Néhány száz kilométerre száguldott el csütörtökön a Jupiter Europa holdjától a NASA űrszondája, a Juno. Az űreszköz 22 év után az első, amely megközelíti a jégkérge alatt globális óceánt rejtő holdat, amely az egyik legígéretesebb helyszín a Naprendszerben a földön kívüli élet kutatására.

A Juno tegnap 11:36-kor mindössze 358 kilométerre haladt el a jeges hold felszínétől, miközben kamerájával elkészítette róla az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket. Eközben fejlett műszereivel megvizsgálta a hold belső szerkezetét, felszínének kémiai összetételét, illetve gejzírkitörések után kutatott. Az első, NASA által megosztott felvétel az Annwn Regio területet tárja fel, a hold egyenlítőjétől északra:

A NASA Pioneer és Voyager űrszondái, valamint Galileo keringőegysége által felderített égitestről a kutatók már az 1990-es években komolyan valószínűsítették, hogy 10-30 kilométeres jégkérge alatt egy közel 100 kilométer mély, folyékony óceán húzódik. Annak kiderítésére, hogy az árapályerők által fűtött óceánban rendelkezésre állnak-e az élethez szükséges feltételek, az űrügynökség két év múlva indít egy nagy költségvetésű szondát, a Europa Clippert.

A Juno küldetését vezető Scott Bolton szerint minden jel arra utal, hogy a szonda nagyon sikeres elhaladáson van túl. A Juno által csütörtökön gyűjtött adatok a Europa Clipper munkájának megtervezését segítik majd, valamint új tudományos felfedezésekkel kecsegtetnek a jeges világról.

Az elhaladás előtt ezek közül Bolton azt a lehetőséget emelte ki, hogy a szonda nagy energiájú részecskedetektora (JADE) és magnetométere szerencsés esetben észlelhet az Europa jégtakarója alól feltörő gejzíreket. Ezek a vízpárafelhők jégkéregbe ékelődött vízbuborékokból távozhatnak a kutatók szerint.

A Juno kamerája (JunoCam) az elhaladás során négy, pixelenként 1 kilométeres felbontású felvételt készített a Holdunkhoz hasonló nagyságú, 3100 kilométeres Europáról. Ezeket a szakemberek összehasonlítják majd a Galileo keringőegység képeivel, hátha észlelnek a felszín megváltozására utaló jeleket. A normál esetben a szonda pozícionálásra szolgáló csillagkövető kamerák az Europa árnyékos, a Jupiter légköréből visszaverődő fény által megvilágított oldaláról csináltak felvételeket, miközben a szonda infravörös spektrométere a felszín összetételét vizsgálta.

A mikrohullámúsugárzás-detektor eközben a hold jégkérgének mélyére pillantott, és most először adatokat gyűjtött annak összetételéről és hőmérsékletéről. Az energetikusrészecske-detektor (JEDI) és a szonda rádióantennája az elhaladás alatt a holdat körülvevő ionizált részecskék rétegét (ionoszféra) derítette fel. Emellett rádió- és plazmadetektora, magnetométere, és a JADE segítségével megfigyelte a hold plazmakörnyezetét, hogy kiderüljön, miként hat egymásra az Europa és a Jupiter mágneses tere.

A Juno küldetésének meghosszabbított szakaszában a gázóriás három holdját, a Ganymedest, az Europát, és az Iót közelíti meg. A Ganymedes mellett tavaly haladt el sikeresen, és a sorban az aktív vulkánjairól híres Io következik, 2023 végén és 2024 elején. Az, hogy a Juno egyáltalán képes ezeket megközelíteni, a főhajtómű hibájának köszönhető, amely miatt az irányítók nem tudták lerövidíteni a szonda kezdeti, 53 napos pályáját 14 naposra.

Az eredetileg a Jupiter légkörének, felépítésének és belső folyamatainak megértésére indított Juno az elmúlt hat évben ennek ellenére teljesíteni tudta fő tudományos célkitűzéseit, és eközben a bolygóról készített lenyűgöző felvételeivel rendszeresen elkápráztatja a nagyközönséget. A Juno Ganymedes melletti elhaladása előbb 43 naposra, az Europa pedig 38 naposra rövidítette Jupiter körüli pályáját, amit az Io tovább mérsékel majd, 33 napra.

A Juno az első űrszonda a Naprendszer külső tartományában, ami nukleáris áramforrások helyett napelemek segítségével termel energiát. A szonda máig 45-ször közelítette meg a Jupitert, és a vártnál jobban viseli a gázóriás mostoha sugárzási környezetét, amely a legfőbb korlátot jelenti élettartama szempontjából. A jelenlegi, meghosszabbított küldetése 2025 szeptemberéig tart – ez idő alatt több mint 76-szor kerüli majd meg a Jupitert.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: