A magyarok járnak a legtöbbet orvoshoz Európában, mégsem látszik meg az egészségükön

Magyarországon a lakosság átlagosan több mint tízszer fordult orvoshoz 2022-ben személyesen vagy online, és ezzel élen járunk az európai országok között. Ez a gyakori orvoslátogatás mindenesetre nem köszön vissza az egészségi állapotunkban: az ország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 és 2021 között.

Többek között ezek derültek ki az OECD Health at a Glance: Europe című, idei jelentéséből, amelynek legfrissebb adatai múlt héten jelentek meg és amely minden évben átfogó képet nyújt az európai térség egészségi és egészségügyi állapotáról.

A jelentésből kiderül, hogy a magyarok szeretnek orvoshoz járni: 2022-ben átlagosan 9,5 alkalommal kerestünk fel orvost személyesen és 1,3 alkalommal vettük igénybe a telemedicinát, ezzel élen járunk az európai országok között. Ezt az adatot 16 európai országban mérték fel, és az így keletkezett átlag évente 6 alkalom. Legkevésbé a svédek szeretnek időt tölteni az orvosnál, ők 2,3 alkalommal mentek el személyesen és 0,8 alkalommal vettek igénybe online vizitet.

Fogorvoshoz viszont már egyáltalán nem szívesen merészkedünk el: 2022-ben átlagosan 0,5 alkalommal ültek a fogorvosi székben, és ezzel sereghajtók vagyunk a listán. Nálunk csak az írek (0,4 alkalom) és a románok (0,3 alkalom) rajonganak kevésbé a fogorvosért, a hollandok viszont évente 3,3 alkalommal járnak nála. Pedig lenne miért menni: Magyarországon évek óta magasak a szájüregi rák okozta halálozások, 2017-ben 10-ből 8 felnőtt szenvedett valamilyen szintű fogágybetegségben, és egy 2014-es felmérés szerint a 14 és 50 év közötti magyar lakosság orális egészségügyi ismereteit és szájhigiénés szokásai sem túl jók. Azt persze mindenképp hozzá kell tenni, hogy alacsony a fogorvosok lakossághoz mért aránya, és az országon belül egyenlőtlenül oszlanak meg. Észak-Magyarországon egy főre majdnem fele annyi fogorvos jut, mint Közép-Magyarországon. A szegényebb megyékben pedig sok a betöltetlen praxis.

Továbbra is élen járunk a rákhalálozásban és kerüljük a szűrővizsgálatokat

A rákos daganatok miatti halálozás ismét Magyarországon volt a legmagasabb: a nők körében százezer főre vetítve 245, a férfiak körében 415 haláleset köthető valamilyen rákbetegséghez. 2016-ban szintén hazánk vezette ezt a listát, a különbség annyi, hogy akkor százezer főre vetítve átlagosan 345 halálesetet regisztráltak daganatos kórképek miatt, 2019-ben pedig 328 rákos haláleset kellett Magyarországban a dobogó legfelső fokához. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász egy korábbi cikkünkben azt mondta, évtizedek óta fennálló probléma a rákos megbetegedések jelenléte és a belőlük következő, idő előtti halálozás.

Az egészségügyi közgazdász két éve azt mondta a Qubitnek, hogy mindez annak ellenére van így, hogy a magyarok évente mintegy 280 milliárd forintot költenek rákellenes terápiákra, rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyszerek, és a magyar onkológusok szakmai felkészültsége világszínvonalú. Viszont sem a lakosság tájékoztatása nincs megszervezve, sem a szűrésre járás fontossága nincs kiemelve, sem az időben kiszűrtek gyors és megfelelő kivizsgálása, hatékony terápiás kezelése nincs megoldva. Ez utóbbit jelzi az alábbi ábra is, amely szerint az utolsók között kullog Magyarország bizonyos kiemelt rákszűrés-típusokat tekintve.