Utoljára 125 ezer éve volt ilyen meleg a Földön

A tavalyi év 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodást megelőző időszaknál – jelentette be pénteken az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service (C3S). Ezzel 2024 az első év a mérések kezdete óta, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta a párizsi klímaegyezményben lefektetett 1,5 fokos klímacélt.

Ilyen magas hőmérsékletek utoljára 125 ezer évvel ezelőtt, a mostanit megelőző interglaciális periódus maximuma során fordulhattak elő a Földön, válaszolta a Qubit kérdésére Samantha Burgess, a Copernicus helyettes vezetője a bejelentést megelőző csütörtöki sajtótájékoztatón. Tavaly a szervezet 1,48 fokban állapította meg a 2023-as év átlaghőmérsékletét, ami akkor 0,02 fokkal maradt el a másfél fokos határtól.

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által működtetett, éghajlatváltozási információkat nyújtó szolgáltatás szerint a 2024-es hőmérsékleti rekordok fő motorja az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás volt, amihez más tényezők, mint az El Niño/Déli oszcilláció (ENSO) éghajlati jelenség melegebb körülményeket eredményező El Niño fázisa is hozzájárultak. „Egy erős El Niño esemény 0,1-0,2 fokot tesz hozzá a globális hőmérséklethez” – mondta a sajtótájékoztatón Burgess.

„Minden nemzetközi globális hőmérsékleti adatsor azt mutatja, hogy 2024 volt a legforróbb év a feljegyzések 1850-es kezdete óta” – nyilatkozta Carlo Buontempo, a klímaszolgáltató program vezetője. A szakember szerint az emberiség kezében van saját sorsának irányítása, de annak, hogy miként reagálunk a klímaváltozás által okozott kihívásra, tudományos bizonyítékokon kell alapulnia.

Burgess szerint jelenleg a párizsi klímaegyezmény által meghatározott küszöb átlépésének szélén táncolunk, amit mutat az is, hogy már az elmúlt két év globális hőmérsékletének átlaga is 1,5 fok felett van. Ez nem azt jelenti, hogy már át is léptük azt – a klímacél ugyanis egy hosszú távú átlagot jelöl –, bár Burgess nagyon valószínűnek tartja, hogy erre előbb-utóbb sor kerül. Ezután nem a 2 fokos klímacél következik, tette hozzá, hanem az 1,51 fokos, amivel arra az éghajlatkutatók által sokszor hangoztatott megállapításra utalt, miszerint minden tized- vagy századfoknyi felmelegedés elkerülése számít.

„A forróság a 2024-es rekordszintű légkörivízpára-koncentrációval együtt példátlan hőséghullámokhoz, valamint heves esőzésekhez vezetett, ami több millió ember életét keserítette meg” – mondta Burgess. Idén először az ECMWF más szervezetekkel, köztük a brit Meteorológiai Szolgálattal, az amerikai űrhivatallal (NASA), az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatallal (NOAA) és a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) koordináltan adja ki a pénteki nap folyamán a 2024-es év éghajlati adatait.

Mit mutatnak az adatok?