Nyugat-Európában visszaugrott, Kelet-Európában tovább romlott a várható élettartam a járvány után

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Bulgáriában 3,5 évvel, Szlovákiában több mint 2,5 évvel, az Egyesült Államokban valamivel kevesebb mint 2,5 évvel, Magyarországon pedig valamivel több mint két évvel csökkent a várható élettartam 2019 és 2021 között – derült ki egy, a Nature Human Behaviour folyóiratban október közepén megjelent tanulmányból, amelyet az Oxfordi Egyetem munkatársainak vezetésével közölt egy nemzetközi kutatócsoport.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány hatására hogyan változott a várható élettartam, és hogy a covid miatt hirtelen csökkenő élettartam rövid távú sokkot jelentett-e a társadalmak egészségére nézve, vagy tartós marad-e a hatás. Az elmúlt évszázadban a várható élettartam mutatójának változását tekintve a kutatók ugyanis arra jutottak, hogy a háborúk vagy a pandémiák drasztikus bezuhanásai időlegesek, az általános tendencia a várható élettartam emelkedését mutatja. 

A várható élettartam a népegészségügy nagyon fontos mutatója, a romló indikátor a társadalom általános egészségügyi állapotának romlására utal. 

A kutatók Európa, az Egyesült Államok és Chile várható élettartamát becsülték meg 2019 és 2021 között, az eredmények pedig nagyon vegyes képet mutatnak. Miközben Nyugat-Európa legtöbb országa a korábbi várható élettartambeli csökkenést 2021-re visszafordította, Kelet-Európában, az Egyesült Államokban és Chilében továbbra is romló tendencia tapasztalható. 

A halványabb színek a 2019-2020-as év, míg az erősebb színek a 2020-2021-es év várható élettartamban mért változásait jelölik.Illusztráció: Qubit

A kutatók szerint a várható élettartam deficitje szinte kizárólag a pandémia miatti többlethalálozásnak tudható be, és azok az országok, amelyek 2021 októberéig a teljes lakosságot magasabb arányban oltották át, kisebb csökkenést tapasztalhattak a várható élettartamban 2021 telén, mint amelyeknél ez az arány kisebb volt.

Svédországban, Svájcban, Belgiumban és Franciaországban például a várható élettartam szintje a pandémia előtti szintre ugrott vissza, míg az Egyesült Államokban és számos kelet-európai országban is a járvány első évét egy halálozási szempontból sokkal rosszabb második év követte, tovább csökkentve a várható élettartamot. A kutatók szerint a különbségek a már meglévő népegészségügyi egyenlőtlenségek törésvonalai mentén láthatók, és az átoltottsági adatokon túl érdemes figyelembe venni az egészségügyi rendszerek kapacitásainak regionális különbségeit, a népesség pandémia előtti általános egészségi állapotát, vagy például azt, hogy az adott országban mennyire veszik igénybe a megelőzés eszközeit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: