban is elkezdett lelassulni a várható élettartam növekedése

Lelassult a születéskor várható élettartam növekedése a 20. század vége óta – állítja egy friss kutatás, amely szerint tudományos áttörések nélkül valószínűtlen, hogy a fejlett országokban elérhető emberi élettartam ebben a században jelentősen nőjön.

Jay Olshansky, a chicagói Illinois-i Egyetem professzora és kollégái az Egyesült Államokban, Hongkongban, valamint nyolc olyan, többségükben európai országban vizsgálták három évtizedre visszamenőleg a várható élettartam alakulását, ahol a legtovább élnek az emberek. A hétfőn a Nature Aging folyóiratban közölt tanulmányuk alapján mindenhol azt tapasztalták, hogy a 2010-es évekre lelassult a várható élethossz növekedése az 1990-es évekhez képest, és elemzésük szerint ebben egyre nehezebbé vált javulást elérni.

„A várható élettartam növekedése folytatódik, de üteme várhatóan tovább csökken majd. Még ebben az évszázadban eljöhet az a pillanat, amikor az élethossz kitolódása megáll” – nyilatkozta a Qubitnek Olshansky, aki szerint ennek feltétele, hogy a vizsgált országokban továbbra is a hagyományos egészségügyi gyakorlat érvényesüljön, ami szerint egyszerre egy megbetegedés kerül kezelésre, annak kialakulása után.

A 20. század során a születéskor várható élettartam közel 30 évvel nőtt a fejlett országokban, a kutatók szerint nagyrészt az egészségügy és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a várható élettartam globális átlaga jelenleg 71 év körül alakul. Az Európai Unió 27 országában az Eurostat szerint 2023-ban 81,5 év volt a várható élethossz, míg Magyarországon mindössze 76,9 év, ami több mint hat évvel marad el a kutatók által vizsgált európai országokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország) mért átlagos élethossztól.

De kitolódhat-e a várható élettartam 100 évre a 21. század során? A kutatók még az optimista forgatókönyv mellett is azt találták, hogy a fejlett országokban a mai újszülötteknek csak néhány százaléka érheti meg a 100 éves kort: a férfiaknál 1,8, a nőknél 5,1 százalék. Mindez ellentmond azoknak a várakozásoknak, amelyek a biológia és az orvostudomány fejlődésével áttörő élettartam-hosszabbodással számoltak, és megerősítheti Olshanskyék 1990-es hipotézisét, amely szerint az emberiség egyes országokban kezdi megközelíteni a várható élettartam felső határát.

A fejlett országok már túl vannak a radikális élettartam- növekedés korszakán

Több mint harminc évvel azután, hogy 85 évben határozták meg a felső határt, a kutatók többek között arra voltak kíváncsiak, hogy van-e bizonyíték az azóta eltelt évtizedekben arra, hogy az élethossz radikálisan kitolható lehet. Ehhez 1990 és 2019 között, 10 országban és közigazgatási területen nézték meg az éves, életkorra és nemre vonatkozó halálozási és várható élettartam adatokat, amibe nem zavarnak bele a Kínából 2019 legvégén elindult covidjárvány hatásai.