Minden idők legmelegebb éve volt 2023, és csak 0,02 fok hiányzott a másfél fokos felmelegedés eléréséhez
Az EU klímaváltozást követő szolgáltatója, a Kopernikusz friss adatai szerint a Földön 2023-ban 1,48 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a globális felmelegedést hajtó fosszilis tüzelőanyagok tömeges égetése előtti időszakban. Ez azt jelenti, hogy mindössze 0,02 fok híja volt annak, hogy tavaly átlépjük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kijelölt 1,5 fokos célt – igaz, a globális hőmérsékletnek tartósan efölött kell lennie ahhoz, hogy a párizsi célokat megszegettnek tekinthessük.
A 2023-as átlaghőmérséklet 0,17 fokkal volt magasabb, mint a korábbi rekordot tartó 2016-os évben, ami éghajlati mércével igen nagy emelkedésnek számít. A növekedés elsődleges oka a folyamatosan rekordokat döntő szén-dioxid-kibocsátások voltak, de ezt tavaly egy természetes jelenség, az El Niño is súlyosbította.
A Kopernikusz adatai azt is kimutatták, hogy 2023 volt az első olyan év, amikor minden nap legalább 1 Celsius-fokkal melegebb volt, mint az iparosodás (1850-1900) előtti években. A napok csaknem fele 1,5 fokkal volt ennél melegebb, de most először az is előfordult (két napon is), hogy 2 Celsius-fokkal melegebb volt. „Az elmúlt hónapokban megfigyelt szélsőségek drámai bizonyítékot jelentenek arra, hogy milyen messzire vagyunk már attól az éghajlattól, amelyben civilizációnk kialakult” – mondta Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója.
A magas hőmérséklet tavaly is számos hőhullámot, árvizet és erdőtüzet okozott, és ezek világszerte rengeteg kárt és halálesetet okoztak. Bár az ilyen katasztrófák természetesen is kialakulhatnak, a Kopernikusz elemzéséből kiderül, hogy például a tavalyi európai és amerikai hőhullámok lehetetlenek lettek volna az ember okozta globális felmelegedés nélkül.
A szervezet több baljós eseményt külön kiemelt az elemzésben:
- a Kanadában pusztító hatalmas tűzesetek hozzájárultak az erdőtüzekből származó globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos növekedéséhez,
- a példátlanul magas óceáni hőmérséklet számos régióban tengeri hőhullámokat okozott,
- az antarktiszi tengeri jég pedig rekordalacsony szintre esett vissza.
Andrew Dessler klímakutató a Guardiannek elmondta: „Életünk hátralévő részében minden év a valaha volt legmelegebbek közé fog tartozni. Ez azt is jelenti, hogy 2023 végül az évszázad leghidegebb évei között lesz. Élvezzük ki, amíg lehet!”