Elindult a NASA szondája, hogy kiderítse, tényleg lakható-e a Jupiter káprázatos holdja, az Europa

Hétfőn este kezdetét vette az amerikai űrügynökség történetének egyik legizgalmasabb küldetése, a Europa Clipper, amely kideríti majd, hogy alkalmas környezetet biztosít-e az életnek a Jupiter Europa holdja. A NASA által valaha épített legnagyobb űrszondát a SpaceX Falcon Heavy rakétája indította el október 14-én, 18:06-kor a floridai Kennedy Űrközpontból hatéves utazására, amelynek végén, 2030-ban az űreszköz pályára áll a Jupiter körül.

A Holdunk méreténél némileg kisebb, 3100 kilométer átmérőjű Europát kívülről jégkéreg borítja, ami alatt a kutatók szerint akár 100 kilométer mély globális vízréteg is húzódhat. Az Europa óceánjában, amelynek létére az első komoly bizonyítékokat a NASA egy korábbi űrszondájának, a Galileonak a mérései adták, a becslések szerint kétszer annyi víz lehet, mint a Föld óceánjaiban és tengereiben együttvéve.

A bolygókutatók ezért az 1990-es évek óta ezt a holdat tartják a földön kívüli élet keresése szempontjából az egyik legígéretesebb naprendszerbeli égitestnek. Az Europát legutóbb két évvel ezelőtt, 2022-ben közelítette meg űrszonda, az elsődlegesen a Jupiter belső szerkezetét és légkörét vizsgáló Juno. A NASA űreszköze 355 kilométerre haladt el a holdtól, és újabb bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy jeges felszíne dinamikusan változik, és alatta egy óceán húzódik.

„Meg akarjuk tudni, hogy az Europa képes lehet-e jégkérge alatti óceánjában egyszerű életformák [egysejtű mikroorganizmusok] fenntartására. Meg szeretnénk érteni, hogy az Europán rendelkezésre állnak-e azok a kulcsfontosságú összetevők, amelyek táplálhatnák az életet az óceánjában. Ilyenek a folyékony víz, a megfelelő kémiai elemek és valamilyen energiaforrás az életnek” – mondta az űrhivatal által vasárnap rendezett sajtótájékoztatón Robert Pappalardo, a küldetés vezető kutatója, a NASA JPL kutatóintézetének geológusa.

Pappalardo a Science hírportáljának, amely szeptemberben részletes összefoglalót közölt a Europa Clipper tudományos programjáról, azt nyilatkozta, hogy „ez nem egy élet kereső küldetés. Ez egy lakhatóságot vizsgáló küldetés.” Ezt a különbséget a sajtótájékoztatón is hangsúlyozta Gina DiBraccio, a NASA bolygókutatási részlegének megbízott vezetője, aki szerint korai lenne még élet kereső küldetést indítani az Europához, és egyelőre azt kell megfejteni, hogy rendelkezésre állnak-e rajta az élethez szükséges feltételek. „A NASA Europa Clipper küldetése jelentős fennmaradó kérdésekre adhat választ a naprendszerbeli és távolabbi óceánvilágokról” – mondta DiBraccio.

A küldetés vezető kutatója, akit a Science óvatos, hangzatos kijelentéseket kerülő szakemberként jellemzett, ugyanakkor a portálnak azt is elmondta: „nem zárható ki”, hogy az űrszonda életre utaló jelre bukkanjon az Europán. Pappalardo szerint a jeges óceánvilágok – amikből jelen állás szerint legalább öt lehet a Naprendszerben – lehetnek a leggyakoribb lakható égitestek, nemcsak saját Naprendszerünkben, hanem az egész világegyetemben. „Egy új tudományos korszak küszöbén vagyunk – mondta a sajtótájékoztatón. – Ki fogjuk deríteni, hogy mennyire gyakoriak, vagy ritkák a lakható jeges óceánvilágok”.

Nem sokon múlt, hogy a Földön maradjon a Clipper

Az ambíciókhoz mérten drága, 5,2 milliárd dollárba (1910 milliárd forint) kerülő, kosárlabda-pályányi szélességű Europa Clipper az űrügynökség történetének egyik legdrágább robotszondás küldetése, amelynek inflációval korrigált költsége a NASA Cassini űrszondáéhoz hasonló. (A Cassini 2004 és 2017 között vizsgálta a Szaturnuszt és holdjait, ahol egy sor áttörő felfedezést tett, és eljuttatta az európai Huygens leszállóegységet a Titán felszínére.)