Öt évvel a covidjárvány kitörése után ideje levonni a tanulságokat

„Képzeld el, hogy elmész most az orvoshoz, és azt mondják neked, hogy adasd be a covidoltásodat, és maradj naprakész. El tudod képzelni?!”

– kérdezte felháborodva Joe Rogan február eleji podcastjában, amiben a heterodox evolúcióbiológusból oltásellenes és AIDS-tagadó guruvá vált Bret Weinsteinnel beszélgetett. Rogan, a világ legnépszerűbb podcastere, nincs egyedül. Az Egyesült Államokban a Pew Research tavaly novemberi felmérése szerint a válaszadók 60 százaléka nem akarta beadatni az emlékeztető covidoltást, amit 79 százalékuk a mellékhatásoktól való félelemmel indokolt, miközben a vírus még 2024-ben is több tízezer áldozatot követelt az országban.

De mielőtt lesajnálnánk az amerikaiakat, nem árt tudni, hogy Magyarországon és több Európai Uniós országban sokkal rosszabb a helyzet. Amíg az USA-ban 2023 ősze és 2024 tavasza között a 65 év felettiek 40 százalékát ismét beoltották covid ellen, és az idei oltási hajlandóság ennél is magasabb, nálunk tavaly még a leginkább veszélyeztetett 80 éves vagy annál idősebb korosztálynak is mindössze 1,3 százaléka kapta meg a vakcinát. Ebben szerepet játszhat az, hogy kevesen tudnak a lehetőségről, de az is, hogy a Semmelweis Egyetem felmérése szerint a háziorvosukhoz forduló betegek közül sokan egészségkárosító hatást kötnek a covidvakcinákhoz.

Több mint öt évvel azután, hogy a SARS-CoV-2 vírus felbukkant Vuhanban, egészen máshol is tarthatnánk. A covidvakcinák biztonságosságát és hatásosságát ugyanis az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint példátlan mennyiségű adat támasztja alá – eddig csak Európában közel egymilliárd dózist adtak be a kontinens legnagyobb vakcinálási programja során. A 2020-tól 2023-ig tartó világjárvány egyik fő tanulsága az is lehetne, hogy a gyorsan és biztonságosan lebonyolított oltásfejlesztés milliók életét mentette meg, és lerövidítette azt az időt, amíg a lakosságnak a társadalmi és gazdasági károkkal járó, elsősorban az egészségügyi rendszer működőképességének fenntartására érdekében meghozott járványügyi korlátozások és karanténok között kellett élnie.

Most, amikor egyre fenyegetőbbnek tűnik egy emberi H5N1 madárinfluenza-járvány kitörése, érdemes megvizsgálni, milyen tanulságok vonhatók le az elmúlt 100 év legsúlyosabb légúti járványából. Magyarországon, ahol a covidjárvány a hivatalos statisztika szerint 43 297 áldozatot követelt, erről nem igazán hallani. Ehelyett a járvány ötödik évfordulójára történő megemlékezéshez Orbán Viktor miniszterelnök YouTube csatornájára feltöltött 36 perces videó adja meg az alaphangot, ami a kormányfő és a kormány teljesítményét méltatja, miközben nem említi, hogy mennyien vesztették életüket Magyarországon a covidban. A filmből az is kimaradt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a jelentett halálozások lakosságarányos számában Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll a világon, Peru és Bulgária mögött.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy miként lehetne megérteni, mely országok kezelték valóban sikeresen a járványt, és milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy az öt évvel ezelőtti várakozásoknál sokkal gyorsabban a kezünkben volt a vírus elleni hatásos védőoltás. A covidjárvány tanulságait firtató kérdéseinkkel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz (ECDC), valamint az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) fordultunk.