Húsz terület, ahol a ChatGPT már most megkönnyíti az életedet

Guglizd meg! A Google a barátod. LMGTFY. A kétezres évek internetrobbanása óta Magyarországon is gyakran és magabiztosan ajánljuk felebarátainknak, hogy ha nem tudnak valamit, forduljanak a legnagyobb keresőmotorhoz, az úgyis kidobja a helyes választ, és pillanatokon belül birtokába kerülhetnek a tudásnak.

Keresni persze tudni kell, de ez már aztán tényleg nem a Google hibája: annak idején a lexikonokat is fel kellett tudni csapni a megfelelő helyen, és azt sem ártott, ha volt némi fogalmunk arról, hogy melyik könyvekben lelhetünk rá az információra, vagy melyik jól informált ismerősünknek érdemes feltenni a pontosan megfogalmazott kérdéseinket. A kérdésfeltevés hasznos készsége aztán átalakult keresőkifejezés-tudománnyá, amennyiben a Google eleinte nem igazán tudott mit kezdeni az emberek által beszélt nyelvvel – vagyis ha az fogalmazódott meg bennünk, hogy hány forintot ért egy amerikai dollár a rendszerváltás előtt, úgy találtuk meg a választ legegyszerűbben, ha az „usd huf árfolyam 1988” keresőkifejezést adtuk meg.

Azért a múlt idő, mert a Google keresője kétségkívül rengeteget fejlődött az elmúlt két évtizedben, köszönhetően elsősorban annak, hogy a világ egyik legtöbbet használt szolgáltatásaként még úgy is érdekében állt a fejlődés, hogy valódi versenytársa sosem akadt igazán: a keresőpiac mindmáig úgy néz ki, hogy van a Google 90 százalékos részesedéssel, a maradék tízen meg osztoznak a többiek. A Google ráadásul mindig is élen járt a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, ebből fakadóan úgy 2015 óta egyre okosabb és okosabb. Ma már nem feltétlenül kell keresőszavakkal bűvészkedni, hiszen a nagy nyelvi modellekkel aládúcolt keresőmotor már kontextust is tud értelmezni, így az emberi nyelven megfogalmazott kérdésekkel is elboldogul, még ha nem is tökéletesen, ráadásul a Lens és más hasonló AI-eszközök révén képek alapján is tud keresni, és egyre gyakrabban ad választ úgy, hogy tovább sem kell kattintani. Az összefoglaló szövegdobozok, információs panelek és társaik miatt a korábbiaknál is nagyobb a balhé a keresőóriás és a kattintásoktól eleső médiacégek között.

Igen ám, de ha ennyire okos már a Google, akkor miért harsogja mindenki lassan két éve, hogy az AI-chatbotok hamarosan feleslegessé teszik a hagyományos internetes keresőket? Mivel tud többet a ChatGPT, mint a legjobb barátunk (mármint a Google)? Na, erre mutatunk most húsz erős példát.

(Az alábbiakon kívül persze meg szokták még említeni a chatbotok programozási/kódolási skilljeit, de ez nem programozóként/kódolóként a hétköznapokban nem túl nagy segítség, valamint a különböző kreatív funkciókat is, de igazából a haverunk születésnapjára írt, belsős poénokkal tűzdelt dalszövegek vagy az aktuális közéleti eseményeket Petőfi stílusában feldolgozó versek sem tartoznak a szó szoros értelmében leghasznosabb AI-produktumok közé.)

1. Receptötletek hozzávalók alapján

A sütés-főzésnek különleges kapcsolata van az internettel és a mesterséges intelligenciával is: a nagyi receptkönyveit felváltó szájtok az elmúlt 10-20 évben az internet legolvasottabb oldalai közé tartoztak (a bulvárral és egyes komoly híroldalakkal is vetekedve), és komplett médiavállalkozások nőttek ki belőle, de ezt a jövedelmező bizniszt épp az AI döntheti romba. A Google-találatok (legalábbis angol nyelven) ugyanis ironikus módon épp a generatív AI-őrület óta vannak tele használhatatlan, kibogozhatatlan (a nyelvi modellek válaszadási kényszeréből fakadóan feleslegesen hosszúra nyúló) kamu receptoldalakkal.

Lényeg a lényeg: ha a hűtőnk és spájzunk aktuális tartalmából szeretnénk valamit összedobni, kérjük meg a ChatGPT-t, hogy állítson össze egy receptet fél üveg paradicsompüréből, két fej vöröshagymából, három gerezd fokhagymából, egy darab kápia paprikából, négyszáz gramm csirkemellből, egy doboz őszibarackkonzervből és a teljes fűszerpalettából, és kész is a leírás, pontos összetevőkkel, az elkészítés menetével, hőfokokkal, mindennel. Ez nyilván a koleszverzió, de persze gurméskodni is ér.

2. Étrend és edzésterv összeállítása

Noha még véletlenül sem vizionálnánk a dietetikusok és a személyi edzők alkonyát, mint tudjuk, az egészség drága mulatság, ezért kezdésnek nem rossz, ha az internetről is tudunk tájékozódni ilyen ügyekben. Az AI-chatbotok előnye, hogy egy helyen lehet diétás vagy edzésbeli tanácsokat kérni: csak megadjuk a preferenciákat (milyen ételeket szeretünk különösen, mi az a mozgásfajta, amit szívesebben csinálunk), a korlátokat (ételallergiák, a kevésbé kedvelt mozgásformák), és hogy milyen célt szeretnénk elérni (fogyás, tömegnövelés, specifikus diéta tartása), és részletes, rugalmas napi bontást kapunk tipekkel együtt anélkül, hogy végignéznénk kedvenc gyúrós vloggerünk új, 12 részes Youtube-sorozatát a tökéletes testről.

3. Tippek utazáshoz

Ahogy a receptekre, úgy az utazásra is rárepültek a médiamogulok az elmúlt 10-15 évben, olyannyira, hogy minden második ilyen témájú oldal szinte használhatatlan a direkt vagy bújtatott hirdetésektől – a légitársaságok és szállásközvetítők jutalékprogramja, a fizetőképes intézmények előtérbe helyezése a hivatalos turisztikai központoktól függetlennek tűnő oldalakat is elrontotta. Az önkormányzatok hivatalos turisztikai aloldalairól ne is beszéljünk, a Wikipédia meg jó, ha két sort ír az adott nevezetességekről. Ha nincs türelmünk végigböngészni az egy kaptafára húzott, „15 különleges látnivaló Felsőmadridpusztán, amit BŰN KIHAGYNI” című cikkeket és blogposztokat, a ChatGPT kiválogatja nekünk a legérdekesebbeket, ráadásul kérésre érdeklődési körre vagy árkategóriára is szűkít, illetve a rendelkezésre álló időt is figyelembe veszi – nem mindegy, hogy 3 órát töltünk a városban, vagy 4 napot –, és az útvonalat is ennek fényében alakítja.

4. Találd meg a filmet, aminek csak halványan emlékszel egy jelenetére!

Egyik nap eszembe jutott egy film, vagyis inkább csak egy érzés egy filmről, amit valamilyen fesztiválon, talán a kiváló miskolci Cinefesten láttam, de sem a főszereplő, sem az általa megszemélyesített történelmi alak nem ugrott be, és úgy általában semmi kézzelfogható, csak annyi, hogy egy festőről szól, aki mindig a tengerről készített képeket, és valamit furcsálltak a kortársai a színhasználatában. Ennyi. Mit tesz az ember? Beírja Google-be, hogy „film about painter of the sea”, jobb ötlet híján. Esetleg hozzáírja, hogy „strange color”, de ahogy az várható, ez nem sokat segít. A Google erre feszt az In the Heart of the Sea című filmet ajánlgatja – köszönöm, láttam, nem volt jó, de ami most fontosabb, semmi köze az általam leírtakhoz, hiszen a Moby Dicket inspiráló 1820-as bálnavadászhajó-katasztrófáról szól. Ajánlja még a Two If by Sea (klasszikus címmagyarítással: Képtelen képrablás) című 1996-os filmet, amiben Sandra Bullockék ellopnak egy Matisse-festményt, illetve a Forger című képhamisítós filmet 2011-ből, ami részben a kaliforniai tengerparton játszódik.

Amit viszont nem lehet szépen elmagyarázni a Google-nek, azt el lehet a ChatGPT-nek. A film meglett, legfeljebb művészettörténetileg és Timothy Spall-kedvelőként éghet a pofám.